Kormányfő: a „terrorista bandák” szembekerültek a demokratikus társadalommal

„Terrorista bandák” akartak puccsot elkövetni Törökországban szombatra virradóra, de a demokratikus társadalom ellenállt – jelentette ki a török kormányfő sajtótájékoztatóján Ankarában szombaton. A török elnöki hivatal ugyanakkor Twitter-üzenetében arra figyelmeztetett, hogy bármikor újabb puccskísérlet történhet, ezért állandó készenlétre van szükség Binali Yildirim miniszterelnök köszönetet mondott a civileknek az ellenállásért, valamint azoknak a katonáknak és rendőröknek, akik a kormány oldalára álltak.

Kijelentette: lassan véget érnek a harcok és helyreáll a rend. Hangsúlyozta az összeesküvőket bíróság elé állítják, azt kapják, amit megérdemelnek. A hadsereg 2839 tagját – köztük közkatonákat és magas rangú tiszteket – vették őrizetbe. Úgy fogalmazott, hogy a puccskísérlet fő szervezői köztük vannak, ugyanakkor további őrizetbe vételek várhatók.

Az összecsapásokban – a puccsista áldozatokat nem számítva – 161 ember vesztette életét, 1440 megsebesült – mondta a török miniszterelnök. Umit Dundar ügyvivő vezérkari főnök szerint 104 puccsista halt meg, ezt a kormányfő nem erősítette meg.

A Recep Tayyip Erdogan államfő által nemrég kinevezett miniszterelnök a puccsisták kilátásba helyezett büntetésével kapcsolatban utalt arra, hogy a halálbüntetés nem szerepel az alkotmányban. Hozzátette ugyanakkor: „jogi lépéseket” terveznek annak érdekében, hogy – mint fogalmazott – a történtek ne ismétlődhessenek meg.

A Habertürk török televízió szerint Yildirim konkrétan arra utalt, hogy a török alkotmánybíróság meg fogja vizsgálni a halálbüntetés bevezetésének lehetőségét.

A miniszterelnök az államcsínykísérlettel kapcsolatban kijelentette: nem kizárt, hogy a hírszerzés területén történtek hibák. Mindezt – mint fogalmazott – ki fogják vizsgálni, de a vizsgálatnak most még nincs itt az ideje. Dundar utalt arra, hogy jelenleg még folyamatban van a katonai akció a puccsisták ellenőrzése alatt lévő utolsó támaszpont visszafoglalására.

Az ügyvivő vezérkari főnök szerint a puccsisták nagyobbrészt a légierő és a csendőrség kötelékéből, továbbá egyes páncélos alakulatokból kerültek ki.

Dundar azt állította, hogy a hadsereg legfelsőbb parancsnoksága kezdettől fogva elutasította a puccskísérletet. Szavai szerint ugyanakkor a puccskísérlet meghiúsításához mindenekelőtt a rendőrség, illetve az ügyészség gyors intézkedései járultak hozzá.

Az államcsíny-kísérlet meghiúsításáról nyilatkozott az NTC televíziónak a török Európa-ügyi miniszter is. Omer Celik szerint a török kormány – mint fogalmazott – 90 százalékban ura a helyzetnek. A ügyvivő vezérkari főnökhöz hasonlóan a miniszter is utalt arra, hogy a puccsisták a hadsereg néhány parancsnokát még túszként fogva tartják.

Az al-Dzsazíra pánarab hírtévé tudósítói a helyszínről arról számoltak be, hogy szombat reggelre visszatért a nyugalom Ankarában és Isztambulban.

Az Isztambul ázsiai részéről bejelentkező egyik újságíró a hírtévé honlapja szerint azt közölte, hogy a török nagyváros utcái nagyon nyugodtak, a forgalom kisebb a szombaton megszokottnál. A Boszporusz fölött átívelő két hidat pedig ismét megnyitották a forgalom előtt – jelentette a dohai központú hírtévé. Országa támogatásáról biztosította a török kormányt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. Elítélte a törökországi puccskísérletet az iráni kormány is.

