Lelkészválasztási bonyodalmak Harasztkeréken

Több mint három hónapja a harasztkeréki református egyházközség lelkipásztor nélkül van. Molnár József szeptember elsejétől nyugdíjba vonult. Ezt megelőzően – az egyházi eljárásoknak megfelelően – több lelkipásztor is tartott istentiszteletet, akik közül az egyházközség lelkészt választhatott volna. Többek között bemutatkozott Gergelyfi György, jelenleg Járában szolgáló fiatal pap is, akit – miután a presbiterek Járában többször meghallgatták – a közösség meghívott, hogy foglalja el a megüresedett állást. Azonban kiderült, hogy a harasztkeréki a minősített egyházközségek körébe tartozik, ami azt jelenti, hogy az egyházi törvényeknek megfelelően csak több mint hétévi szolgálattal rendelkező lelkipásztor kerülhet az egyházközségbe. Annak ellenére, hogy Gergelyfi nem teljesíti ezt az elvárást, a közösség nagy része őt akarja. Ez az oka a három hónapja tartó konfliktusnak. 

 

Eljárásbeli kifogások 

Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere harasztkeréki lakos. Több egyházközségi tag képviseletében azt kifogásolta, hogy a harasztkeréki egyházközség a minősítést úgy kapta meg, hogy a tagok nem tudtak erről, sőt, a nyugdíjba vonult lelkipásztornak sem volt tudomása erről. Több beadvánnyal fordult az esperesi, majd a püspöki hivatalhoz, hogy küldjék el a minősítést igazoló jegyzőkönyvet. Állítása szerint mind a mai napig nem látta az erről szóló okiratot. A minősített egyházközségnek nyilvánítás egyik feltétele, hogy a tagok száma 700 fölött legyen. A polgármester szerint 2002-ben, amikor az állítólagos minősítés történt, a gyülekezet valóban meghaladta ezt a lélekszámot, de számuk azóta csökkent, így az esperesi hivatal szabálytalanságot követ el azzal, hogy saját törvényeit megszegi. Az elöljáró azt is állítja, hogy az esperesi hivatal az egyik átiratában azt is megerősítette, hogy ez a minősítés 2014. december 31-én lejár. Osváth Csaba azt is „kihágásnak” tartja, hogy Labancz Gyula beszolgáló lelkész az egyházi szabályoktól eltérően nem a legközelebbi faluból, hanem Nyárádkarácsonból jött Harasztkerékre. Szerinte – mivel ebben a faluban született – az esperes őt támogatja, hogy véglegesen elfoglalja az állást. Sőt, mi több, „valószínű, hogy az esperesnek megvan az embere”, ezért ellenzi Gergelyfi kinevezését. S teszi ezt annak ellenére, hogy az egyházközség 18 éven felüli tagjai közül 294-en aláírtak egy petíciót, amelyben kérik az esperesi hivatalt és a püspökséget, hogy az általuk hívott lelkészt iktassák be Harasztkeréken. Az is egyházi szabályszegés – mondta lapunknak Osváth Csaba –, hogy az egyházközségek kell nyilatkozzanak arról, akarnak-e minősített titulust kapni, vagy sem, de erről nem kérdeztek meg senkit Harasztkeréken. Mindebből az derül ki, mondta a polgármester, hogy a beszolgáló lelkész is nyomást gyakorol az egyházközségre, hogy a püspök által javasolt személyt fogadják el. Figyelmen kívül hagyva a harasztkerékiek akaratát, kiírták a pályázatot, ami azt jelenti, hogy nem a gyülekezet által meghívott lelkész foglalja majd el a szószéket, hanem másvalaki, az „esperes embere.” 

Arra a kérdésre, hogy a világi elöljáró miért avatkozott be az egyháziak dolgába, Osváth Csaba elmondta, azt szeretné, hogy végre béke legyen Harasztkeréken, mert három hónapja forrong a kevés kivétellel református vallású falu, főleg amiatt, hogy nem tudja az akaratát véghezvinni. 

Fegyelmi eljárással fenyegettek 

Gergelyfi György lelkipásztor lapunknak elmondta, az idén februárban szolgált először Harasztkeréken, ekkor ismerte meg a gyülekezet, majd a szeptember elseje után megüresedett állásra meghívást kapott, amelyet el is fogadott. Nem volt tudomása arról, hogy minősített gyülekezetről van szó. A beszolgáló lelkész és az esperes is tájékoztatta, hogy mivel nincs megfelelő szolgálati ideje, nem foglalhatja el a felkínált állást. A jelenleg Marosjárában szolgáló lelkipásztor is elmondta, Labancz Gyulát „rokoni szálak fűzik” Harasztkerékhez, valószínűleg ezért nem hívhatják meg őt. Mi több, azóta megfenyegették, hogy fegyelmi eljárás indul ellene, ha továbbra is felbujtatja a harasztkeréki gyülekezetet. Gergelyfi szerint olyan az eljárás, mint a 

„kommunista időkben, nincs demokrácia a gyülekezetben, az esperes mondja meg, hogy mit csináljanak a hívek.” Szovátán volt egy „kegyességi kurzus”, ahova több harasztkeréki egyházközségi tagot is elvitt az esperes, hogy „győzze meg őket, kit kell megválasztani.” 

– Nyitott neveltetésű, a hívekért kiálló lelkipásztor vagyok, aki a jövőt képviselem. Nem kegyes, hanem normális gondolkodású lelkész kell a gyülekezetnek, s ezt nem értik meg az egyházi elöljárók. Lejárt a hagyományos „népegyházak” kora! Értelmes, modern felfogású lelkészekre van szükség, akik nyitottabbak a világiak irányába – mondta a Népújságnak Gergelyfi, majd hozzátette: – Járában templomot újítottam fel, lelki gondozással foglalkozom, cigánymissziót végeztem, ezért figyeltek fel rám. Miért kell kötni az ebet a karóhoz a szolgálati idő miatt? 

Az egyházi szabályokat nem lehet megszegni 

Lőrincz Jánost, a Marosi Református Egyházmegye esperesét arra kértük, válaszoljon az őt ért vádakra, ugyanakkor a laikusok számára is tisztázza, hogy milyen eljárással választhat papot egy egyházközség. 

Tekintettel arra, hogy a konfliktust elsősorban az egyházközség minősítése váltotta ki, ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy az Erdélyi Református Egyházkerületben kétféle gyülekezet van. A mintegy 500-ból 164-et minősítettek a 2002-ben hozott egyházkerületi közgyűlési határozattal. Ennek valóban az egyik feltétele, hogy 700 lelken felül legyen a gyülekezet híveinek száma. De ez nem minden. Ez egy olyan (egyházi) jog, amely azt próbálja biztosítani, hogy a nagyobb lélekszámú gyülekezetek élére, ahol mind világi, mind egyházi téren több a feladat, ne kerüljön kezdő lelkipásztor. A világi rendszerekben is úgy van, hogy vannak állások, amelyeket csak bizonyos képesítésekkel, tapasztalatokkal rendelkezők tölthetnek be. Vagyis megfelelő tapasztalattal kell rendelkezzen az érintett, hogy minőségi munkát végezzen. A református lelkészek esetén a következő történik: hatévi egyetemi tanulmányok után leteszik az ún. kispapi vizsgát, majd ezt egy év gyakornokoskodás követi. Ezután következik a másod-, ún. nagypapi vizsga, ami a képesítést jelenti. Majd öt évet kell szolgáljon valaki ahhoz, hogy minősített gyülekezetbe kerüljön. Gergelyfi Györggyel jelenleg ez az egyetlen gond, hogy nincs meg a „régisége”. Ami a lélekszámot illeti, a minősítés nem csupán ettől függ. Ákosfalván 600-an, Balázsfalván pedig alig 300-an vannak, mégis megkapták a minősített egyházközség címet. Ez a gyülekezetnek rangot is jelent. Ez szerzett jog, amiről nem lehet lemondani. Kérheti ugyan a gyülekezet, hogy vonják vissza tőlük a minősítést, de erről nem a gyülekezet dönt, hanem a legmagasabb fórum, az egyházkerületi közgyűlés. 

2002-ben valójában nem minden gyülekezetet kérdeztek meg erről, mert az egyházkerületi közgyűlés úgy döntött, hogy a 700-as lélekszám fölötti gyülekezeteket minőségi gyülekezetté nyilvánítja. Mindig az előző év végi a hivatalos lélekszám. 2013. december 31-én valóban 722-en voltak bejegyezve a harasztkeréki egyházközségben. 

 2009-ben Harasztkerék is kapott átiratot erről, ami megvan a gyülekezet irattárában. A korábbi lelkipásztor, aki iktatta ezt, azt mondta, az ő idejében nem született ilyen határozat, nem volt minősítve a gyülekezet. Erről biztos megfeledkezett, mert ez a kérdés csak lelkészválasztáskor aktuális. Ettől függetlenül 2009-ben az egyházmegyei tanács és az egyházkerületi közgyűlés javaslatára megerősítést nyert a minősített egyházi státus. 

