Közös nyilatkozatot fogadtak el a NATO bővítéséről
Közös nyilatkozatot fogadott el a NATO parlamenti közgyűlése a szövetség bővítésének jelentőségéről a magyar Országházban tartott tavaszi ülésszak keretében, a képviselők azt javasolják, hogy az év végig döntsön a NATO Montenegró meghívásáról a szövetségbe.
Közös nyilatkozatot fogadott el a NATO parlamenti közgyűlése a szövetség bővítésének jelentőségéről a magyar Országházban tartott tavaszi ülésszak keretében, a képviselők azt javasolják, hogy az év végig döntsön a NATO Montenegró meghívásáról a szövetségbe.
A közgyűlés szombattól ülésezik Budapesten, hétfő délelőtt plenáris ülést rendeztek. Az eseményen a képviselők határozatot fogadtak el, amelyben a NATO bővítése mellett foglaltak állást. A dokumentumban azt írták, folyamatosan és elkötelezetten támogatják Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Montenegró és Macedónia közeledését a szövetséghez. Azt ajánlják a NATO-nak, hogy 2015 végéig döntse el, meghívja-e Montenegrót a szövetségbe.
Azt is szorgalmazzák, hogy a NATO a nyitott ajtók politikáját kövesse, és biztosítsa a tagság lehetőségét azoknak az európai országoknak, amelyek készek és képesek teljesíteni az ehhez szükséges elvárásokat. A szövetségeseknek továbbra is határozottan ki kell állniuk a nyitott ajtók politikája mellett – vélik.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a csatlakozni kívánó országoknak folytatniuk kell az erőfeszítéseiket a feltételek teljesítésére. A nyilatkozatban külön ösztönzik az ukrán kormányt és parlamentet reformok megvalósítására, hogy az ország megfeleljen az euroatlanti normáknak.
A közgyűlés – ahogyan azt eddig is tette – a jövőben is minden lehetséges segítséget megad a csatlakozni szándékozó országoknak, hogy elérjék céljukat és a NATO tagjaivá válhassanak.
A képviselők a nyilatkozatban kiemelik, hogy a NATO bővítése nem jelent fenyegetést egyetlen országra sem, hanem a biztonság és stabilitás erősítését szolgálja az euroatlanti régióban.
Euroatlanti integrációs elkötelezettségüket hangoztatták dél- és kelet-európai országok parlamenti vezetői
Euroatlanti integrációs elkötelezettségüket hangsúlyozták és a NATO nyitott ajtók politikájának fenntartását kérték dél- és kelet-európai országok parlamenti vezetői a NATO parlamenti közgyűlésének plenáris ülésén.
Sefik Dzaferovic, Bosznia-Hercegovina képviselőházának elnöke úgy vélte, országa sikeres példája annak, hogy a nemzetközi közösség képes válságokat megoldani, mert sikerült véget vetni a négy éven át tartó háborúnak, stabilizálni a biztonsági helyzetet és elkezdeni az ország megerősítését. Úgy értékelte, az ország minden nehézség ellenére nagy haladást ért el rövid idő alatt az euroatlanti integráció felé. Kijelentette: az ország illetékes politikai intézményei elkötelezettek a NATO-tagság iránt, a kormány intenzíven dolgozik azon, hogy megfeleljen a tagság feltételeinek. Hangsúlyozta: „Európa nem lehet stabil egy stabil Balkán nélkül, és a Balkán nem lehet stabil Bosznia-Hercegovina nélkül”.
David Usupashvili, a grúz parlament elnöke kijelentette: Grúzia visszafordíthatatlanul közeledik a NATO-hoz, elkötelezettsége a csatlakozás mellett egyértelmű, az ország készen áll a tagságra. Mint mondta, a lakosság döntő része az orosz nyomás ellenére határozottan támogatja Grúzia euroatlanti integrációját, mert biztonságos, demokratikus országot, jogállamiságot és nyitott gazdaságot akar.
Trajko Veljanoszki, a macedón képviselőház elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy Macedónia politikai vezetői és társadalma teljes mértékben elkötelezett az ország euroatlanti integrációja mellett. A NATO a világtörténelem valaha volt legsikeresebb katonai és politikai szövetsége, és Macedónia azért akar csatlakozni hozzá, mert a szövetség tagjai által vallott értékek megegyeznek az ország által követett értékekkel – mutatott rá.
Andrij Parubij, az ukrán parlament első elnökhelyettese felidézte, az ukrán parlament tavaly az ország tömbön kívüli státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről döntött. Úgy vélte, a budapesti ülés „erőteljes üzenetet küldött Ukrajnának arról, hogy támogatja a reformokat és az euroatlanti integrációhoz vezető utat”.
A NATO-tagállamok walesi csúcstalálkozójukon úgy döntöttek, Grúzia és Montenegró tovább közeledhet a szövetséghez. Macedónia integrációját akadályozza, hogy máig megoldatlan az ország elnevezéséről folytatott vita a szomszédos Görögországgal. Bosznia-Hercegovina közeledését az akadályozza, hogy eddig nem mutatott meggyőző teljesítményt a reformokban. Grúziának olyan intézkedéscsomagot dolgoztak ki, amely NATO-kiképzőközpont létesítését irányozza elő az országban, valamint több hadgyakorlatot helyez kilátásba Grúziával. A tervek szerint Montenegró meghívásáról 2015 végén dönt a szövetség.
Alexander Vershbow, a NATO főtitkárhelyettese korábban a plenáris ülésen kérdésre azt mondta, nem lehet megjósolni, hogy a 2008-as bukaresti határozat – amely szerint a feltételek teljesítésekor Grúzia taggá válhat – mikor válik „teljes valósággá”. „Nem teljesen világos, hogy mit fogunk Grúziának ajánlani a varsói csúcson” – fogalmazott. Hangsúlyozta: Grúziának minden eszköze rendelkezésre áll a felkészülésre, és a NATO támogatja.
Vershbow Macedóniát illetően úgy fogalmazott, a közelmúltbeli kumanovói események a szélsőségesség erősödését mutatják, és aggasztó a politikai válság a kormánypár-tok és az ellenzék között is, mert az hátráltatja az euroatlanti integrációt.
