Kulturális és orvosi központ lesz

Újjászületik a sáromberki Teleki-kastély

Történetének új időszakába léphet a sáromberki Teleki-kastély, amelyet 1769–1770-ben építtetett Teleki Sámuel egykori kancellár. A gazdasági épületegyüttest 1781–1782 között húzták fel, majd a kancellár dédunokája, az Afrika-kutató Teleki Sámuel folytatta az építkezést 1912 és 1914 között. A két világháború között a kastély még őrizte régi fényét. Erdélyben a leggazdagabban berendezett kastélyok közé tartozott, a nagy utazó afrikai gyűjteményének is köszönhetően. A második világháborúban és közvetlenül azután teljesen kifosztották. Állaga azért maradt meg viszonylag jó állapotban, mert évtizedekig mezőgazdasági iskola működött benne. A jogos örökösök 2005-ben kapták vissza az épületet, de nem akarták megtartani. 2015 januárjában az Artmark Estate aukciós társaság bocsátotta eladásra. Többen érdeklődtek iránta, végül 2019 októberében prof. dr. Benedek Imre és felesége prof. dr. Theodora Benedek vásárolták meg. Egy év alatt újították fel a központi szárny belsejét. Úgy tervezik, hogy többek között kulturális és orvosi központot működtetnek benne. A nyilvános avató december 22-én, kedden volt. 

Tudomásunk szerint az Artmark aukciós ház négyszázötvenezer eurót kért a sáromberki Teleki-kastély indulási áraként, végül az ingatlan félmillióért kelt el. Teleki Samu, a kastély Kanadában élő tulajdonosa nem adta volna el, azt remélte, hogy sikerül fiának megmentenie a műemléket, azonban az ingatlan- (nemcsak a kastély, hanem a hozzá tartozó földterület és birtok) visszaszolgáltatás körüli huzavona és a pénzhiány miatt úgy döntöttek, hogy eladják. 

A Maros Megyei Tanács is érdeklődött a kastély iránt, ahol konferencia- és művelődési központot, múzeumot szerettek volna létesíteni, a Maros Megyei Múzeum szakértői arra is gondoltak, hogy a kastélyhoz tartozó telken skanzent létesítenek, az egyik szárnyában pedig szálláshelyeket is kialakítottak volna. A Milvus madártani egyesület 30 évre szerződést kötött a kastély egyik szárnyának bérlésére. A természetvédő egyesület madárrehabilitációs központot akart építeni. A központi szárny turisztikai célt szolgált volna. Egyik elképzelés sem valósult meg. Aztán hatalmas beruházási ötlettel állt elő egy olaszországi informatikai vállalat, hogy áttelepíti központját, de ez sem valósult meg. 

Az árusítás ideje alatt Teleki Samu fia, Krisztián, aki műemlékvédelmi szakember, felmérte az épület állagát, és megállapította, hogy legalább 1 millió dollár kell ahhoz, hogy lecseréljék a tetőszerkezetet, és a falakat vízmentesítsék, szigeteljék. A fenntartási költségeket Naicu Maria, a mezőgazdasági iskola egykori aligazgatója mintegy havi 4000-5000 lejre becsülte.

Nemrég felmerült az is, hogy a Sapientia EMTE és a Pro Economica Alapítvány közös összefogásával, a magyar kormány támogatásával megvásárolnák az ingatlant, hogy magyar tannyelvű mezőgazdasági szakiskolát létesítsenek benne. Úgy tűnik, hogy nem sikerült előteremteniük a megfelelő pénzösszeget, vagy a fenntartási költségek miatt léptek vissza, végül az 5050 négyzetméter beépített felülettel rendelkező kastélyt a hozzá tartozó 15 228 négyzetméternyi telekkel együtt 2019 októberében dr. Benedek Imre kardiológus professzor és felesége, dr. Benedek Theodora professzor vásárolták meg. Egy év alatt újították fel a központi szárny belsejét. A világjárványra való tekintettel, szűk körben, december 22-én, kedden mutatták be a renovált szárnyat és a felújításra váró épületrészeket is. 

Miután az új tulajdonosok végigvezették a vendégeket a helyiségeken, az előtérben, a saját lakosztálynak átalakított szobákban, illetve a tervezett rendezvényeknek otthont adó helyiségekben, a borpincében és az egykori – trófeagyűjteményt is tároló – ebédlőben, valamint az új konyhában, a kastély szelleméhez igazodóan ízlésesen berendezett központi nagyterembe hívták a jelenlevőket. Itt dr. Benedek Imre és felesége, Theodora elmondták, miként jutottak a kastélyhoz, és mik a jövőbeni terveik. A vendégek közül is néhányan felszólaltak. 

Dr. Benedek Imre professzor többek között elmondta, hogy Sáromberkén átutazva többször szemébe ötlött az elhagyott kastély, míg egy napon feleségével közösen úgy döntöttek, hogy megvásárolják az ingatlant. Erre az is ösztönözte, hogy családja ősei erdővidéki lófő székelyek voltak. (Sz.m.: A Wikipedia szerint a Benedek család ősei 1165-ben mint tősgyökeres székely vezető emberek szerepeltek. A származás oklevelesen nemes kisbaczoni Benedek Urbanus kapitánytól igazolható (1460). Apafi Mihály 1665. augusztus 24-én újból megnemesíti Urbanus leszármazottját, Mihályt. Nagyapja, Benedek József köpeci jegyző volt, míg édesapja, szintén József, bakteriológus főorvos, akinek felesége Teleki Vilma fogtechnikus volt.)