Ami a minősítés „határidejét” illeti, a 2009-es közgyűlés döntései elméletileg 2014 végéig érvényesek, de mivel nyaranta tartanak közgyűlést, minden határozatot meghosszabbítottak 2015 júliusáig.

 Gergelyfi György lelkipásztorral csupán az a gond, hogy nincsenek meg az évei. 2011. június 29-én tette le a nagypapi vizsgát. Gyakorlatilag 2016 júniusáig nem lehet minősített gyülekezetbe meghívni és megválasztani. Ez a szabály, amitől nem lehet eltekinteni. Volt már eset, hogy a gyülekezet le szeretett volna mondani a minősített címéről, ezt azonban egyetlen személy érdekében nem lehet megtenni! 

A pályázati eljárás 

– Idén május 28-án volt az esperesi vizitáció Harasztkeréken, ekkor megmondtam, hogy nincs jelöltem. Egyet szeretnék: hogy Harasztkerékre nagyon jó lelkipásztor kerüljön. Én azt támogatom, hogy törvényes úton a gyülekezet szabad akaratából válassza meg azt, akit a legjobbnak talál – mondta lapunknak Lőrincz János, aki hangsúlyozta, hogy szeptember 2-án, az átadás-átvételkor, ahol jelen volt a polgármester is, megerősítette, hogy nincs jelöltje, s elmondta, ki szeretne Harasztkerékre kerülni azok közül, akinek megvan a megfelelő szolgálati ideje. Ekkor jelentették be, hogy már választottak.

– Sajnálom, hogy nem kérdeztek meg, mert így egy nagyon szigorú törvénybe ütközünk, amit nem lehet áthágni, és nem lehet kivételt tenni – mondta az esperes. 

Ami pedig a beszolgáló lelkészt illeti, Lőrincz János elmondta, megkereste a szomszéd egyházközségben (Ákosfalva) szolgáló lelkészt, aki ezt nem vállalta el, így esett a választás Labancz Gyulára, aki valóban Harasztkerékről származik, de azáltal, hogy elfogadta a beszolgáló lelkészi megbízatást, a szabályok szerint kizárta magát a megválaszthatók közül. 

Az ügy folytatásaként megtudtuk, hogy a gyülekezet öt hét haladékot kapott. Ennyi áll a rendelkezésükre, hogy gyakorlatilag az egész országot bejárják, és lelkipásztort válasszanak maguknak. Csak az Erdélyi Református Egyházkerületből mintegy 450 lelkészt hívhatnának meg. De az sem kizárt, hogy a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületből választanak, egy feltétellel, hogy az ottani püspök engedélyezze ezt. A harasztkerékiek nem tudtak dönteni, még kértek és kaptak három hét hosszabbítást. A nyolchetes határidő október 28-án lejárt. Nem neveztek meg senkit, ezt követően automatikusan beindul a pályáztatási eljárás. Vagyis az egész egyházkerületben meghirdetik az állást, amelyre bárki olyan jelentkezhet, aki eleget tesz a minősített gyülekezet esetében kötelező elvárásoknak. Ezeket a feltételeket legközelebb 2015-ben változtathatja meg az egyházkerületi közgyűlés. 

A pályázóknak december 3-ig jelezniük kell részvételi szándékukat a Marosi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalánál. Eddig hárman jelentkeztek, de többen jelezték szándékukat. Miután a pályázat lejárt, az esperes összehívja a minősítő bizottságot, amelyen jelen kell legyen a harasztkeréki gyülekezet presbitériumának a képviselője is. A bizottság átnézi a dokumentumokat, megvizsgálja, hogy megfelelnek-e a jelöltek a kiírásnak. Akiket elfogadnak, azokat értesíti az esperes, majd közösen megállapítanak egy időpontot, amikor a jelöltek bemutatkoznak a gyülekezetnek. Gyakorlatilag mindenki tart egy-egy istentiszteletet Harasztkeréken, majd elbeszélgetnek a presbitériummal. Ezt a folyamatot egy héten belül le kell bonyolítani. Utána az egyházközségi közgyűlés titkos szavazással választja ki papját. Ha a pályáztatási folyamat is meghiúsul, akkor a püspök nevez ki egy helyettes lelkészt, aki ideiglenesen kb. két évig szolgálhat, majd a gyülekezet a korábbi eljárások szerint megválaszthatja lelkipásztorát.