Kommerszant: félreértés miatt hagyták el az orosz bombázók az iráni repülőteret

 „Némi félreértés” miatt hagyták el az orosz repülőgépek azt az iráni repülőteret, amelyről csapásokat intéztek az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet objektumai ellen – jelentette ki az orosz katonai vezetés egy névtelenül nyilatkozó képviselője a Kommerszant című napilapnak nyilatkozva.

Az illetékes szerint az orosz katonák nemcsak „dobbantó reptérként” – vagyis a válságövezethez közeli feltöltő- és karbantartó állomásként -, hanem olyan, teljes értékű katonai objektumként szerették volna felhasználni a bázist, amelyen fegyverkészleteket is tartanak. Ebbe azonban az iráni fél nem egyezett bele, ezért az orosz harci gépek távozni kényszerültek.

Lana Ravandi-Fadai, az az Oroszországi Tudományos Akadémia Keletkutató Intézete közel-keleti központjának vezető tudományos munkatársa szerint Teherán döntésében „jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok nyomásgyakorlása”. Mint mondta, Barack Obama elnök kormányzata sokat tett az amerikai-iráni kapcsolatok javítása érdekében, és ebben „nem kevés sikert ért el”.

Andrej Kortunov, a Nemzetközi Ügyek Oroszországi Tanácsának igazgatója úgy vélekedett, hogy Oroszországnak katonai szempontból nem számít nagy veszteségnek a hamadáni légi támaszpont használatának kiesése, mert elegendő alternatív lehetősége maradt ahhoz, hogy Szíriában csapásokat hajtson végre. „Irán részéről ez egy szimbolikus gesztus volt, amellyel emlékeztetett arra, hogy túlzás lenne Iránt megbízható partnernek, mi több, szövetségesnek tekinteni” – mondta.

Az orosz védelmi minisztérium augusztus 16-án jelentette be, hogy bombázói először használtak iráni repülőteret a Szíriában végrehajtott csapásokhoz. Emellett az orosz Fekete-tengeri Flotta hajói Kalibr típusú manőverező repülőgépekkel támadták az an-Núszra Front objektumait.

Hoszein Dehgán iráni védelmi miniszter vasárnap éjjel sugárzott televíziós interjújában jelentette be, hogy az orosz hadászati bombázók beszüntették az iráni területről való felszállást. Szavai szerint Irán nem adott semmilyen katonai bázist Oroszországnak, az oroszok nem maradnak hosszú távon, nincs semmilyen „írásos megegyezés” a két ország között, a „műveleti együttműködés” pedig ideiglenes és csak üzemanyagtöltésre korlátozódik.

Bahrám Kászimi iráni külügyi szóvivő hétfőn úgy fogalmazott, hogy Oroszország „egyelőre befejezte” a hamadáni bázis használatát. „Oroszországnak nincs támaszpontja Iránban, és nem állomásoznak itt. Végrehajtották ezt a műveletüket, egyelőre vége van” – hangsúlyozta Kászimi.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője szintén megerősítette, hogy az orosz bombázókat kivonták az általuk használt iráni bázisról, miután sikerrel teljesítették a számukra kitűzött feladatokat. A repülőgépek esetleges visszatérését az Oroszország és Irán közötti újabb terrorelhárítási megegyezésektől és a szíriai helyzet alakulásától tette függővé.

A képet árnyalja, hogy Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke kedden a Taszním iráni hírügynökségnek kijelentette: az orosz katonai gépeknek a Sahíd Nodzseh reptérről való felszállását nem állították le.

 „Irán és Oroszország szövetséges a terrorizmus elleni harcban” – mondta a politikus az orosz média által is átvett interjúban. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hamadáni Sahíd Nodzseh bázist „senkinek sem bocsátották állandó rendelkezésére”, és azt csak utántöltésre használhatják az oroszok.

Orosz szakértők a bombázók kiutasításáról

Irán sértett büszkeségből, valamint saját politikai és gazdasági érdekeitől vezérelve tagadta meg Oroszországtól, hogy továbbra is szíriai terrorista célpontok elleni csapások indítására használja fel a hamadáni légitámaszpontot – állították hétfőn orosz elemzők.

