A nemzetek – főleg a „kis” nemzetek – többsége szívesen látja önmagát hősi pózban, amint viharral, vésszel dacolva, szilárdan őrködik nehezen kivívott függetlenségén, vagy amint hősiesen harcol annak eléréséért/visszaszerzéséért.
A nemzetek – főleg a „kis” nemzetek – többsége szívesen látja önmagát hősi pózban, amint viharral, vésszel dacolva, szilárdan őrködik nehezen kivívott függetlenségén, vagy amint hősiesen harcol annak eléréséért/visszaszerzéséért.
Holott egyetlen nemzet vagy állam története sem értelmezhető egyetlen modell alapján –
vagyis, értelmezhető, de maga az értelmezés válik értelmetlenné vagy hamissá.
Lehet-e törvényesen harcolni a törvényes uralkodó ellen, akár egy, az ország maradék önállóságára hosszú távon veszélyesebb nagyhatalom szövetségeseként vagy inkább vazallusaként? Kollaboráció vagy „kolla-boráció” a „törökösség”, „la-bancság”, a muszkavezetők, adminisztrátorok, Bach-huszárok tevékenysége? A lapszám által bemutatott politikai attitűdök olyan kérdéseket vetnek fel, amelyeket újra és újra fel kell tennünk – nem azért, hogy mentegessük vagy felmentsük elmúlt korok szereplőit, hanem hogy megismerjük és megértsük cselekedeteik motívumait – s hogy a múltat ne csupán történeti kuriózumok színes kaleidoszkópjának lássuk, hanem a jelenbe vezető út előzményének; hogy ne csak az egykori, vélelmezett vagy tényleges kollaboránsokról és szabadsághősökről tudjunk meg többet, hanem önmagunkról is.
A Korunk ezt a kérdéskört próbálja meg bemutatni – a megértés és a folytatás reményében.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató