Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-05-18 16:00:00
*Nagyszámú érdeklődőt vonzottak az agyagkatonák (Fotók: Nagy Tibor)
A szombat délelőtti eső korántsem szegte kedvét a különleges kulturális élményekre vágyó marosvásárhelyieknek, így már a Múzeumok Éjszakája első órájában, délelőtt 11 óra után benépesültek az izgalmas látni- és tennivalókat tartogató kiállítóterek. Amint azt Ötvös Koppány Bulcsútól, a Maros Megyei Múzeum igazgatójától megtudtuk, délután 1 óráig 1630 karkötőt vásároltak meg a programsorozatba bekapcsolódók, és ez a szám vasárnap hajnalig folyamatosan nőtt.
A – főként óvodás- és kisiskoláskorú gyermekeknek szóló – napindító múzeumpedagógiai tevékenységek legnépszerűbbike kétségtelenül a Kultúrpalota kistermében zajló kézműveskedés volt. A színpad körül pár éves apróságok vették birtokba a pecsételésre és rajzolásra teret biztosító „matricagyárat” – az egyik legényke a legnagyobb lazasággal hason fekve alkotott –, az asztalokat pedig agyagozó, mozaikdarabkákkal parányi házakat díszítő és üvegre festő gyermekek és felnőttek ülték körbe. Nagy Emőke ötéves kislányával, Lellével az Ariel színház – múzeumi élményáradathoz tartozó, és már másodszor látott – mesejátékáról érkezett a palotába, ahol első körben az üvegfestésre „csaptak le”, természetesen egy egyszarvús mintát véve „kezelésbe”.
Egy másik tömegvonzó helyszín – a szervezőcsapat várakozásának megfelelően – az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan őrei című, nemrég nyílt időszakos kiállítás volt, ahol a legfiatalabb látogatók apró szobortöredékekért végezhettek ásatásokat, dominókockákból felépíthették a kínai nagy fal miniatűr mását, és a témához kapcsolódó puzzle-lal is elszórakozhattak.
A Kultúrpalota nagytermében eközben a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia muzsikája üdítette fel a különféle foglalkozásokban elfáradt hallgatóságot. Az egyik zenemű végén éppen elcsíptük a pillanatot, ahogy a felnőtt közönséggel együtt tapsol egy festékes tenyerű kislány.
A legnépszerűbbek a múzeumpedagógiai foglalkozások voltak
Sárkánymadarak első repülése
A megyei múzeum természettudományi részlegének legvonzóbb pontja az egy nappal korábban, május 16-án nyílt Madarak másként című új tárlat volt, ehhez kapcsolódott az idei múzeumpedagógiai foglalkozás, a sárkánymadár-készítés is. Mintegy húsz gyermek „keltette életre” a tevékenységet irányító pedagógusok segítségével a maga műanyag szárnyú madarát, amelynek röptetését azonnal ki is próbálták a múzeum udvarán. A gyerekek munkáját segítő egyik önkéntestől megtudtuk, hogy idén szép számban érkeztek édesapák is az óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló foglalkozásra.
Természetesen az új tárlat megtekintését sem hagyták ki a programból a kisgyermekes családok, ahogy a többi látogató sem. Hordozóban szunyókáló apróságot, kérdésekből ki nem fogyó nagyobbacska lurkót és megannyi tizenévest is láthattunk nézelődni az érdekes tudnivalókban bővelkedő térben, ahol egyebek mellett arra is fény derült, hogy miért tekinthető piszkos madárnak az amúgy gyönyörű búbos banka, mit „találtak fel” a seregélyek, és mi teszi „topmodellé” a szárnyasok világában a pajzsos cankót. A humoros részletekkel fűszerezett – a búbos banka mellé például vödröt és felmosórongyot, a seregélyhez mobiltelefont, kisvonatot és játékautót társító – kiállítást a későbbiekben is érdemes megtekinteni mindenkinek, aki a múzeumi éjszakán lemaradt róla.
A természettudományi múzeum egy kevésbé szembetűnő helyiségében mikroszkópok várták a növények gyökerének és szárának keresztmetszetére kíváncsiakat. A szemlélődést két tinédzser, a 13 éves, magyarul is nagyszerűen tudó Muntean Márta és unokatestvére, Muntean Irina felügyelte és segítette. Márta elmondta, hogy a korábbi években csak látogató volt a múzeumi éjszakán, de egy másik unokatestvérétől „megkívánta” az önkénteskedést, ezért próbálta most ki, és nagyon élvezi. Irina már többször besegített különféle rendezvények lebonyolításába, szeret útbaigazítást adni az érdeklődő közönségnek, és mivel a biológiában érzi igazán otthon magát, egyértelmű volt, hogy ezt a lehetőséget sem hagyja ki.
Kicsiknek és nagyoknak érdekes „kalandozást” kínált a természetrajzi múzeum
Egykori kályhásmesterek követői
A várban a délután első óráiban várt újdonság a kis- és nagyobb gyermekekkel érkező családokra: a megyei múzeum régészeti és történeti osztályának multimédia-termében Barabás Kisanna múzeumpedagógus irányításával kályhacsempét lehetett készíteni. A 17. század Erdélyéből ismert mesterséget elsőként a hatéves Dóra próbálta ki egy nagyobb lány társaságában, aki már sokszor agyagozott. A felkínált formák közül mindketten a tulipánmintásat választották, abba tömködték bele az előzetesen jól összegyúrt agyagot. A múzeumpedagógus a közös munka alatt elárulta, hogy az elkészített, kályhaszemhez hasonló csempe a múzeum földszinti termében, A kulcsos város című kiállításon is felfedezhető.
