A legértékesebb kiállítás Marosvásárhelyen

Múlt csütörtökön a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében bemutatták az április 8-án, ma 17 órakor a Tükörteremben megnyíló Románia ókori arany- és ezüstkincsei című régészeti kiállítást. A tárlat több szempontból is egyedi. Egyrészt, mert dióhéjban összesíti a Románia mai területén található kincseket, másrészt pedig nemcsak a nemesfémek miatt, hanem régészeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű ikonikus tárgyakat láthatunk – tudtuk meg Ciprian Dobre megyei tanácselnöktől, Soós Zoltán megyei múzeumigazgatótól és Rodica Marghitutól, Románia Nemzeti Múzeumának népvándorláskort tanulmányozó régészétől, a kiállítás kurátorától. 

 

Bevezetőként a megyei tanács elnöke megköszönte azt, hogy a nemzeti és a megyei múzeum munkatársai összefogtak és létrejöhetett a kiállítás, amelynek tárgyait 32 múzeum szolgáltatta. A tárlókban több mint ezer igen értékes kincs látható, a fülbevalóktól, hajtűktől egészen a kultikus és a használati edényekig. A megyei tanács is jelentősen hozzájárult, hiszen a biztonsági rendszert a megyei költségvetésből fedezték. Nem véletlenül – árulta el a megyei tanács elnöke –, mivel mind az önkormányzatnak, mind a múzeumnak szándékában áll további rangos időszakos kiállításokat szervezni a Tükörteremben. Kiemelte, a tárlat az Iskola másként időszakra nyílik, ezért reméli, hogy nagyon sok diák fogja meglátogatni a Tükörtermet. 

Soós Zoltán hozzáfűzte: a megye 120.000 lejt költött arra, hogy a tárlat Marosvásárhelyre kerüljön. Az országban talált tárgyak között lesz 16 olyan, amelyek megyénk területéről kerültek elő, többek között az az ékköves aranygyűrű, amelyet néhány éve Déda környékén ástak ki. 

Rodica Marghitu kifejtette: óriási munka áll a tárlat rendezése mögött. A Románia ókori arany- és ezüstkincseiből álló gyűjteményes kiállítást 2010-ben Rómában állították ki. Oda 140 tárgyat vittek el, ez adta az ötletet, hogy az anyagot kibővítve az országban is megmutassák a kincseket. Sok tárgyat a romániaiak csak a történelem tankönyvekből ismernek, több közülük még mindig raktáron van, mások pedig el sem hagyták a bukaresti Nemzeti Múzeum tárlóit. A fővárosi múzeum munkatársai levelet küldtek az ország különböző múzeumaihoz, felkérve őket, hogy járuljanak hozzá a kiállítandó anyag kiegészítéséhez. Ez nem csak azt jelentette, hogy felajánlották a műtárgyakat, hanem a lelőhelyekről, a tárgyakról szóló leírást is összegyűjtötték. Ebből az anyagból született meg egy igen szépen kivitelezett katalógus is. 77 muzeológus, régész, szakértő járult hozzá, hogy 2013. december 19-én Bukarestben megnyíljon a kiállítás, amely több mint ezer tárgyat tartalmazott. A marosvásárhelyi vándorkiállításra – objektív okok miatt – ennek egy töredékét hozták el, de ez nem azt jelenti, hogy látványban vagy régészeti anyagban szegényebb a kiállítás, ugyanis a tárlók mellett gazdag leírás, fotók egészítik ki az információkat. A kiállítás hat részlegből áll, mert tulajdonképpen hat jól elhatárolható kort is ölel fel, az új kőkortól a VII. századig, vagyis a korai középkorig. A tárgyak szállításáról, a biztosításról és a múzeum berendezéséről a Nemzeti Múzeum munkatársai gondoskodnak a Művelődési Minisztérium hathatós támogatásával. A Tükörterem pedig kiemelt hely erre az igazán rangos kiállításra – mondta a kurátor, aki hangsúlyozta, a szatmárnémeti és a marosvásárhelyi múzeumnál dolgozó kollégáknak köszönhetően magyarul is feliratozták a tárgyakat és a kísérőszöveg ezen a nyelven is olvasható. 

Rodica Marghitu a Népújság kérdésére elmondta, nem tud kiemelni különösen értékes tárgyat, hiszen mindenik a maga nemében egyedi. A kőkorban készítették tulajdonképpen az első aranytárgyakat a mai Románia területén, a római korban előállított ékszerek kidolgozási technikájuk miatt különlegesek, míg a népvándorlás kori tárgyak szimbolikus értékük, a tárgyakon megjelent ábrázolások és az ékkövek miatt igen értékesek. Olyan híres tárgyak kerültek a tárlókba, mint az Ostrovul Mare-i, a cucuteni-i, a murighioli vagy akár a pietroasai „Kotló csibéivel”, amelyek a világon egyediek. Ez utóbbiról még napjainkban is az a híresztelés terjedt el, hogy Moszkvában vannak, ami nem igaz, mondta a szakértő, hiszen a Szovjetunió 1956-ban visszaadta a kincseket. 

Ezt követően a Népújság a Bécsben és Budapesten levő, a hajdani Magyar Királyságban, illetve az Osztrák–Magyar Monarchiában talált műkincsekről érdeklődött. Rodica Marghitu elmondta, ezek az adott történelmi korban, kontextusban kerültek az akkori fővárosok múzeumaiba, az ő tulajdonukat képezik, annak ellenére, hogy ma „romániai kincsnek számítanak”. 

– Át kell értékelnünk régészeti szempontok szerint a határokat, hiszen az ókori római vagy akár a népvándorlás kori népek lelőhelyei jóval nagyobb területet ölelnek fel, mint a mai politikai határok, ezért amikor egy ilyen gyűjteményes kiállítást mutatunk be, akkor közép-kelet-európai kontextusban kell gondolkodni. A Románia ókori arany- és ezüstkincsei című kiállítás talán ötletet adhat ahhoz, hogy több ország nemzeti múzeumainak összefogásával egy ilyen átfogó jellegű vándorkiállítást is összeállítsunk – mondta a régész. 

A ma nyíló kiállítás május 17-én zárul. Érdemes beiktatni a családok művelődési programjába, mert ilyen egyedi tárlat még nem volt Marosvásárhelyen. A következő állomások: Gyulafehérvár, Sepsiszentgyörgy, Buzău és Craiova. A sor nem zárul, hiszen a szervezők úgy tervezik, hogy 2016-ban is utaztatják az országban a kincseket.