Könyvbemutatók a vásár előtt

Jövő hét végén kezdődik a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, ám azelőtt, ma délután, illetve jövő kedden is két, érdekesnek ígérkező könyvbemutatón vehetnek részt az érdeklődők.

Ezek közül időrendi sorrendben elsőként Káli István Klastrom utca kettő regényének bemutatójára kerül sor ma, november 5-én 17 órától a Forradalom utca 8. szám alatti Studium Prospero Kulturális Központban. A Prae Kiadóval (Budapest) közös kiadásban megjelent kötetről a szerzővel Markó Béla beszélget. Amint azt a kötet ismertetőjében olvashatjuk, a főhős, Tomi Amerikából tér vissza nagyszülei egykori városába, Marosvásárhelyre a ’90-es évek elején, hogy egyetemi kutatásához az ott történt feltáratlan rablásokat vizsgálja, amelyek zsidókat és magyarokat egyaránt érintettek. A Klastrom utca kettő bátran és nyíltan mesél a 20. század három jelentős korszakáról mikronézetből: a náci és a szocialista diktatúráról, valamint a rendszerváltozásról. Nem tesz egyenlőségjelet a két elnyomó rendszer közé, nyíltan, de elsősorban személyes, emberi oldalról közelít a témához, és a kiszolgáltatottság különböző formáit írja le. A Klastrom utca kettő generációs regény is, amelyben a fiatalabb korosztály tesz kísérletet az idősebbek életvilágának, élettörténetének megismerésére, mely kísérlet végkifejlete egyúttal pontos jellemzést ad az aktuális korról is. Mi, olvasók egy kicsit mind Tomik vagyunk: a jelen kényelméből és megváltozott világából nehezen érthetjük meg, érezhetjük át az elmúlt korok szenvedéseit. Sokszor közömbösek vagyunk mások megpróbáltatásai iránt – a regényt olvasva viszont megpróbálhatjuk átérezni elődeink és embertársaink nehézségeit, valamint megismerni a múlt traumáit.

November 9-én, kedden 18 órától ismét könyvbemutatóra kerül sor. Ekkor Miklóssi Szabó István Gyémántmozaik című kötetét ismerheti meg a nagyközönség a Bolyai utcai Gemma Book Caféban. A Mentor Könyvek és a Gemma Book Café eseményén mutatják be a novellafüzért, a szerzővel a kötet szerkesztője, Vida Gábor beszélget majd. Amint azt a kötetről közlik, az író megpróbálja magát otthonossá tenni azokban a világokban, amelyekről beszámol, amelyekbe menekül vagy amelyekben otthonra lel. Ebből a szempontból az életrajzi történet, a mitológia, a történelem vagy a fantázia világa egyaránt személyes belső térré válik, akár meséli az ember, akár olvassa. Igazi mitológiát teremt, és folyamatosan egzisztencialista kérdéseket vet fel, amelyeket nekünk kell megválaszolnunk. A szerző – Testfüggőség című kötete után – újra a lét-értelem oda-vissza viszonyát elemzi egy másik, új dimenzióban.