Négyszázhuszonöt éve, 1588. július 17-én halt meg Szinán pasa, az Oszmán Birodalom leghíresebb és legnagyobb hatású építésze, az Isztambul egyik jelképének számító Szulejmán-mecset tervezője.
Az edirnei Szelim-mecset
Négyszázhuszonöt éve, 1588. július 17-én halt meg Szinán pasa, az Oszmán Birodalom leghíresebb és legnagyobb hatású építésze, az Isztambul egyik jelképének számító Szulejmán-mecset tervezője.
Anatóliában született keresztény, örmény vagy görög szülők gyermekeként 1489. április 15-én. Apja példája nyomán ő is ácsnak és kőfaragónak készült, de 13 évesen elvitték janicsárnak, és át kellett térnie az iszlám hitre. A katonai akadémián hadmérnöknek tanult, a hadseregben építész, majd a tüzérség vezetője lett. Részt vett I. (Nagy) Szulejmán szultán keleti hadjárataiban, ott volt 1521-ben Nándorfehérvár elfoglalásakor, majd az 1526-os mohácsi csatában is. Erődítményeket, hidakat, sőt hajókat is tervezett, az elfoglalt területeken ő irányította a keresztény templomok átalakítását mecsetekké.
A szultán 1539-ben kinevezte Isztambul főépítészének. Hivatalát Szinán valóságos minisztériummá fejlesztette és megszervezte az építészképzést is, keze alatt egész hivatalnoksereg dolgozott. A következő fél évszázadban 476 épületet tervezett, ezek között mintegy 150 mecset, félszáz iskola és ugyanennyi közfürdő, több tucat palota, síremlék (türbe), karavánszeráj és szegényház volt, de akadt közöttük híd, vízvezeték és kórház is.
A 16. század eleji török építészet koncepció nélkül másolta a bevált és biztonságos mintákat. Katonai pályafutása során Szinán számos arab és nyugati épületet tanulmányozott, s fokozatosan alakította ki saját stílusát, amely a hagyományokra épített, de számos újítást is alkalmazott. Első jelentős műve a Szulejmán szultán legkedvesebb fiának emlékére épített Sehzáde: a négyzetes alaprajz fölötti központi kupolát négy félkupola és sok kisebb kupola szegélyezi, egységes térhatást hozva létre.
Szinán legpompásabb és legcsodáltabb alkotása a Szulejmán szultán dicsőségére emelt Szulejmanije, amelyet nem titkoltan a bizánciak által épített Hagia Szofia inspirált (ennek az addigra megkopott fényű templomnak a felújítását ugyancsak Szinán irányította). Az Oszmán Birodalom legnagyobb mecsetjének központi kupoláját 32 nyílás töri át, a csatlakozó épületszárnyakban négy medresze, kórház, orvosi iskola, konyha és étkezde, fürdők, üzletek és istállók kaptak helyet. Az 1550-től nyolc éven át épült Szulejmán-mecset ma Isztambul egyik legnagyobb látványossága. Maga Szinán az edirnei Szelim-mecsetet tartotta fő művének: ennek hatalmas központi kupolája nyolc vastag oszlopon nyugszik, köztük árkádos terek találhatók. Itt áll a muszlim világ négy legmagasabb minaretje, s a dzsámi előtt emeltek szobrot az építésznek is. Maga Szinán azzal büszkélkedett, hogy a mecset kupolája felülmúlja a Hagia Szofiát, bár a kettő nagyjából egyforma nagy.
Munkássága során Szinán alkalmazta először a kupolák, félkupolák és támfalak rendszerét, amelyek felveszik a nagy kupola nyomását, s kívülről is harmonikus képet adnak. Nagyobb építményei hatalmat és erőt fejeznek ki, kisebb művei közül a síremlékeket tartják a legjobbaknak. Alkotásai megtalálhatók a Balkántól Szírián át Jeruzsálemig, Magyarországon a szegedi várban állottak építményei, de ezek elpusztultak. Szinánnal érte el tetőpontját a klasszikus oszmán építészet. Elhivatott utód híján később már csak épületeit ismételték, hatása évszázadokig szinte minden török vallási és középületen tükröződött.
A Mimár Kodzsa (törökül Nagy Építész) majdnem százévesen, 1588. július 17-én halt meg, hamvai a Szulejmanije közelében, egy általa tervezett türbében nyugszanak. Az ő arcképe díszítette a régi török líra bankjegyet, neveztek el róla krátert a Merkúron és egyetemet Isztambulban.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
