Az idén 42.937-en nem érték el a hatos átlagot, ami egy kisváros lakosságának felel meg.
Újból az érettségi. Fentről jövő tévedésekkel, meglepetésekkel, kozmetikázott adatokkal, amelyek továbbra sem teszik szalonképessé az iskolai éveket záró vizsgát, a feltételezett érettség jelét, amely a romániai diákok 50 százalékánál nem válik láthatóvá. Nem véletlenül említek 50 százalékot, hisz, akárcsak a nyolcadik osztályt záró vizsgánál, nem a végzettek számához viszonyítják a hatos átlaggal sikeresen érettségizők arányát, hanem csak azokat veszik számba, aki a többlépcsős megmérettetésre beiratkoztak. Országos szinten 66,7 százalékos átlagról beszélnek, ami jobbnak tűnik a múlt évi 66,4 százaléknál, abszolút számokban viszont, bár az óvások egy keveset még változtathatnak a helyzeten, a 82.262 sikeresen érettségizett diák sokkal kevesebb, mint a 2015-ös 105.977, akkor ugyanis 159.000-en álltak vizsgára az idei 129.199-cel szemben.
Az idén 42.937-en nem érték el a hatos átlagot, ami egy kisváros lakosságának felel meg. Ehhez hozzá kell adni a 7.948 hiányzót, a 191 csalás miatt kizárt fiatalt, ami 50.000 fölé emeli a bukottak számát, és még nem számítottuk azokat, akik be sem iratkoztak az érettségire. Ilyen arányok mellett, ha a pótérettségin nem történnek csodák, az egyetemeknek, főiskoláknak a múlt évhez képest több mint 20.000-rel kevesebb hallgatójelölttel kell számolniuk, ami feltehetően megviseli a kevésbé népszerű intézmények büdzséjét, és nem vagy csak részben fognak megtelni a meghirdetett helyek.
Az érettségiről egyre többen mondanak véleményt. Sokan teszik szóvá a megyék közötti nagy különbségeket, összevetve a 83,32 százalékos Kolozs megyei eredményt a 34,15 százalékos Ilfov megyeivel, ami még lehangolóbb képet nyújt a romániai oktatásról, ha a valós arányokat is figyelembe vesszük. Ahogy a nemzetközi felmérések szerint is nagyon hátul állunk a sorban. Az oktatásügyi miniszter az általános és a középiskolák működésében, az érettségi tantárgyak oktatásában keresi a gyenge eredmények okát, és intézkedéseket ígér. Hányan tették már!
Az ügyben megszólaló temesvári rektor (Nyugati Egyetem) összehasonlító elemzése szerint elfogadhatatlan a megyék közötti óriási különbség, amire csak Giurgiuban talál magyarázatot, hiszen most került az igazságügyi fórumok elé az a 64 tanár, akiket a 2012-es érettségi idején csaláson értek. A romániai iskolarendszer nem kínál a diákok képességeinek megfelelő választási lehetőséget, nem történt meg a tanterv és a tanintézmények valós korszerűsítése, országos szinten nem dolgoztak ki egy olyan egységes informatikai rendszert, amellyel a diákok teljesítményét folyamatosan követni lehet, nem mérik az elköltött pénz hatékonyságát, politikai szempontok és nem a hozzáértés érvényesül a vezető állások betöltésekor az oktatásügyben, a pedagógusok bérezése nem tükrözi a teljesítményt – sorolja az okokat.
Többen nyilvánítottak véleményt arról, hogy a középiskolákra kellene bízni, hogy a felvételi rendszer bevezetésével megválogassák diákjaikat, ami a színvonal látványos növekedéséhez vezetne, és megkímélnék az államot, hogy sok pénzt költsön azokra a diákokra, akikről már eleve tudni lehet, hogy az általános iskolában ötösökkel bukdácsolva képtelenek lesznek hatos általánosra érettségizni. Arról sajnos hallani sem akarnak a romániai oktatásügyben, hogy a különböző szintű érettségi bevezetésével, amely különböző fokozatú tanulmányokra jogosítja fel a diákot, a gyenge és gyenge közepes képességű végzősöknek is nyújtani lehetne egy mentőövet. Annál is inkább, hogy az uniós országok többségében bevált gyakorlatként működik. Marad tehát a lehetetlen megostromlása egy város lakosságát kitevő diák számára minden évben.
Nekünk itt Maros megyében örülnünk kell, hogy 98,11-es átlaggal a Bolyai líceum került az első helyre a legjobbak között, de a másik szemünk sír, ha azokra a tanintézményekre gondolunk, amelyekben egyetlen diáknak sem sikerült az érettségi vizsgája.