Elítélte a törökországi puccskísérletet a német külügyminiszter is. Frank-Walter Steinmeier felszólított a demokratikus intézmények tiszteletére.

A német diplomácia vezetője közleményében kiemelte, hogy a legélesebben elítéli a törökországi „demok-ratikus berendezkedés erőszakos megváltoztatására irányuló valamennyi kísérletet”.

Mindenkinek be kell tartania „a demokratikus és jogállami játékszabályokat”, és gondoskodni kell a további vérontás megakadályozásáról – tette hozzá Frank-Walter Steinmeier. Szavai szerint a törökországi fejlemények mélyen nyugtalanítóak, de bátorító, hogy a török parlament pártjai elkötelezték magukat a demokrácia elvei iránt.

Törökország stabilitása kulcsfontosságú az egész régió biztonsága szempontjából – nyilatkozta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke brüsszeli Twitter-üzenetében a török puccskísérlet leverését követően szombaton.

Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára szombati üzenetében kijelentette: elfogadhatatlan minden olyan kísérlet, amely az Európa Tanács bármely tagországa demokratikus rendjének megdöntését célozza.

 

Egy 20. századi lázadás a 21. században

Furcsa, 20. századi puccskísérlet volt a péntek-szombati törökországi, amelyet 21. századi technológiával és népi támogatással vertek le.

Amikor az önmagát katonai „Béke-tanácsnak” kikiáltó testület péntek este megpróbálta megbuktatni Recep Tayyip Erdogan török elnököt és egyre inkább tekintélyelvű kormányát, úgy látszott, hogy a lázadó tábornokok és ezredesek utolsó harcukat vívják.

„Ezt a puccskísérletet nyilvánvalóan jól eltervezték, de egy 1970-es évekből származó forgatókönyvet használtak fel hozzá” – mondta Gareth Jenkins, egy Isztambulban élő kutató és katonai szakíró. 

Az egész az 1973-as Chilére, vagy az 1980-as Ankarára hasonlított, s nem egy 2016-os modern nyugati államra.

A lázadók egy hétvégén csaptak oda, amikor az elnök éppen nyaralt. Elfoglalták az ország legfőbb repülőterét, hidat zártak le Isztambulban, tankokat küldtek a parlamenthez és a legfontosabb útkereszteződések ellenőrzésére, a TRT állami televízióban felolvastak egy nyilatkozatot, amelyben kijárási tilalmat rendeltek el, s arra szólították fel az embereket, hogy maradjanak otthon.

Ám nem sikerült elkapniuk a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetőinek egyikét sem, nem sikerült elnémítani a kereskedelmi televíziókat, a mobiltelefonokat, vagy a közösségi oldalakat, ami lehetővé tette Erdogannak és munkatársainak, hogy támogatóikat az utcára vezényeljék.

Sinan Ulgen török elemző szerint a zendülők legnagyobb hátránya az volt, hogy a parancsnoki láncon kívül léptek fel, s emiatt nem rendelkeztek elegendő erőforrással a hatalmi központok ellenőrzés alá vonására. „A terv azért is hatástalan volt, mert egyetlen katonai létesítményt sem sikerült elfoglalni Törökországban, nem sikerült egyetlen politikai vezetőt sem elfogni” – közölte Ulgen, aki korábban diplomata volt.

Erdogant gyakran vádolják, hogy beleavatkozik a közösségi oldalak tartalmaiba és szájkosarat rakat az írott és az elektronikus sajtóra. Ezúttal azonban ő használta a korszerű kommunikációs technológiát, hogy kicselezve a lázadókat eljuttassa üzenetét a közel 80 millió fős lakossághoz. A FaceTime videoapplikációt használta egy újságíró okostelefonján, amit a kamera felé fordítva élőben mutattak a CNN Türk hírtelevízión. Binali Yildirim miniszterelnök húsz perccel a puccs bejelentése után a Twitteren ítélte el a lázadást, s arról biztosította a törököket, hogy a fegyveres erők főparancsnoksága nem támogatja a zendülést.