Lángra lobbant az öröm gyertyája

Advent harmadik vasárnapján hószitálás hangulatában gyújtották meg a harmadik gyertyát a Bolyai téri óriási adventi koszorún. A harmadik gyertya az öröm jelképe, az örömé, amellyel karácsony felé tekint a keresztény világ. A harmadik vasárnap házigazdája a marosvásárhelyi római katolikus egyház volt, igét hirdetett Péter Arthur főesperes-plébános. Az igét Tamási Zsolt, a katolikus iskola vezetője olvasta fel. 

A főesperes kiemelte, hogy ebben a zűrzavaros világban félre kell tennünk a félelmet, még akkor is, ha okunk lenne rá. Keresztes Szent János imádságában azt mondja, hogy Istentől csak az van távol, aki maga távolodik el tőle. „Könyörgöm, ne hagyj egyedül, úgy félek magamtól!” Isten velünk akar lenni, hogy ne ártsunk magunknak. Magunknak úgy árthatunk, hogy eltávolodunk az Istentől. S ahányszor eltávolodunk, annyiszor engedjük be a félelmet az életünkbe. „Ne csüggedj, mert megerősítelek, győzelemre segítelek” – mondja Ézsaiás próféta. E sorok ellenére tapasztaljuk, hogy ott van a félelem az életünkben, de azzal, hogy félünk, a problémáink nem oldódnak meg, sőt megsokasodnak. Korunk legtöbb betegségének a gyökere a félelem. 

Fő kérdésünk: velem mi lesz, fog-e szeretni valaki? Jézus arra hív bennünket, hogy nézzünk szembe félelmeinkkel, mert nem a félelem lelkét, hanem a szabadság lelkét kaptuk tőle. Az emberiség felesleges terheket hordoz, amelyek lebénítanak, ezeket le kell tenni Jézus lába elé. Ő velünk van, s nincs okunk a félelemre. Ha engedjük, hogy szívünket átmelegítse szeretettel, akkor szárnyakat kapunk tőle, s nem lesz nehézkes az életünk – mondta az igehirdető. 

Adventi verset Tamási Csenge szavalt, énekelt a Keresztelő Szent János-plébánia Szkólája. A szép számban megjelent marosvásárhelyiek közös imája megerősített abban, hogy az adventi készülődés lelki síkja mélyen összekovácsolja közösségünket.