A kormánypártok a pillanatnyi politikai helyzetből indultak ki
2014-02-04 17:15:36
- Mózes Edith
Csak formai változásokat eszközöl a tavaly kidolgozott alkotmánymódosító tervezeten a parlamenti különbizottság – nyilatkozta hétfőn Crin Antonescu, az alkotmánymódosító különbizottság elnöke.
Csak formai változásokat eszközöl a tavaly kidolgozott alkotmánymódosító tervezeten a parlamenti különbizottság – nyilatkozta hétfőn Crin Antonescu, az alkotmánymódosító különbizottság elnöke. Az USL januárban úgy döntött, hogy a májusi európai parlamenti választásokkal egy időben rendezi meg az alkotmánymódosító népszavazást, ezért sürgőssé vált a tavaly nyáron félbehagyott tervezet véglegesítése.
A készülő alkotmánytervezetről Varga Attila alkotmányjogásszal beszélgettünk.
– A PDL hétfőn kivonult az alkotmánymódosító bizottság üléséről, miután a szociálliberális kormánytöbbség leszavazta, hogy elölről kezdjék a tervezet vitáját. A PDL arra hivatkozott, hogy 2009-ben a polgárok érvényes népszavazáson döntöttek az egykamarás parlamentre való áttérésről, és ha ez nem kerül be a tervezetbe, nincs is értelme az alaptörvény módosításának.
– Nem fogják elölről kezdeni. Fontos mozzanat, hogy az Alkotmánybíróság még nem mondott semmit. Ugyanis az alkotmány az egyetlen olyan jogszabály, amelyet hivatalból vizsgál az Alkotmánybíróság. Minden más törvényt megkeresésre. Viszont bármennyire is hivatalból vizsgálja – van egy hivatalos alkotmánymódosító törvénytervezet, ami még nem jutott el az Alkotmánybírósághoz, bár valamikor tavaly késő ősszel meg kellett volna ennek történnie –, mégsem az internetről veszi le az Alkotmánybíróság a szöveget, hanem átiratban kell megkapnia az alkotmányozóbizottságtól, illetve a házelnöktől. Tervezet formájában is vizsgálja az Alkotmánybíróság, és ez lesz fontos mérföldkő ebben a folyamatban. Ugyanis az alkotmány értelmében gyakorlatilag két aspektust vizsgál: az egyik az, hogy maga az eljárás rendben van-e. A másik aspektus az, hogy beleütközik-e valamilyen módosító javaslat abba bizonyos cikkelybe, amely megtiltja a dolgok módosítását. Ha találna ilyent a tervezetben – pl. az RMDSZ javasolta a nemzetállam törlését, nyilván a tervezetbe nem tették be, de ha benne lenne –, akkor az Alkotmánybíróság jelezné, hogy ezt nem szabad módosítani, mert a 152-es cikkely megtiltja ennek a módosítását, tehát korrigálni kell.
Ezen túlmenően, az Alkotmánybíróság lényegében az egész tervezetet is vizsgálja, és akár észrevételeket, szövegszerű javaslatokat is megfogalmazhat. Ez a része az alkotmánybírósági döntésnek nem kötelező a parlamentre nézve, de nyilván mérlegeli ezeket.
– A tervezet jelenlegi formájának az ismeretében milyen ez az alkotmánytervezet?
– A szöveg még mindig alakul. Vannak olyan javaslatok, amelyek jók, például azok, amelyek erősítik a parlament, csökkentik a köztársasági elnök szerepét, ez mindenképpen szerencsés dolog. Rossz ebben a folyamatban, hogy azért hozta meg ezeket a javaslatokat az USL, mert baja van az elnökkel. Tehát nem egy átgondolt, meggyőződés alapján történő dolog, hanem a pillanatnyi politikai helyzetből indultak ki, azt akarják orvosolni. Ezért olyan személyre szabott. Fontos, hogy a tapasztalatok alapján hozzák meg a módosító javaslatokat, de sokkal fontosabb ennél, hogy elvi megoldások szülessenek. Önmagában jó, erősíti valamelyest a parlamentet, legalábbis az alkotmányozási szabályzat szintjén nőne a törvényhozás szerepe, és csökkenne az elnök szerepe. Ugyanakkor erre már egy rossz megoldást találtak, pedig fontos lenne, hogy működő modelleket fogadjanak el. Nem Romániának kell feltalálnia azokat a létező kormányzati rendszereket, amelyek régebb és jól működnek különböző, elsősorban nyugat-európai országokban.
