2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

De most a költők némasága többet

Nyom hősi szónál – üdvösebb talán

Hallgatni, míg bősz küldetésbe göbbedt

Száj harsog, ám a győzők asztalán

Úgyis halomban áll terv, téma, térkép,

Áthúzható jog, átrajzolható

Jövő, határ, jelentés, séma, mérték,

Törlendő számsor, vágy, rabolt adó,

Népeknek sarca, sorsa, melyre bölcs fők

Bólintgatnak már báli székeken – 

Hatalmak tévedését helyre költők

Úgysem hozhatnák, bármily képtelen

 Verdiktjük, hisz nagy államférfiak vak

 Szolgái csak hazátlan, téli fagynak.


(Marosvásárhely, 1919. november 5-én. Bizonytalan dolog.

Aztán mégis, sokszor lemásoltam, helyben, közeli barátaimnak, 

de eljuttattam Tordára, Kolozsvárra, Zilahra, Aradra, Váradra,

Szatmárra és Nagybányára, Szegedre, Debrecenbe, s talán még 

Budapestre is, de nagy titokban, roppant titkosan, némelykor csak

az „Alexandros”, ám esetenként az eléggé rejtélyesnek tűnő

„Lazarus Renatus” szignóval is körültekintően ellátván… Persze,

hiába – megkésetten, visszhangtalanul.)


*A Lázáry René Sándor: Néhány egykori költemény című Bookart- kötetből. Válogatta és közzéteszi Kovács András Ferenc



Gyulai Líviusz Sepsiszentgyörgyön… A 2021-ben elhunyt Kossuth-díjas grafikusművész Barót szülöttje volt, szüleivel 1946-ban települt át Magyarországra. Ott vált elismert alkotóvá, és léphetett a Nemzet Művésze címmel kitüntetettek sorába. Március 17-én az Erdélyi Művészeti Központ székhelyén nyílt kiállítása a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé kiemelt kísérőrendezvényeként. A megnyitón az EMŰK vezetője, dr. Bordás Beáta, Ferencz S. Apor, a biennálé kurátora, Képíró Ágnes művészettörténész és Szepessy Béla grafikusművész, a tárlat kurátora méltatta az életművet. A reprodukción a Nagymamák tengerpartja című metszet (1974). 


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató