Lehetőségek és buktatók

Április 24-én és 25-én az Avangarde Rom csoport szervezésében Szászrégenbe látogattak a kongói, iráni, moldovai köztársasági, holland és svájci nagykövetségek kereskedelmi attaséi, hogy gazdasági kapcsolatot létesítsenek olyan ipari egységekkel, amelyek hajlandók termékeiket az említett országokban forgalmazni, illetve onnan nyersanyagot vásárolni. A küldöttséget Maria Precup polgármester és Márk Endre alpolgármester, valamint helyi tanácsosok fogadták. A vendégek két nap alatt több gyárat és egy farmot is felkerestek. 

 

Várják a zöldmezős beruházókat 

A vendégeket a két elöljáró a szokás szerint sóval és kenyérrel fogadta a hivatal udvarán, majd a gyűlésteremben a meghívott vezető gazdasági vállalkozások igazgatóival, tulajdonosaival folytattak tárgyalást. Adriana Radu, az Avangarde Rom csoport vezérigazgatója elmondta, civil szervezetként bonyolították le az üzletember-találkozót, a három évvel ezelőtt beindított Romanian Investment Zoom program égisze alatt. A programot féléves turnusokban szervezik. Céljuk az, hogy az általuk felkért nagykövetségek kereskedelmi attaséinak  üzleti utakat szervezzenek, amelyeken a megyeszékhelyeknél kisebb városokat keresnek fel, és közvetlen kapcsolatot keresnek különböző cégekkel. Általában az ilyen jellegű találkozókat a fővárosban vagy a megyeszékhelyeken tartják, a kisebb, de ugyanolyan gazdasági potenciállal rendelkező városokat elkerülik, ezért hiánypótlók ezek a körutak. Természetesen olyan helységekbe mennek, ahol a helyhatóságok fogadják a delegációkat. A programba pedig olyan gazdasági egységeket vonnak be, amelyeknek az üzleti forgalma igazolja, hogy képesek tartós partnerkapcsolatot kialakítani más országbeliekkel. 

A küldöttség tagjai között volt Bogdan Voiculescu, a holland érdekeltségű Fortis Business Management képviselője, Neda Raefipour, az iráni, Bomoy Losila Nixon, a kongói, Simion Botnari, a moldovai köztársasági, Barbu Mihăescu, a svájci nagykövetség kereskedelmi attaséja, valamint Adriana Radu, a szervező Avangarde Rom csoport vezérigazgatója. A szászrégeni üzletemberek közül a Kastamonu Romania Rt., a Larix, az Irum Rt., a Hora Rt., a Remex Rt., a Neon and Sign Kft., a Gliga cégcsoport, a Bucin Mob Kft., a Mirdatod Prod Kft. és a Mabis Kft. képviselője, cégvezetője volt jelen. 

A  találkozó bevezetőjeként Maria Precup polgármester kifejtette: olyan megbízható cégvezetőket hívtak meg, akikért a hivatal is garanciát vállal. A város támogatja a gazdasági vállalkozásokat. A készülő – felújított – általános városrendezési tervben a város szélén, a volt ipari negyed közelében kijelöltek egy 30 hektáros területet (jelenleg mező), ahova ipari telepet létesítenek. A város kiépíti a megfelelő infrastruktúrát, ugyanakkor segít abban, hogy a Szászrégenben vállalkozást nyitó cégvezetők  beszerezzék a szükséges iratokat. A hosszú távú városfejlesztési stratégia 89 tervet tartalmaz, ezek közül néhány már folyamatban van a helyi, központi költségvetésből, illetve uniós támogatással. Az sem mellékes, hogy zöldmezős beruházás esetén a cég 10%-os adókedvezményben részesül. A hiányosságok között említette a város terelőútját (amelynek tervét elfogadta ugyan a kormány, de támogatás nélkül maradt), és az autópálya hiányát. Ezzel szemben a város jól képzett munkaerőt ajánl, és kiemelte: a település földrajzi helyzetének köszönhetően fejlődhetett ki és maradt talpon a fafeldolgozóipar. 