Vlagyimir Szazsin, az Oroszországi Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének Irán-szakértő tudományos munkatársa hétfőn a Roszbalt orosz hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy Iránban 17 katonai légitámaszpont működik, amelyek közül az egyik az orosz bombázók által fel- és leszállásra használt hamadáni bázis. Véleménye szerint a reptérhasználat elutasításának hátterében az állhat, hogy „Irán különleges állam, amely szuverenitásának megsértésére vonatkozóan még a legkisebb célozgatást sem tűri el”. Mint mondta, Teheránra negatív hatással volt az orosz média azzal kapcsolatos hírverése, hogy orosz stratégiai bombázók állomásozási lehetőséget kaptak az iszlám köztársaságban. Az iráni parlamentben több bíráló felszólalás is elhangzott.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy Iránban már egy év sincs hátra a következő elnökválasztásig, és fennáll annak a lehetősége, hogy a radikális fundamentalisták az orosz bombázók bebocsátásának ügyét felhasználhatják a helyi médiában a jelenlegi államfő, Haszan Róháni ellen.

Teherán váratlan döntésének egy másik lehetséges okát Szazsin abban látja: függetlenül attól, hogy Moszkva és Teherán a szíriai konfliktusban ugyanazon az oldalon áll, Iránban nem mindenki viszonyul kedvezően Oroszország helyzetének Szíriában és az egész Közel-Keleten való megerősödéshez.

A Novaja Gazeta (NG) független napilap online kiadásának kommentárja szerint a Kremlben a csattanós propagandahatás miatt döntöttek az iráni bázishasználat nyilvánosságra hozása mellett, háttérbe szorítva az orosz geopolitikai érdekeket és azokat a tábornokokat, akik a diszkréciót hasznosabbnak tartották volna. Az újság szerint Moszkva számára „semmi sem kellemesebb, mint belerúgni az amerikaiakba”.

Az elemzés szerint az orosz médiában már-már gyarmatosítói hangvételű tudósítások jelentek meg, amelyben az irániakra a bennszülöttek szerepét osztották ki, akik üdvözlik a „sátánmasinákkal megérkezett fehér embereket”, amivel nemcsak az egyszerű helyi lakosokat sikerült megsérteni, hanem egy ország vezetését is, amely világ egyik legősibb kultúrájának tekinti magát.

Az NG szerint a Kreml rendkívül rosszul választotta meg az időpontot ahhoz, hogy eldicsekedjen az Egyesült Államok előtt az irániakkal való barátságával, ugyanis Washingtonban augusztus második felében döntenek másfél milliárd dollár átutalásáról, amelyet még az 1979-es iráni forradalom idején fagyasztottak be amerikai számlákon. Az orosz bázis Iránban való megjelenése nemcsak ennek a kérdésnek a rendezését, de a politikai és a gazdasági kapcsolatok más aspektusainak normalizálását is veszélybe sodorta.

 „Az amerikai szankciók teljes eltörlése összehasonlíthatatlanul fontosabb Irán számára, mint néhány orosz repülőgép. Nagyon is lehetséges, hogy az orosz légierőnek a Hamadánból történt kiűzetése egy, az Egyesült Államokkal való megállapodás része. „Igaz, a büszke Teherán ezt sohasem fogja elismerni” – írta a lap, amely szerint Moszkva gépeinek kivonásával „megalázó vereséget szenvedett”.

A lap emlékeztetett arra, hogy az Irán területén utoljára állomásozó idegen erők szovjet csapatok voltak, a második világháború idején. Azóta ilyet Teherán egyetlen idegen hatalomnak sem engedett meg.

Levan Dzsagarjan, Oroszország teheráni nagykövete hétfőn az Interfaxnak kijelentette: nem látja akadályát annak, hogy az orosz légierő a jövőben is igénybe vegye az iráni infrastruktúrát – egyebek között hogy használja a hamadáni bázist – a szíriai terrorista célpontok elleni csapásokhoz. Hangsúlyozta az orosz hírügynökségnek: „a mieink közül már senki sincs Hamadánban”.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője szintén megerősítette, hogy az orosz bombá- zókat kivonták az általuk használt iráni bázisról, miután sikerrel teljesítették a számukra kitűzött feladatokat. A repülőgépek esetleges visszatérését az Oroszország és Irán közötti újabb terrorelhárítási megegyezésektől és a szíriai helyzet alakulásától tette függővé.

Az orosz diplomata úgy vélekedett, hogy Moszkva és Teherán egy újabb megállapodása alapján az orosz fél ismét használatba veheti a támaszpontot. Szavai szerint az orosz fővárosban abban bíznak, hogy a szíriai rendezés ügyében erősödni fog az orosz-iráni együttműködés, amelynek érdekében együttes erőfeszítések történnek.