Rendezvény, amely kiszakít a hétköznapokból
Kutyfalvi kastélynap. Lehetne egy egyszerű hír is, előzetesként csupán, de a cím mögött jóval mélyebb a tartalom. Ott rejlik az az 1949-es éjszaka, amikor egy egész társadalmi réteget lefejezett a kommunista hatalom, amikor kiűzték otthonaikból a nemesi családokat, arisztokratákat, középnemeseket egyaránt, amikor elragadták házaikat, kirabolták és megsemmisítették könyvtáraikat, ellopták vagyonukat, és őket kényszerlakhelyre száműzték. És ott rejlik az a tömérdek munka is, amelynek során a kilencvenes évektől kezdve az elűzöttek gyermekei, unokái, dédunokái megpróbálták és próbálják folyamatosan visszaszerezni azt, ami e régi, Erdélynek annyi nagyszerű személyiséget adó családok jogos tulajdona. A kutyfalvi kastélynap is ezen folyamat része. A gróf Degenfeld-Schomburg család visszaszerezte ugyan a kastéllyá bővített kúriát, de azokat a földterületeket, amelyek segítségével felújíthatnák, fenntarthatnák az épületet, már nem (jellemző ez az eljárás, amelynek gyakran az a vége, hogy a nehezen visszaszerzett kastélyt, udvarházat muszáj eladni vagy eladományozni). Degenfeld István és családja erre nem hajlandó. A Castellum Alapítvány szervezésében inkább kastélynapot rendez Kutyfalván, amelynek bevételét a műemlék épület felújítására szánják, a kastélynak a jövőben pedig közösségépítő szerepet is szánnak. A részletekről a Castellum Alapítvány által a Bolyai téri Dersi János teremben tartott péntek délelőtti sajtótájékoztatón mesélt Haller Béla, az alapítvány elnöke, Szekeres-Ugron Villő programfelelős és Degenfeld István, a házigazda.
Haller Béla a Castellum Alapítványról beszélt, és elmondta: a szervezet Pap László plébános kezdeményezésére született meg 1993-ban Nagyenyeden, a bejegyzése 1998-ban történt, tagsága egész Erdély területéről származik. Célja, hogy a fordulat utáni években felmutassa azokat az értékeket, amelyeket a nemesség magáénak vallott, és amelyek továbbra is érvényesek, előrevihetik a társadalmat.
– Lehetett volna egy nosztalgiázó klub, de nem abba az irányba indult, hanem a szellemi folytonosság irányába, azokat az értékeket kerestük, amelyek pozitívnak számítanak, és amelyeket magunkénak vallottunk. Számos rendezvényünk segítségével meg szeretnénk ismertetni a külvilággal azt az értékrendet, amelyet képviselünk, ebben sokat segít alapítványunk ifjúsága. Anyanyelvi kultúra, történelmi egyházakhoz való közelség, az épített örökség megőrzése, ismertté tétele. Utóbbi azért fontos, mert a kastélyok, udvarházak egy darabig idegen testként szerepeltek az erdélyi köztudatban: egyik fő feladatunk az igazság helyreállítása, hogy a nagyközönség is megismerhesse a nemesség pozitív szerepvállalását. A kastélynap ebbe az igyekezetbe illeszkedik, a résztvevők kellemes módon megismerhetik egy kastély szerkezetét, láthatják a helyreállítási munkák első fejezeteit, és az örökösök segítségével megismerhetik történetét. A kastély és a család története néhány szerencsés esetben újra egymásra talált, ahogyan most is – mondta Haller Béla.
Szekeres-Ugron Villő hozzátette: – A kastélynap egy fiatal csapat munkája, a Castellum ifjúsági csoportjáé, amely első alkalommal Marosvécsen szervezett nagyszabású kastélynapot, azon 900 fő vett részt. Ezen az úton szeretnénk továbbhaladni, ez lesz a csoport második nagy rendezvénye. Az elsődleges cél, hogy kilépjünk a világ elé azzal az értékrenddel, amit a Castellum képvisel. Közérdekűbbé kívánjuk tenni ezt. Különböző kulturális rendezvényeket szervezünk, azért kastélyokban, mert azok nagyon szép ívet alkotnak a múlt és a jelen között. A kutyfalvi kastély jó helyen fekszik, nagyon jó beosztású, állapota kielégítő. A család pedig nagy örömmel fogadott bennünket.
