Kötelező az ebek mikrocsipezése

2015. január elsejétől 5000 lejtől 10.000 lejig terjedő bírságot róhatnak ki azon ebtartókra, akik kedvencükbe nem ültetnek azonosító mikrocsipet, és nem jegyeztetik be az állatorvosnál.

Fotó: Nagy Tibor

2015. január elsejétől 5000 lejtől 10.000 lejig terjedő bírságot róhatnak ki azon ebtartókra, akik kedvencükbe nem ültetnek azonosító mikrocsipet, és nem jegyeztetik be az állatorvosnál. Nagyon nagy összegű bírságról van szó, ezért utánanéztünk, mi a helyzet Maros megyében, miért szükséges a kutyák azonosítása, adatbázisba vétele. Kérdéseinkre dr. Fegyverneky Sándor, a Maros Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság aligazgatója válaszolt. 

– Idéntől minden gazdával rendelkező kutya mikrocsippel kell rendelkezzen. A tavaly év elején született a jogszabály, amely kimondja, hogy minden kutyát azonosítóval kell ellátni, s be kell vezetni egy adatbázisba. Ez egy országos adatbázis, a RECS (Registrul Electronic al Câinilor cu Stăpân), a gazdával rendelkező ebek elektronikus nyilvántartója. Ebbe bejelentkezik minden törvényes keretek között működő állatorvos – függetlenül attól, hogy van-e szerződése vagy nincs az állami intézménnyel –, s bevezeti az eb azonosítóját, valamint a gazda lakcí-mét és elérhetőségét. Így gyakorlatilag minden kutya és gazda bekerül az adatbázisba. Bár a mikrocsipek beültetése és az adatbázis véglegesítése a múlt év végéig be kellett volna fejeződjön, ez nem történt meg.

– A gazdátlan vagy a keverék ebeket is el kell látni mikrocsippel? Valaki felvetette, hogy az ő kedvenc keverék ebét csak abban az esetben látták volna el mikrocsippel, ha előzőleg ivartalanítják. Mivel a gazda ebbe nem ment bele, a mikrocsipet sem ültették be. Mit írnak a jogszabályok?

– A mikrocsipezés a gazdával rendelkező kutyákra vonatkozik. Eredetileg úgy volt, hogy a gazdával rendelkező keverék ebeket ivartalanítani kell, de ezt a rendelkezést felfüggesztették, következésképpen a nem fajtiszta kutyákat nem kell ivartalanítani. Mivel létezik egy minisztériumi rendelet, az országos főhatósági rendelet, vagy egy európai határozat, tehát ágas-bogas kérdés, a lényeg, hogy a nem fajkutyákat is nyugodtan el lehet vinni csipeztetni, mert nem ivartalanítják őket.

– Most folyik a veszettség elleni oltási kampány. Mikor zárul?

– Novemberben kezdődött és februárig tart az évente esedékes veszettség elleni immunizálás. Ebben az időszakban minden eb veszettség elleni oltást kap. Az előírások szerint előbb meg kell történjen a kutyák azonosítása. Tehát a mikrocsip megléte a veszettség elleni oltás feltétele. S mivel minden ebet kötelező módon be kell oltani veszettség ellen, természetes, hogy minden ebnek kötelező módon mikrocsippel kell rendelkeznie.

A veszettség elleni oltás munkadíját az állat-egészségügyi igazgatóságok finanszírozzák, de a mikrocsipezés munkadíját a gazdi kell kifizesse. A csip beültetési díja változó, 10 lejtől 100 lejig terjedő. Ez a gond, mert egy mikrocsip ára nem haladhatja meg az egy eurót. Mivel az állatorvosok magánpraxisban dolgoznak, ők szabják meg a rendelőikben alkalmazott árakat. A lényeg: február végéig minden kutyát be kell oltani veszettség, e nagyon veszélyes, kezelhetetlen betegség ellen.

– A vadállatokat is immunizálják, főleg a rókákat. Ez hogyan történik?

– A vadon élő húsevő állatok, a rókák veszettség elleni immunizálása tavaly októberben volt egy négyéves program keretében. Csalétekben elrejtett, ampullákban található, markerrel megjelölt oltóanyagot használtak, amit repülőből szórtak vagy a rókák odúi körül, élőhelyeiken helyeztek ki. A csalik speciális készítmények, amelyek kilométerekről vonzzák az állatokat. Az immunizálás megtörtént, most a vadászegyesületekkel együttműködve elkezdtük a rókák vadászását. Ez is országos terv szerint történik, Maros megye 200 róka kilövését kellett felvállalja, ugyanis a markerrel – tetraciklinnel – jelölt vakcina a rókákban kimutatható. Az előző tapasztalatok azt mutatják, hogy a kilőtt rókák majdnem mindenike megette a vakcinát tartalmazó csalit. Ez laboratóriumi analízisekkel kimutatható. Tulajdonképpen az immunizálási akció hatékonyságát mérjük le, ami az előző években majdnem százszázalékos volt. Négy évvel ezelőtt megyei szinten húsz veszettségi gócunk volt, tavaly egy eset fordult elő Felsőrépán, mégpedig szarvasmarhánál. A veszettség minden állatnál előfordulhat, kifejezetten harapással terjedő vírusos betegség. Az idegrendszert támadja meg, halál a vége. Nagyon fontos és hatékony a vadon élő állatok immunizálása, mert ezzel felszámoljuk a veszettséget.

– Visszatérve a kutyák mikro-csipezésére: mennyire fájdalmas ez az állatnak? Milyen következményekkel jár, ha nem végzik el ezt a műveletet? A kóbor ebekre érvényes-e a jogszabály?

– Nem fájdalmas, egyszerű és egyszeri beavatkozás, a tarkó, nyaki tájékon egy fecskendőszerű, steril készülékkel bőr alá ültetik be a rizsszem nagyságú csipet. A gazdák igyekezzenek február végéig elvégeztetni ezt a műveletet. Ez azért is jó, mert ezáltal átlátható lesz az állomány, s bárhol, bármelyik állatorvos leolvasóval azonosíthatja az ebet és gazdáját. A csipezés elmulasztása 5000 lejtől 10.000 lejig terjedő büntetéssel jár. A kóbor ebek csipezésére nem vonatkozik ez a jogszabály.

– Maros megyében mekkora az állomány?

– Körülbelül 90-95 ezerre tehető a kutyaállomány – tájékoztatott dr. Fegyverneky Sándor aligazgató.