– A cél, hogy a gyerekek megtapasztaljanak egy formát, ami egy régi tárgyon szerepelt, és azzal az anyaggal dolgozzanak, amivel az egykori kályhásmesterek – foglalta össze a szakember lapunk számára a tevékenység lényegét.
A felnőtt közönség körében a várbeli múzeumi részleg legújabb kiállítása, a Kincsek rejtélyei is népszerűnek bizonyult. Itt olyan kuriózumok vártak – és várnak ezután is – az érdeklődőkre, mint az elmúlt évszázad egyik legjelentősebb régészeti leletegyüttesének számító nebrai bronzkincs, amit 1999-ben két, engedéllyel nem rendelkező kincsvadász talált a németországi Mittelberg-hegyen, egy őskori település helyén vagy a – szintén őskorból származó – Kőrös-vidéki arany karkötők. A tárgyak kalandos történetét a következő hónapokban is megismerhetik a tárlat látogatói.
A néprajzi és népművészeti múzeumba betérőket a múzeumi éjszakán az ismert tárlatok mellett egy különleges, első alkalommal feltáruló látványvilág fogadta: a Maros megyei vásárok és falvak világa című, felújított kiállítás, amelyen a régen használt közlekedési eszközöktől a mérőeszközökön át az eladásra kínált termékekig és a vásárok társadalmi aspektusának bemutatásáig minden helyet kapott. A két világháború közötti vásárok hangulatát a poszterekből kialakított környezet is hűen tükrözte.
Ezen a múzeumi részlegen került sor a programsorozat ünnepi momentumára, a Művelődési Minisztérium által élő emberi kincseknek nyilvánított népi mesterek – köztük a kukoricahánccsal dolgozó nagykendi Nagy Margit – díjazására is.
Fiatal csapatok a tékában
Késő délután és este a rendezvénysorozat egyik legrégebbi partnerintézményében, a Teleki–Bolyai-könyvtárban is nagy volt a mozgás. Sokan kívánták látni az új Bolyai Farkas. Szavak, számok, világok című kiállítást, és az ehhez, valamint Teleki Sámuel életéhez kapcsolódó kvízjátékokra is bőven akadt jelentkező. Amint Lázok Klára főkönyvtárostól megtudtuk, a fotósarkot is szinte minden látogató kihasználta.
– A legnépszerűbb helyszínünk talán a Bolyai-kiállítás, ami sok kézzelfogható érdekességet, tárgyat, személyes és tudományos kéziratot is tartalmaz. Idén a családok mellett nagyon sok fiatal baráti társaság érkezett hozzánk, magyarok is, románok is – jegyezte meg Lázok Klára, aki arról is tájékoztatott, hogy este 9 óráig mintegy nyolcszázan látogattak el a tékába.
A Teleki Tékában nagy volt a pezsgés
Éjfél körül még fogytak a karkötők
A kalandvágyó kisgyermekesek, de a tizen- és huszonévesek számára is évről évre vonzó programpont az állatkerti éjszaka, amely idén több újdonsággal gazdagodott. Korondi Kingától, az intézmény sajtószóvivőjétől megtudtuk, hogy kétszer annyi – pontosabban tíz – látványetetésen vehettek részt a látogatók, mint a korábbi években, emellett először lehetett itt részük különleges fényeffektusokban. Az élményt zene is fokozta, ugyanakkor ismeretterjesztő előadásokra is sor került. A tervezett szabadtéri filmvetítés az esős idő miatt elmaradt, a rendezvény azonban ettől függetlenül nagyon jól sikerült. Az állatkert illetékesei kétezer karkötővel készültek, és ezeknek fele már éjfél körül elfogyott – tudtuk meg Korondi Kingától.
A Kultúrpalotában a múzeumi éjszaka utolsó néhány órájában is nagy volt a pezsgés. Hosszú sor kígyózott a második emeleten „elszállásolt” agyagkatonák felé, de a többi kiállítóteremből sem fogytak ki a látogatók. Egy-két szülő többször elismételte az elmélyülten puzzle-ozó csemetének, hogy most már indulni kellene hazafelé, válasz persze nem érkezett. A palota jegypénztáránál közben mindegyre megújult az online vásárlás lehetőségét kihagyók sora.
Ötvös Koppány múzeumigazgató elmondta, hogy késő este 11 óráig nyolcezren váltottak belépőt a programsorozatra – és ehhez még hozzáadódtak azok, akik az állatkertben vették meg a karkötőt –, így az idei múzeumi éjszaka látogatottsága minden bizonnyal meghaladta a tízezres létszámot.
– Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a kedvezőtlen időjárás mellett is ilyen sokan bekapcsolódtak a rendezvényeinkbe. Ez újra megerősít abban, mekkora igény van Marosvásárhelyen a Múzeumok Éjszakája által nyújtott élményekre – összegzett az intézményvezető.