 

Munkaerő- és bizalomhiány 

A beszélgetésen jelen levő Pop Vasile, a Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az országos szervezet egyik alelnöke röviden ismertette a megye gazdasági lehetőségeit. Többek között elmondta, 16.000 mérlegképes cég működik a megyében, ezek között mintegy 2000 szászrégeni. A kamara nyilvántartásában 1532 romániai és külföldi vegyes tőkével működő vállalat szerepel, amelyek összesen mintegy 26.000 alkalmazottat foglalkoztatnak, köztük 26 svájci és 76 holland érdekeltségű, jelentős (2 milliárd lejt meghaladó) évi üzleti forgalommal. Az elnök felajánlotta a kamara segítségét az ügyintézésben. 

Pandóra szelencéjét Adriana Radu nyitotta meg, aki elmondta, egy-két megyei fióktól eltekintve nincsenek megelégedve az országos szervezet tevékenységével, mert többet kellene tegyenek a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok létrehozásáért. Ezért vállalták fel civil szervezetként, hogy közvetítenek az üzletemberek és a nagykövetségek kereskedelmi képviselői között. Barbu Mihăescu hozzáfűzte, nem a vezetőséggel van gond, hanem az alsóbb szinteken, ahol az ügyintézés elakad. 

Gliga Vasile képviselő, a Gliga csoport vezetője, mielőtt hozzáfogott volna cégének ismertetéséhez, a munkaerőhiányra panaszkodott és arra, hogy nincs szakember, s ez leginkább náluk érződik, hiszen a hangszereket 90%-ban kézzel készítik, és az utóbbi időben nem igazán tudtak megfelelő munkásokat alkalmazni. Elárulta, hogy szándékában áll a moldovai köztársasági Albeşti-en hegedűkészítő kisüzemet nyitni. Bejan Petru, az Irum Rt. tulajdonos-vezérigazgatója azzal kezdte, hogy 1989 előtt jó kapcsolata volt a vállalatnak Iránnal, ahova rendszeresen szállítottak munkagépeket; hajlandók ezt a kapcsolatot megújítani, hiszen minden feltétel adott, hogy jó minőségű, megfelelő mennyiségű gépet állítsanak elő és szállítsanak le. Esat Ozoguz, a Kastamonu igazgatója kifejtette, 20 éve indították el a céget Szászrégenben, és jelenlétük garantálja, hogy a város nyitott a komoly szándékú külföldi beruházások iránt. Todoran Mircea, az erdőlibánfalvi Mirdatod tejfeldolgozó cég vezetője elmondta, ez az egyetlen olyan cég a megyében, amely európai eredetigazolvánnyal rendelkező terméket állít elő, érdekelt más országokban is piacot nyitni, annál is inkább, mivel növelik a termelési kapacitást, ugyanis nemrég megnyert egy 8 millió eurós pályázatot, amelynek köszönhetően Szászrégenben korszerű tejfeldolgozó üzemet építenek. 

Bucin Dănila, a Bucin Mob Kft. műszaki igazgatója elmondta, Svájcba próbált betörni portékáikkal, de sajnos azt tapasztalta, hogy a nyugati piacon nem bíznak meg a romániai termékekben, közvetítőkön keresztül juttathatják el oda az árut, ezért drágább, és sok esetben emiatt előnytelen versenyhelyzetbe kerülnek a külföldi termékekkel. A svájci követség képviselője hozzátette, valóban, a nyugatiak szkeptikusak a romániai termékek minőségét illetően, és az is sok esetben gondot okozott, hogy nem tartották be a leszállítási határidőt, habár valójában vannak jobb minőségű romániai árucikkek is, de a bizalom hiánya miatt nem akad rá vevő. Ezért ajánlották, hogy svájci vagy németországi cégekhez forduljanak minőségi bizonylatért. Bâzgan Nicolae, a Hora Rt. vezérigazgatója az oktatás hiányosságait vázolta fel. Románia az utóbbi időben elhanyagolta az oktatás-, a kutatásfejlesztést és a szakképzést, és ennek most érződik a hatása, ugyanakkor a munkafegyelem lazulását is okolta azért, hogy nincs megfelelő munkaerő. Ma is Európa egyik legnagyobb és legrégibb (1951-től működnek) hangszergyártó vezető cége több országba exportál, s örömmel nyit. A kongói attasétól mahagónifa vásárlásáról érdeklődött a Hora Rt. vezérigazgatója. Bomoy Losila Nixon válaszként elmondta, országában több olyan nemes fa is terem, amelyből nemcsak jó hangszer, hanem luxusbútor is készíthető. A gond viszont az, hogy a Kongóban működő romániai cégek lejáratták az ország becsületét. Olyan viszonteladók próbáltak üzleti vállalkozásba kezdeni (15 céget említett), akik átverték ügyfeleiket, oda jutottak, hogy egymás közt pereskednek. Ezért a nagykövetség azt ajánlotta, hogy a diplomáciai vonalon is ellenőrzött, biztonságos cégekkel kössenek szerződést. A Larix cég székeket, a Mabis Kft. – a környék legnagyobb szarvasmarha-tenyésztő farmja –  tejterméket ajánlott. 