Ha már a család története összefonódott a Telekiekkel, akkor becsületbeli kérdés is volt, hogy ne hagyjanak elveszni egy ilyen, a Telekiekhez kötődő erdélyi műemléket – mondta a professzor, és kifejtette: családja mindig támogatta a kultúrát, az orvostudományt, így értelemszerűen elsősorban kulturális és orvosi központot szeretnének berendezni a kastélyban – tette hozzá.

– A családi neveltetésből fakadóan mindig is az élt bennem, hogy a románok elvették Erdélyt, s tudtam, hogy csak az lehet az enyém, amit megvásárolhatok – mondta. Hozzátette: felesége mellett toleráns lett, és belátta, hogy Erdélynek a politikai acsarkodáson túl csak úgy van jövője, hogy ha az együttélést, a transzilván szellemet éltetik, így mindamellett, hogy a kultúrát és az orvostudományt felkarolják, a kastély ennek az erdélyi szellemiségnek is fellegvára lesz majd. A professzor elárulta azt is, hogy létrehozta a Benedek-Teleki Alapítványt, amely mindamellett, hogy működteti majd a kastély közszolgálati részét, díjazza majd azokat, akik kiemelkedő teljesítményt értek el ezen a téren. Elsőkként említette dr. Benedek Józsefet, az édesapát, aki jelentős eredményt ért el a fogszuvasodás megfékezésében, valamint testvérét, a nemrég elhunyt dr. Benedek Istvánt, aki létrehozta Marosvásárhelyen a csontvelő-átültető központot, és fontos közéleti tevékenységet is folytatott. 

– Önerőből értük el mindezt, nem kellett könyöradományokért fohászkodnunk, van állattenyésztési farmunk, erdeink, vadászterületünk, fenn tudjuk tartani a kastélyt! – mondta büszkén a professzor, majd hozzátette: lányainak lesz majd a feladata ezt az örökséget továbbvinni. 

Dr. Benedek Theodora professzor hozzátette: kötelességüknek érezték, hogy ezt az értéket megmentsék. Reméli, hogy a volt tulajdonosok is elégedetten nyugtázzák majd, hogy mit szeretnének létrehozni. Elmondta, nemrég értesült arról, hogy az oxfordi egyetemmel közösen egy kardiológiai kutatási program támogatását nyerték el, és ennek kivitelezésében helyet kap a kastély is, ahol egy szívgyógyászati központot építenének fel és működtetnének, de lesznek szálláshelyek is a konferenciára érkezőknek. Ugyanakkor szándékukban áll egy múzeumot is berendezni, ahol a kastély múltjával kapcsolatos emléktárgyakat helyeznének el, ha ebben segítik mindazok, akik szeretnék a Telekiek emlékét ápolni. Értéket mentenek meg, és értéket teremtenek ezáltal mindenki számára – mondta többek között a professzor. 

A vendégek közül először dr. Sigmirean Cornel történészprofesszor szólalt fel. Elmondta, milyen káros hatással volt a kommunizmus Erdély történetére, hiszen tönkretették a történelmi elitet. A kastélyok igazi kulturális-oktató központokként is működtek, és ezt a rendszert ítélték halálra 1949 márciusában. Maros megyét kastélyaival a Loire völgyéhez hasonlította, hozzátéve, hogy mindez fennmaradhatott volna, ha a történelem vihara nem seper át ezen a tájon. Némiképpen ezt az államosítás előtti korszakot állítják helyre, rehabilitálják most Sármberkén azzal, hogy a transzilvanizmus szellemében egy elit kutatóközpontot hoznak létre – mondta többek között a történész. Henter György vártemplomi, majd Porkoláb Levente sáromberki református lelkészek is felszólaltak, és arra ösztönözték a családot, hogy a közösséget szolgálják tetteikkel. Az utóbbi kifejtette: a Teleki család kiváló kapcsolatot ápolt az egyházzal, reméli, hogy az új tulajdonosok is folytatják ezt a hagyományt, és ápolják a templomépítő elődök emlékét. Dimitrie Sturdza herceg is a vendégek között volt, moldvaiként Erdélyt Svájchoz hasonlította, és követendő példaként említette azt, hogy vannak, akik nem hagyják veszni a történelmi örökséget. Mi több, az infrastrukturális beruházásokkal, a repülőtér és az autópálya fejlesztésével ez az országrész közelebb kerülhet a kantonok országához, hiszen van még kiaknázandó potenciál. 

Karácsonyi Zsigmond, a Népújság főszerkesztője javasolta, hogy akár egy, a transzilvanizmus szellemét újraélesztő konferenciának is otthont adhat majd a kastély, ahol nem csak a magyar, hanem a román kollégákkal együtt választ kereshetnének arra, hogy miként lehet a XXI. századi körülmények között átgondolni a múlt század elején szárnyra kapott – közös értékeket előtérbe helyező – ideológiát.  

Az esemény rövid fogadással ért véget.