Közös ügyünk az egészség

Az előadótermet megtöltő hallgatóságot jórészt a Sapientia EMTE közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakára járó diákok alkották.

Fotó: Kilyén Zsolt

A kép nem sok okot ad a derűlátásra, de a részleges vagy teljes diagnózis felállítása a gyógyulás felé vezető út kiindulópontja lehet. Csakhogy ehhez feltételek egész sorának kellene teljesülnie, amelyek a társadalmi szintről indulnak el. Mindemellett nagymértékben függenek az egyéntől is, hisz a legnehezebb és a legszebbnek tartott korszakokban is voltak elégedett és elégedetlen, boldog és depressziós, egészséges és beteg emberek. Természetesen nem mindegy, hogy milyen arányban – gondolkodtam el az Egészségünk közös ügyünk címet viselő tanácskozáson, amelyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Karának Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszéke szervezett.

Előadói magyarországi és helyi szakemberek voltak, a budapesti Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetéből, a MOGYE-ról és a szervező felsőoktatási intézményből. Az előadótermet megtöltő hallgatóságot pedig jórészt a Sapientia EMTE közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakára járó diákok alkották.

Olyan szakirányról van szó, amely indulásakor újdonságot jelentett, s amelyet szinte a semmiből kellett felépíteni s kell működtetni úgy, mint egy százéves hagyománnyal rendelkező egyetemen – hangzott el dr. Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektorának nyitóbeszédében. A jólét feltétele a jóllét – fogalmazott dr. Kelemen András, a kar dékánja, aki az egyik legbonyolultabb rendszernek nevezte az egészségügyet, amelynek szenvedő alanya, a beteg nincsen döntéshozó helyzetben. Dr. Tőkés Gyöngyvér, a tanszék vezetője és dr. Kovács Réka Rozália, a szak programfelelőse köszöntötte a vendégelőadókat, akik a nap során szűkebb szakmai körben osztják meg kutatási tapasztalataikat a helybeliekkel, ezért mindkét felszólaló az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

A 18-35 év közötti magyar népességnek a stresszállapotát és a különböző stresszhelyzetekre adott válaszát ismertette dr. Susánszky Éva egyetemi docens, aki tagja a magyarországi lakosság egészségi állapotát felmérő Hungarostudy kutatócsoportnak, amely nemcsak a betegségek előfordulását, a lakosság pszichés állapotát is vizsgálja. A stresszterheltség az említett fiatal korosztálynál a legmagasabb. A kutatás során kiderült, hogy a férfiaknál és a nőknél különböző okai vannak a mindennapi életben, a munkahelyen vagy a szexuális kapcsolatokban jelentkező stressznek, amire a kényszeres tevékenységekkel (dohányzás, alkoholfogyasztás stb.) adott válasz is különböző százalékot mutat a nemeknek megfelelően. A nőknél jelentkező stressz forrása a félelem az érzelem nélküli kapcsolatoktól, a fizikai vonzerő hiányától, az áldozattá válástól, a túlzott magabiztosság látszatától és attól, hogy nem tudnak elég gondoskodóak lenni. Férfiaknál a nőknek való alárendelődés, az intellektuális kisebbség érzése, az érzelmek kifejezésének nehézsége, a fizikai gyengeség látszata és a teljesítési kudarctól való félelem okoz stresszt a megvizsgált 2000 fő válasza szerint – hangzott el sok egyéb érdekes adat mellett az előadásban.

Tovább fogy az erdélyi magyarság a csökkenő születési arányszám, az asszimiláció és az elvándorlás miatt. A fogyatkozás a szórványban a legmagasabb, de érezhető a tömbmagyar lakosságú székely településeken is, bár kisebb arányban – hangsúlyozta dr. Ábrám Zoltán professzor, a MOGYE Közegészségügyi Tanszékének vezetője. Marosvásárhely magyar lakossága húsz év alatt 26.000 személlyel lett kevesebb. Az egészségügyi mutatókat illetően Székelyföld az országos középmezőnyben helyezkedik el, az átlagosnál kevesebbet élnek, nincsen elég orvos, a fiatalok külföldre mennek dolgozni, s emiatt sok a magára maradt idős ember. Hiányos az egészséggel való törődés, egyre magasabb a munkanélküliség, s a rossz közérzet sem használ a lakosság egészségi állapotának. Hargita megye vezető helyet foglal el az öngyilkossági statisztikákban. Az igazságérzet, az igazság képviselete sem jelent egészségmegőrző tényezőt, ami a köztisztséget vállaló 40-50 éveseknél egészségük s akár az életüknek a rovására mehet – emlékezett meg a nemrég elhunyt makfalvi polgármester, Márton Zoltán korai haláláról az előadó. Ábrám Zoltán szólt a leggyakoribb betegségek előfordulásáról, s a helyzet jobbítása érdekében szükséges tennivalókat s a feldolgozatlan Trianon-szindróma hatását is bemutatta.

A délelőtti előadók között volt dr. Szántó Zsuzsa egyetemi docens Budapestről, aki a magyar generációk (1925-től napjainkig öt nemzedék) besorolásáról és közérzeti jellemzőiről beszélt. Az 1981 után született Y nemzedék tagjai a legelégedettebbek, és ők érzik a legotthonosabban magukat ebben a világban – mondta többek között.

A meleg–korlátozó anyák és apák nevelési stílusa, valamint az istenhit van a legjobb hatással a középiskolá-sok jóllétére – derült ki abból a felmérésből, amelyet 572 Maros és Brassó megyei középiskolás diák körében végzett munkatársa, dr. Krizbai Tímea és a hallgatók bevonásával dr. Kovács Réka-Rozália, a szak programfelelőse. A tanulmány során azt vizsgálták, hogy a rendszerváltozás társadalmi, gazdasági és kulturális hatása milyen változást hozott a családok életében (Középiskolások globális jóllétének vizsgálata a családi nevelési stílusok és a családszerkezet tükrében).

A délutáni ülésen sajnos nem vehettem rész, holott olyan érdekes előadások hangzottak el, mint A szülők szerepe az egészséges táplálkozás kialakításában (dr. Lukács-Márton Réka, Sapientia EMTE); Fiatalok házassággal és gyermekvállalással kapcsolatos beállítódása a nemiszerep-stressz viszonylatában (Susánszky Anna, Semmelweis Egyetem); Stigmatizál-e a depresszió? (Székely András, Semmelweis Egyetem); A marosvásárhelyi egyetemisták egészségmagatartása (dr. Vaslobán Éva, Sapientia EMTE); Az őshonos és a bevándorló népesség életminősége európai országokban (dr. Sántha Ágnes, Sapientia EMTE); Az egészségvédelem – másodlagos menedzseri felelősség? (dr. Bakos Levente, Sapientia EMTE).