 

Közös garanciavállalás 

Bomoy Losila Nixon, a kongói (volt Zaire) attasé román nyelven szólalt fel. Elmondta, az információhiány miatt nincs élő kapcsolat a két ország között. Sokan országában Ceauşescura és barátjára, a diktátor Mobutu Sese Sekóra emlékeznek. Pedig a rohamosan fejlődő Kongónak óriási nyersanyagforrásai vannak: többek között 25.755.000 ha mezőgazdasági területe, kiaknázatlan altalajkincsei (réz, gyémánt, arany, ezüst),  összterületének (2.345.000 km2) a 67,3%-a erdő. Konkrétan  felajánlotta, várják azokat, akik fotovoltaikus parkokat létesítenek, hiszen az egyenlítőhöz közeli országban szinte egész évben ontja melegét a nap. Ugyanakkor szeretnék a kulturális kapcsolatokat is élénkíteni, olyan helységek iránt érdeklődött, amelyek testvértelepülési kapcsolatot alakítanának ki. Simion Botnari, a Moldovai Köztársaság nagykövetségének kereskedelmi attaséja elmondta: a román–moldovai évi kereskedelmi forgalom elérte az 1,3 milliárd dollárt. Nem véletlenül közel 5000 vegyes tőkéjű cég működik. Országa behozatalának 24%-a Romániából származik, így csak bővíteni tudják azt a kapcsolatot, amelyben a nyelvismeret is előnyt jelent – mondta az attasé. Bogdan Voiculescu, a holland érdekeltségű Fortis Business Management képviselője a holland logisztikai cégeket ajánlotta a szászrégeniek figyelmébe, hiszen közismert, hogy igen jó hálózattal rendelkeznek, és garantáltan eljuttatják az árut a világ bármely sarkába. Neda Raefipour, az Iráni Iszlám Köztársaság gazdasági attaséja elmondta, néhány kivételével nemrég megszüntették a nemzetközi szankciókat, így nyitottak a gazdasági kapcsolatok kiépítésére. Mintegy 40 olyan iráni gazdasági vállalkozással áll kapcsolatban, amelyek konkrét együttműködési lehetőséget keresnek országunkban, elsősorban a vegyipar terén, ugyanakkor a gépiparban és más technológiai ágazatokban is érdekeltek. Jó hír, hogy a Transgaz stratégiai együttműködést kötött az iráni (a világ második legnagyobb) gáztartalékok kiaknázására és szállítására. Barbu Mihăescu a svájci–román kereskedelmi kamarát ajánlotta mindazok figyelmébe, akik közvetlen kapcsolatot szeretnének teremteni svájci cégekkel. Hangsúlyozta, Svájc nem tagja ugyan az uniónak, de olyan gazdasági szerződést kötött, amely az unióbeli tagállamok között is érvényes, így bizonyos kedvezmények is biztosítottak. 

A polgármesteri hivatalban tartott találkozót követően a delegáció tagjai kedden délután meglátogatták az Irum Rt.-t, majd a Kastamonu Románia Rt.-t, másnap pedig a Bucin Mob Kft.-t, a Larix Kft.-t, a Remex Kft.-t, valamint a Mabis Kft. farmját. A program folytatásáról Adriana Radu elmondta, más nagykövetségek (a többi között Csehország, Kína, Lengyelország, Arab Emírségek, Egyiptom, Törökország) is támogatják a programot, így várhatóan ezek attaséiból álló küldöttséggel is látogatást tesznek majd elsősorban olyan  térségekben, ahol szükség van a külföldi beruházásokra. Hogy a látogatásoknak köszönhetően hány szerződést kötnek, arról csak akkor értesülnek, ha a partnerek (cégvezetők, polgármesteri hivatalok) visszajeleznek. A lehetőséget megteremtik, azontúl a következő lépést a programba bevont vállalkozók és önkormányzatok kell megtegyék.