A középszerűség diadala
2012-01-20 16:24:21
- Vajda György
Egy kicsit véletlenszerűre sikerült szerdán délben a Petru Maior Egyetem szenátusi termében két volt diák, a sajtóban dolgozó Cristian Teodorescu és Ovidiu Maior által kezdeményezett társadalmi kerekasztal-beszélgetés, amelynek meghirdetett témája a városfejlesztés volt ugyan, de a vidrátszegi repülőtérről az egészségügyi reformig mindenről beszéltek a nagyrészt értelmiségiekből álló meghívottak.
Egy kicsit véletlenszerűre sikerült szerdán délben a Petru Maior Egyetem szenátusi termében két volt diák, a sajtóban dolgozó Cristian Teodorescu és Ovidiu Maior által kezdeményezett társadalmi kerekasztal-beszélgetés, amelynek meghirdetett témája a városfejlesztés volt ugyan, de a vidrátszegi repülőtérről az egészségügyi reformig mindenről beszéltek a nagyrészt értelmiségiekből álló meghívottak. Az ötlet jó, de a szervezők bevallották: ez az első találkozó, havi rendszerességgel folytatnák, hogy a társadalom nagy kérdéseiről ne az utcán kelljen „vitatkozni”. A felszólalók érveiből, véleményeiből válogattunk.
Mircea Muntean, a prefektus kabinetvezetője szerint erkölcsi válságban vagyunk, s ezt igazolja azt is, hogy az urbánus társadalom vezéregyéniségeinek legfontosabb céljai között szerepel, hogy „BMW luxusautóval furikázzanak a városban és a főtéren mindenki szeme előtt kávézzanak egy teraszon.” Ezek a példaképek. Az emberek nagy többségének igen korlátolt társadalmi téren a felfogóképessége, a jelenségek megértésének készsége. Ezért a véleményformálók könnyebben manipulálhatják a tömegeket, s ebben nagy szerepe van a különböző párt- és érdekcsoportoknak elkötelezett televízióknak. Hiányzik a társadalmi dialógus, a kohézió – a széteső társadalom különböző csoportjai könnyen irányíthatók. A romániai társadalom nem érett még meg a reális párbeszédre. Dr. Mircea Simionescu egyetemi tanár hozzáfűzte, profitorientált elvek uralkodnak közösségünkben, ami növeli az erkölcsi válságot. A sajtó pedig elfogult, részrehajló, ezért az internet maradt az egyetlen fórum, ahol az emberek őszintén kifejtik véleményüket. De ez is veszélyes talaj. A virtuális társadalomban nem alakul ki az egységre, összetartozásra való hajlam – mindig másban keressük a hibát és nem a „saját udvarunkban próbálunk rendet rakni.” Ehhez hozzájárul az is, hogy a hatóságok nem nyitottak. Ez derült ki az egészségügyi reform vitája kapcsán is.
A médiát okolta Runcan Ştefan is, amiért a repülőtér körüli vitát „egy irányba” terelte. Készítettek egy 40 millió eurós pályázatot, aminek a célja a leszállópálya meghosszabbítása, egyéb fejlesztések, ezt kellene támogassák a hatóságok, s ne azon vitatkozzanak, hogy melyik repülőtér első- vagy másodrangú.
Dan Masca IT-szakember szerint a szegénység butítja az embereket. S ehhez hozzájárul az is, hogy nem átlátható a közhivatalok tevékenysége. Példának a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt hozta fel, amelynek a honlapján minden közpénzen megvalósított beruházás, építkezés szerződését nyilvánosságra kellene hozni. Nem az a megoldás, hogy költségvetésből építünk víkendet, milliókat fordítunk mozifelújításra – mondta –, ezeket a szolgáltatásokat privatizálni kell. Egy magánvállalkozó tudja, mennyit kell befektessen és hogyan működtesse, hogy nyeresége legyen. Piacgazdálkodáson alapuló liberális társadalmat akarunk felépíteni, de nincsenek konkrét elképzelések, a tőkeáramlást különböző okok miatt (adó- és jogi szabályozás) korlátozzuk. Az egyéni szabadságot sem vívtuk ki. Legtöbben visszavonulnak, nem akarnak tudomást venni a dolgokról, vagy a televíziókra bízzák magukat, anélkül, hogy saját véleményük lenne. Miért nem vonulhat ki az állam a repülőtérről, vagy a víkendről, amelyeket magáncégek jobban kezelnének? – tette fel a kérdést a számítógépes szakember, majd hozzáfűzte: az oktatásban az „intelligens technológiába” kell befektetni, mert ez viszi előre a világot.
Racolţa Ioan volt prefektus a baj forrásának az elburjánzott bürokráciát, a magas adókat, illetve a törvénykezésbeli hiányosságokat tartja, s mindezt fokozza, hogy a sajtó mindegyre negatív képet fest társadalmunkról.
A polgármesteri hivatalt ért „támadásokat” Csegzi Sándor és Dana Miheţ főépítész verte vissza. Az alpolgármester elmondta, magánszemélyként, tanárként is mindig tervezett, előre kigondolt, megfontolt lépéseket tett, s a hivatalban is úgy cselekszik. A polgármesteri hivatalban, saját szakterületén alaposan megfontolt tervek kidolgozásában vett részt. A városfejlesztés terén is 2001-ben elkészült az általános városrendezési terv, majd ezt követte az övezeti terv, az Agenda 21, ami tulajdonképpen Marosvásárhely fenntartható fejlesztési stratégiája. Mindezek összeállításába több szakmai és civil szervezetet vontak be. Ezt erősítette meg a főépítész is, aki hozzátette, folyamatban van a felújított városrendezési terv kidolgozása, eddig több száz szakemberrel tanácskoztak. Bár nem a saját területe, de a városnak van terve a repülőtérrel kapcsolatosan, a vasúti fejlesztésről, a nagyvárosi övezetről, amit következetesen követnek. S ebben nyitottak. Felszólalt még Ioana Ciotlăuş, a Nova Vita egészségügyi központ gazdasági igazgatója, aki tapasztalataira hivatkozva az egészségügyi rendszer privatizálása mellett érvelt. Gondolatait alátámasztotta Radu Deac orvosprofesszor, aki viszont azt is elismerte, hogy Marosvásárhely a többi erdélyi városokhoz képest „visszafejlődött”, aminek egyik oka a ’90 márciusi összetűzés, és azóta nem került egy olyan városvezető, akinek merészebb elképzelése volt.
A legcélratörőbben Dan Masca fogalmazott: Románia rákfenéje, hogy minden téren a középszerűség diadalmaskodott. Ameddig ezt nem tudjuk kiküszöbölni, addig a kialakult társadalmi, gazdasági helyzetre sem helyi, sem országos szinten nem találunk életképes megoldást.