– Mire gondol?
– Ha a kormányzati rendszert akarja bevezetni, akkor a képlet az, hogy a köztársasági elnököt a parlament választja, csökkentett hatáskörrel rendelkezik, és a mindenkori erős miniszterelnök az, aki a kormányzatért és a kormányzásért felel. Ilyen modell működik kipróbáltan jól Németországban, Olaszországban, az összes parlamenti monarchiákban, vagy akár Magyarországon is.
A javasolt megoldás: csökkenteni az elnök szerepét, elmozdulni a parlamenti rendszer irányába, de meghagyni azért, hogy a nép közvetlenül válassza az államfőt. Ez szerencsétlen megoldás, mert akkor az államelnök, aki a jelen szabályozások révén amúgy is sajátos tudathasadásos állapotban van, most még inkább abba kerül. Hiszen ha közvetlenül választják meg, nagy a legitimitása, s ebből logikusan az következne, hogy komoly hatáskörökkel kell rendelkeznie. Az, hogy a jelenlegi hatásköröket lefaragnák, miközben az erős legitimitása megmaradna, nem jó megoldás. Az ilyenszerű – egy jó, meg egy kevésbé jó, vagy éppen rossz – javaslat további belső ellentmondásokat generál az alkotmányban, ami nem szerencsés.
Nyilván, ha azok a javaslatok, amelyek főleg a magyar közösségre vonatkoznak, bekerülnek, illetve benne maradnak, például a szimbólumhasználat, előrelépés lenne. És minden, ami az alapjogokat bővíti, illetve az alapjogok gyakorlását garantálja, tehát ha garanciális jellegű szabályozások is bekerülnének, az mindenképpen jó lenne.
– Ilyen körülmények között megvalósítható, hogy egyszerre tartsák az európai parlamenti választásokat és az alkotmányról szóló népszavazást? Vagy erre már nincs sem mód, sem idő?
– Jogi vagy alkotmányos tilalom nincs arra vonatkozóan, hogy az európai parlamenti választásokkal egyidejűleg legyen az alkotmányról is népszavazás. Két választás hasonló összevonására volt más európai országban is példa. Csakhogy fennáll az az érdekes helyzet, hogy az elmúlt hetekben ezt eldöntötték, miközben az alkotmány módosítása terén még sok tennivaló van. Már az utolsó momentumról tárgyalnak, miközben még nincsenek megoldva az oda vezető út számos kérdései.
– Éppen ez a probléma: lényegében még nincs végleges alkotmánytervezet, de már „népszavazunk”.
– Ez a román politika tipikus hozzáállása: formáról beszélünk, miközben a tartalom még sehol. Ha visszaemlékszünk a regionalizációs törvényre: már térképeket rajzoltak, de a nagy lendületben végül egy alkotmányellenes közigazgatási törvénymódosításra futotta. Módszeresen kell haladni, lépésről lépésre, és nem az utolsó momentumról kell nagy lendülettel dönteni, miközben még függőben vannak nagyon fontos tartalmi kérdések. Persze, a kétharmados többség akár az alkotmánymódosítást is viszonylag rövid idő alatt meg tudja oldani, de én úgy látom, hogy azért még vannak nyitott kérdések akár a kormánykoalíción belül is. És talán fontos lenne az USL-nek, hogy az RMDSZ is egyetértsen az alkotmánymódosítással, mert ha oda fajulnának a dolgok, hogy például kivennék a szimbólumokat és más javaslatokat, amelyek esetleg nem elfogadhatók, akkor nem biztos, hogy az RMDSZ megszavazza.
Akkor válik izgalmassá a dolog, amikor elküldik az Alkotmánybírósághoz, és az Alkotmánybíróság fog valamit mondani. Tehát, ha komolyan gondolják a májust, akkor eléggé sürgős a dolog, mert a két ház külön kell tárgyalja, majd következik a plénum, a tervezet elfogadásához pedig kétharmados többségre van szükség.