Degenfeld István a családról és a visszaszerzett kastélyról is szólt. – A név nagyon sok ember számára érdekes és idegen. A család németországi, az első írott dokumentum 1270-ből Svábországból származik, ma is ott van a család központja. Erdélybe 1810 körül kerültek házasság révén: egy Teleki grófnőt vett el gróf Degenfeld Miksa. Onnan ágazott tovább, részben Magyarország felé. Kutyfalva a 19. század első felében került a család tulajdonába. Dédapám, Degenfeld-Schomburg Lajos bővítette ki a kastélyt 1904-ben. Kristóf nagyapám mintagazdaságot vezetett ugyanott, az épületben étellift is volt. A látogatóknak megmutatunk mindent, amit lehet. A kastélyt kilenc évig pereltük vissza. A polgármesterrel jó a viszonyunk, ott lesz a megnyitón, infrastruktúrával is segíti a kastélynapot. Azt a gazdasági alapot azonban, amivel fenntarthatnánk a kastélyt, megpróbálják visszatartani – 45 hektárról van szó.
A kínálattal kapcsolatosan Szekeres-Ugron Villő megemlítette, hogy érdekes és sokszínű programmal várják a közönséget.
– Délelőtt 10 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik az eseménysorozat, amelyen lesznek előadások, kerekasztal-beszélgetések, ökumenikus istentisztelet, kastély- és falutúrák (szekéren), reneszánsz tánc- és divatbemutatók, klasszikus zenei koncertek és kastélytörténeti kiállítás is. Kálnoky Mátyás a klasszicista kastélyépítészetről tart értekezést, Tisza Domokos a verseit ismerteti. Több kötetlen beszélgetésre kerül sor, Kálmán Attila például a családról, a kastélyról és a nemesi életről beszélget Oláh-Gál Elvirával. Ugron Gyöngyi varrottasait is megtekinthetik az érdeklődők, a szervezők pedig az ifjúsági és gyermekprogramokat is fontosnak tartották: a fiatalabb generációkat slam poetryvel, divatbemutatóval, társasjátékteremmel, vetélkedővel várják, a gyermekeknek szervezett programok közé tartoznak többek között a kézműves-foglalkozások, az interaktív játékok, a vetélkedők, a rajzfilmvetítés, az íjászat, az ugrálóvár. A napot a délután 6 órától kezdődő ökumenikus istentisztelettel zárjuk. Sokszínű, párhuzamosan futó programokból összeállított rendezvényekkel várjuk az érdeklődőket, és van esőprogramunk is. A kastélynap jótékonysági rendezvény, amelynek teljes bevételét a kastély helyreállítására fordítjuk. A napról két Facebook-eseményt készítettünk, román nyelvű programokkal is készülünk, nemcsak a környék magyar lakosságát várjuk, hanem mindenkit. Olyan kulturális rendezvényt kívánunk létrehozni, amely kiszakít minket a hétköznapokból, de a hétköznapjaink részévé tud válni.
A kastély jövőjét firtató újságírói kérdésekre válaszolva a résztvevők elmondták, létezik egy olyan elképzelés, melynek alapján a kastélynappal elkezdett utat folytonossá tudják tenni, oly módon, hogy az a közösség hasznára is válhasson. Hosszú távon is terveznek a kastéllyal, amelyben a tervek szerint egy specializáltabb kulturális központot hoznának létre, amely a hagyományos társadalmi felépítésekre reflektálna, és foglalkoztatóközpontként is működne, miközben nagy hangsúlyt fektetnének a gyerekek nevelésére is: a Castellum értékrendjét szeretnék ezen központ segítségével a gyermekek nevelésébe fektetni, a létező információkat és értékeket az eljövendő generációk rendelkezésére bocsátani. Ugyanakkor az erdélyi kastélyok és családok történetét megőrző információs és adattárként is működne, amely őriz és tárol, valamint közrebocsát.
– Egy tanulmány szerint az oral history körülbelül 70 évig működik, most vagyunk abban az utolsó pillanatban, amikor a régi kor szóbeli emlékeit még össze tudjuk gyűjteni. Ezt a szerepet is betöltené az intézmény, mert jelenleg intézményesen nem létezik olyan társaság, amely megoldotta volna a kastélyokkal és a hozzájuk kapcsolódó családokkal való foglalkozást – hallottuk a szervezőktől.
A kastélynapra június 29-én, szombaton kerül sor, a kastélyudvaron ételsátrak, harapnivaló is lesz. Belépni a helyszínen megvásárolható karszalaggal lehet, amelynek ára 10 lej/fő 18 éves kortól, 6 lej/fő 12–17 éves kor között, valamint ingyenes 11 éves korig (szülői felügyelettel) és a kutyfalvi lakosoknak is (személyi igazolványuk felmutatása alapján). A rendezvény fő támogatója a Bethlen Gábor Alap.
