Korabeli képeken a harmincas évekbeli mindennapok

Erdély kolozsvári szemmel

Igen érdekes és különleges tárlatot nyitottak meg a Kultúrpalota második emeleti galériájában péntek délután. Az Erdély kolozsvári szemmel című, tulajdonképpen semmitmondó cím egy annál érdekesebb, színesebb és gazdagabb fotókiállítást takar, amelynek anyaga szinte véletlenül került elő, őrződött meg, majd derült ki róla készítőjének kiléte. Az archívumot birtokló budapesti Országos Széchényi Könyvtár Fényképtárának összeállításában szereplő képek a harmincas-negyvenes évek Erdélyét ábrázolják, és olyan korlenyomatok, melyek egy adott pillanatban örökítették meg azt a valóságot, amelyet mi már soha többé nem láthatunk. A főleg városképeket és tájképeket bemutató tárlat fényképei közül 22 fotó a két világháború közötti Marosvásárhelyt, annak épületeit, tereit ábrázolja. A képek készítője a nagyváradi születésű, 1907 és 1982 között élt Szabó Dénes fotográfus, akinek kései marosvásárhelyi kiállítását a Sapientia EMTE keretén belül működő, kolozsvári székhelyű Erdélyi Audiovizuális Archívum Egyesület szervezte meg a Maros Megyei Múzeummal közösen. 

A tárlatot Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Blós Jáni Melinda adjunktus, az Erdélyi Audiovizuális Archívum Egyesület képviselője és Both Gyula, a Marosvásárhelyi Fotóklub elnöke nyitotta meg. Amint az a tárlatnyitón elhangzott, az OSZK 1982-ben vásárolta meg azt a 3200 tételből álló, üveg- és cellulóznegatívot tartalmazó kollekciót, amelyről a feldolgozás során kiderült, hogy együvé tartoznak: a hajdan Kolozsváron működő Fotofilm cég és Szabó Dénes archívumának egy részét alkotják. A többezernyi negatív döntő része városkép, tájkép, és a cég képeslapkiadói tevékenységéhez kapcsolódik. Egyedi felvételek, és már feliratozott, sokszorosításra előkészített képeslapnegatívok egyaránt szép számban vannak a kollekcióban: a képeken az 1930-as és 1940-es évek elejének erdélyi városai, fontosabb épületei, falvai, természeti szépségei mutatkoznak meg. Emellett műtermi fotók, családi, társadalmi események felvételei is felidézik a mai szemlélőnek a nyolc évtizeddel ezelőtti látványt és hangulatot. 

 – Noha a harmincas-negyvenes évekből elég sok képanyaggal rendelkezünk, mindenképpen sajátos látásmódot örökített meg számunkra Szabó Dénes és az a hagyaték, ami szerencsés módon az OSZK gyűjteményébe került. Természetesen marosvásárhelyi vonatkozása is van ennek a kollekciónak, olyan épületekről, városrészekről, amelyeket ismerünk, de ebből a látószögből még nem találkoztunk velük – mondta a megnyitóünnepségen Soós Zoltán, majd átadta a szót Blós Jáni Melindának. 

 – A kolozsvári Sapientia Egyetem adjunktusa vagyok, és az egyetemen van egy projektünk, amit Erdélyi Audiovizuális Archívumnak nevezünk. E projekten keresztül ismertem meg Csillag Katalint, ezen kiállításnak a kurátorát, a képek feldolgozóját. A tárlat Magyarországról Kolozsvárra e projektünk keretében, az én meghívásomra jött el. Azért tartottuk nagyon fontosnak elhozni ezeket a képeket, mert így alkalom nyílik arra, hogy hazatérhessenek, és mert ez a kiállítás nemcsak azokat a képeslapokat mutatja be újra, amelyeket valahol már láthattunk, hanem azt is megmutatja, hogy hogyan működött egy korabeli fotóműterem, egy képeslapgyártással foglalkozó cég. Szabó Dénes ilyen szempontból egy nagyon fontos egyéniség, aki az általa készített képeslapokon keresztül a két világháború közötti erdélyi fotóművészet meghatározó alakja volt. Az az érdekes, hogy a kolozsvári fotóstúdió, amit Szabó Dénes vezetett, mindkét vizuális médiumban, a fotóban és a filmben is nagyon jeleset alkotott, ugyanis a Fotofilm cég első tulajdonosa Fekete László volt, Janovics Jenő operatőre. Ő a saját laboratóriumát nevezte el Fotofilmnek, és amikor változtatni akart a mesterségén, meghívta Nagyváradról Szabó Dénest, aki – információink szerint – az unokaöccse volt. Így 1935-től Szabó Dénes működtette, immár fotóműhelyként ezt a vállalkozást. Nagyon kedvelt fotóműteremmé vált, a legtöbb magán- és nyilvános eseményt megörökítették, nemcsak képeslapokat gyártottak, hanem nagyon jelentős színházi fotókat is készítettek. Szabó Dénes állítólag a színházi próbákat újrarendezte, hogy minél szebb fotókat készíthessen róluk, és a színház teljes mértékben elfogadta ezen munkastílusát. A kiállításból az is kiderül, hogy mennyire jó életképeket, néprajzi jellegű fotókat is tudott készíteni. Rögzítette Erdély városait és tájait, képein egyfajta romantikus történelmi és tájszemlélet elevenedik meg, a vadregényes táj egyedisége és az emberi kultúra egyaránt érdekes számára. A képei a várost, a természetet egyfajta műemlékként keretezik, és emiatt korának krónikásaként tekinthetünk rá.

Both Gyula párhuzamot vont Szabó Dénes munkássága és kortársa, Marx József marosvásárhelyi fotográfus életműve között, és elárulta: e képanyagot eddig nem is ismertük, noha Szabó Dénes neve ismert volt az idősebb fotósok között. A hagyatéka azonban nem, ezért is nagy dolog, hogy ezen, szerencsére jó helyre került kordokumentumokat most megtekinthetjük – mondta a fotóklub elnöke.

A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának tárgyaival kiegészült kiállítás december 15-ig látogatható.