A korrupció hálójában

• 2014-02-10 17:33:09

• Mózes Edith

A korrupció továbbra is az egyik legnagyobb kihívás Európa számára: évente 120 milliárd euró kárt okoz az Európai Unió gazdaságának, derült ki az Európai Bizottságnak a huszonnyolc tagállam korrupciós helyzetét vizsgáló, múlt héten napvilágot látott jelentéséből, amelyet Cecilia Malmström belügyi EU-biztos ismertetett. 

Cecilia Malmström (Fotó: europa.eu)

A korrupció továbbra is az egyik legnagyobb kihívás Európa számára: évente 120 milliárd euró kárt okoz az Európai Unió gazdaságának, derült ki az Európai Bizottságnak a huszonnyolc tagállam korrupciós helyzetét vizsgáló, múlt héten napvilágot látott jelentéséből, amelyet Cecilia Malmström belügyi EU-biztos ismertetett. A jelentéssel együtt az Eurobarométer által készített azon felmérés eredményét is közzétette, amely az európaiak korrupcióhoz való viszonyát elemezte.

Eszerint az európaiak hetvenhat százaléka gondolja korruptnak a saját hazáját. Az európaiaknak több mint a fele gondolja azt, hogy a korrupció szintje nőtt az országában az utóbbi három évben. Tizenkettőből egy állampolgár tapasztalt korrupciót maga körül az elmúlt évben, és tízből négy vállalat úgy véli, hogy a korrupció akadályozza az üzleti tevékenységét az Európai Unióban.

A közbeszerzés a korrupció melegágya

A múlt héten napvilágot látott jelentést Cecilia Malmström „lélegzetelállítónak” nevezte, mert az derül ki belőle, hogy Európa a korrupció hálójában vergődik: a 28 tagállamban évente legalább 120 milliárd eurót pocsékolnak el a korrupcióra. Az európai polgárok háromnegyede szerint a saját országukban a korrupció elterjedt.

A jelentésben nincs korrupciós rangsor a tagállamok között, és nem lesznek szankciók sem. A jelentés csak közli a felmérés adatait. „A korrupció évente 120 milliárd eurós kárt okozott a tagállamokban, annyit, amennyi az EU éves költségvetése”, emelte ki a belügyi biztos, aki Svédországból jön, amelyet világszerte modellként állítanak mások elé, hiszen Svédország nem szerepel a globális korrupciós listák élén.

Az Európai Bizottság megállapította, hogy az Európai Unió államaiban nagyobb a korrupció kockázata, mint a központi kormányzatban. Brüsszel szerint regionális és helyi szinten nem működnek olyan megbízhatóan a belső ellenőrző mechanizmusok, illetve a fékek és ellensúlyok rendszere. A korrupció melegágyának tartják a közbeszerzést, a regionális vagy helyi államigazgatást, a városfejlesztést, az építőipart, az egészségügyet és az állami vállalatok felügyeletét. Külön kiemelik a pártfinanszírozást és a politikai elszámoltathatóság hiányosságait, az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok be nem tartását.

Az európaiak több mint 90%-a szerint a korrupció széles körben elterjedt

Az Eurobarométer, az EU közvélemény-kutató intézetének felmérése szerint az uniós polgárok 93 százaléka tartja széles körben elterjedtnek a korrupciót, 42% pedig maga is érintettnek vallja magát. A legrosszabb eredményt Görögországban mérték, ahol 99% tartja elterjedtnek a korrupciót, közölte a brüsszeli belügyi biztos. Az európaiak 76%-a úgy érzi, hogy országában nagyon elterjedt a korrupció, több mint 50% szerint a jelenség növekedett az elmúlt három évben. És minden 12. ember azt állítja, részese volt valamilyen korrupciós esetnek az elmúlt év során. Tíz európai vállalatból négy úgy érzi, hogy a korrupció akadályozza a működését, mondta Cecilia Malmström. A legkevésbé érintettek a skandináv országok. Svédországban és Finnországban nincs külön korrupcióellenes stratégia, a finnek a gazdasági bűnözésről alkotott szigorú törvénnyel, a svédek a kockázatelemzések segítségével védekeznek.

Leers: Biztonságos határok, korrupt határőrök…

Románia, egyebek mellett, a szervezett bűnözés és a korrupció miatt nem csatlakozhatott még máig sem a schengeni övezethez. Bár minden európai jelentés szerint Bukarest és Szófia technikailag készen áll, működik a külső határőrizeti rendszer, a tagállamok között mindig akad, amely megvétózza a két ország belépését. A holland Gert Leers volt bevándorlásügyi miniszter következetesen tiltakozik Románia schengeni csatlakozása ellen. Véleménye szerint Romániában, az EU-nak azon a külső határszakaszán, ahol a legnagyobb a migrációs nyomás, illegális menekültek ezrei juthatnak be a magas szintű határtechnikai védelem ellenére, csak azért, mert a területet esetleg korrupt határőrök védik, akik az embercsempészektől kapott kenőpénz ellenében megnyitják a határt az illegális bevándorlók előtt. Ezeket a csoportokat ma még megállíthatja a román-magyar határon végzett ellenőrzés, ami azonnal megszűnik, ha Románia belép a schengeni övezetbe, ahol nincsenek belső határok. Vagyis az illegálisan érkező tömegek akadálytalanul juthatnak el akár Hollandiáig is.

Románia a 69. helyen

Románia 43 ponttal a 69. helyen áll a Transparency International korrupciós érzékelési indexén, ezzel egy helyet rontott a 2012-es évhez képest. A politikai életben tapasztalt korrupció mellett a „kisstílű” megvesztegetés számít továbbra is a leggyakoribb problémának Romániában, illetve az, hogy a korrupció elleni harc felszámolását szolgáló politikai akarat nem következetes. Az EB javasolja, Románia hozzon meg minden szükséges intézkedést a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásának sikere érdekében. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy miközben a magas szintű korrupciós ügyek felszámolása terén történtek előrelépések, a „kisstílű” vesztegetések felderítése terén Románia továbbra is rosszul teljesít, de bőven van még tennivaló a korrupció megelőzése terén is. Ezek mellett a pártfinanszírozást, a közbeszerzési eljárások ellenőrzését és a közhivatalt viselők összeférhetetlenségét nevezi meg olyan területként, ahol Románia további erőfeszítéseket tehet. Brüsszel lépéseket vár a hálapénzek gyakorlatának felszámolására is az egészségügyben.

Félmunka?

A jelentés sokak szerint csak félmunka, mert nemcsak eseteket és neveket, de még országokat sem nevez meg az ügyek kapcsán. Elemzők úgy vélik, az óvatosság nem véletlen, és annak is meglehet az oka, hogy a dokumentum a tervezetthez képest néhány hónapos késéssel látott napvilágot. A téma kényes, és sokakat érint: korrupció és hatalommal való visszaélés miatt bukott meg például a cseh kormányfő, szlovén kollégájára két év börtön vár, mert pénzt fogadott el egy finn cégtől. A francia költségvetési miniszterről kiderült, hogy az adóelkerülés élharcosaként 600 ezer eurót tartott titkos svájci és szingapúri bankszámlákon. A spanyol kormánypárt tagjai pedig rendszeresen fogadtak el pénzt feketén különböző cégektől. Romániában a szociáldemokraták volt miniszterelnöke jelenleg tölti börtönbüntetését, ugyancsak korrupciós vádak miatt.

A lakosság elnéző a korrupt politikusokkal szemben

Traian Băsescu államfő vasárnap Kolozsváron arról beszélt, hogy Romániának nem kell „feketébbnek” látnia magát, mint amilyen, de tiszteletben kell tartania a koppenhágai szerződés politikai feltételeit. Különben megtörténhet, hogy a „szürke zónában maradunk: nem leszünk sem európaiak, sem Európán kívüliek”. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a korrupt politikusokra, hangsúlyozva, hogy az emberek „túlságosan elnézőek korrupt választottjaikkal szemben”.