Könyv a környezetvédő szemléletről

Tervezés, újratervezés

A múlt év végén jelent meg Hajdu Zoltánnak, a Fókusz Öko Központ vezetőjének a Tervezés, újratervezés című könyve, amely a közvetlen környezetünkben, a Nyárádmentén keres választ azokra a ma már világszerte is égetővé vált kérdésekre, hogy mit jelent a klímaváltozás, miért kell komolyan venni nemcsak a tudósoknak, hanem az átlagembereknek is a változás következményeit, és mit tehetünk azért, hogy csökkentsük a káros hatását, megőrizzük a természetet a jövő nemzedékek számára. 

Mint köztudott, az egyesület, amely nem sokkal az 1989-es rendszerváltás után jött létre, számos olyan környezetvédelmi programot kezdeményezett, amely felkarolta a környezettudatos nevelést. Létrehozott Kisadorjánban egy oktatóközpontot is, ugyanakkor a több mint 30 éves tevékenység alatt sikerült kapcsolatot teremteni számos külföldi környezetvédelmi szervezettel, így munkatársai hálózatot kialakítva dolgoznak azon, hogy gyakorlatba ültessék a fenntartható fejlődés elveit. 

Az európai klímaszövetség (Climate Alliance) programja által támogatott kiadvány dióhéjban foglalja össze az egyesület megvalósításait, ugyanakkor a Nyárádmentén kezdeményezett programokat külföldi kontextusba is helyezi, rávilágítva arra, hogy nem elég azon csodálkoznunk, hogy a fejlettebb gazdaságú országok mit értek el, ha nem teszünk magunk is valamit a környezetvédelemért. És ennek első lépése a szemléletváltás. Ez Európa más vidékein sem volt egyszerű. A könyv betekintést nyújt abba is, hogy Nyugat-Európában miként futott zsákutcába az 1970-es évek elején a növekedésre alapozott fejlődési modell, és hogyan jöttek rá a döntéshozók, hogy komolyabban kellene foglalkozni a környezetvédelemmel. Így születtek meg azok a mozgalmak (Föld napja, Föld órája stb.) is, amelyek eredményeként ma már világszerte több figyelmet szentelnek a környezetvédelemnek. Azt is végigkövethetjük, hogy mikor és hogyan született meg a fenntartható fejlődés koncepciója, és mit is jelent tulajdonképpen. Húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezet és hatóság világszintű konferenciákat szervezzen mind a tudós társadalomnak, mind a politikai döntéshozóknak. Így születtek meg azok a nemzetközi egyezmények, amelyek által ajánlásokat, kötelező lépéseket fogalmaztak meg a kidolgozók a világ országai számára. Számos ezek közül törvényerőre is emelkedett. A legfontosabb kérdés, hogy miért és miként kell újratervezni a fejlődési célokat. Miután a könyvben a szerző röviden összefoglalta az Agenda 2030 fenntartható fejlődési célokat, rátér arra, hogy miként lehet ezeket konkretizálni környékünkön. Amint említettük, a Fókusz Öko Központ több – a Nyárádmentén környezetkímélő vízgazdálkodást meghonosító – projektet kezdeményezett és valósított meg. Ezeket a kötetben Hajdu Zoltán kapcsolatba hozza a globális követelményekkel, skolasztikus módon megmagyarázva azt, hogy miért van szükség a Nyárádmentén is a szemléletváltásra. Képet kaphatunk arról, hogy a nem megfelelő gazdálkodásnak milyen következményei vannak és lehetnek globális és hazai szinten. Ugyanakkor egyik módszerként a vizes élőhelyek rehabilitációjáról szerezhetünk tudomást és láthatunk példát arról, hogy ez miként javított a világ nagy folyóinak környezetén. Amerikai, kanadai, hollandiai és csehországi megoldásokkal ismerkedhetünk meg, majd „hazatérve” az erdélyi helyzetképet vázolja fel a szerző, kiemelve a Maros vízgyűjtőjében tapasztaltakat. Továbbá alapos esettanulmányt olvashatunk a Nyárád folyóról, hiszen a szervezet több évtizede foglalkozik a kistérség életét meghatározó vízforrással. A történelmi ismeretek mellett alapos információkat találhatunk a könyvben a nyárádmenti falvak talajvíz-minőségéről, hiszen szakértők bevonásával ezt is mérte, megfigyelte a szervezet. A fenyegetettségek mellett már kialakított vizes élőhely-rehabilitációs munkálatot is bemutat. Ezek olyan egyszerű megoldások, amelyek nem igényelnek különösebb műszaki beavatkozást, munkálatot, és bárhol alkalmazhatók. 

Külön fejezet tárgyalja a táj és ember harmóniájának kulcskérdését, és betekintést nyújt a ma már szinte kötelezővé vált „a termelőtől az asztalig” koncepcióba, amely a kis élelmiszer-ellátó rendszerek kialakítását jelenti (hozzátesszük: ennek a rendszernek a kialakítását ma már az unió is támogatja). És azt is tudni kell – s a könyv is jelzi –, hogy a közvetlen kapcsolatra épülő, megbízható forrásból származó, követhető útvonalú mezőgazdasági, élelmiszeripari termékekre vonatkozó előírások részei a mára egyre gyakrabban elhangzó zöldegyezménynek, amelyet az EU-tagországok záros határidőn belül meg kell valósítsanak. 

Azért is érdekes és fontos a kötet, mivel bemutatja, hogyan működik a közvetlen kapcsolatra épülő piac Franciaországban, és mivel próbálkozott itthon a Nyárádmentén a Fókusz Öko Központ, munkatársai milyen tanulságokat vontak le a nálunk alkalmazott online értékesítési módszerrel kapcsolatban. Példákkal igazolja a könyv, hogy milyen esély van az ember és a természet harmóniájának, „békés” együttélésének a megőrzésére, a környezetkímélő hosszú távú fejlődésnek, a természetközeli gazdálkodásnak a Nyárádmentén, amely bármely más közösségnek a követendő példája is lehetne. Olvashatunk arról, hogy az erdővédelem, a hagyományos hazai fajtákat előtérbe helyező gyümölcsösök, a természetközeli mezőgazdálkodás, a családi típusú farmok garantálhatják a táj, a környezet megőrzését, konzerválását. Ennek folytatásaként – nem utolsósorban – külön fejezet részletezi mindennek a turisztikai értékesítési lehetőségét. Képekkel gazdagon illusztrálva, szinte minimális szövegkísérettel láthatjuk, hogy a Nyárádmente sem marad el az angliai vidékeken kínált lehetőségektől. Vonzó lehet a Bekecs környéke, a mikházi kolostor és a római örökség, a több száz éves parasztházak, a középkori templomok, a Só útja és az ehhez köthető legendák. Nem kell mást tenni, mint felfedezni, újrafelfedezni, megőrizni, gondozni, előtérbe helyezni és megfelelő minőségű turisztikai kínálattal kiegészítve értékesíteni a természet ajándékait. A kötetben a szerző gazdag bibliográfiát is közzétesz, amelynek segítségével az olvasó még jobban elmélyülhet mindegyik fejezetben felvetett témában. 

Az Európai Unió EuropeAid program támogatásával a „Change the power (Em)power to change: local authorities towards the SDGS and Climate Justice” projekt keretében készült. Projektvezető: Climate Alliance (Frankfurt am Main). Szerkesztette: Nagy Botond. Beszerezhető a Fókusz Öko Központban (telefon: 0744-744-897, e-mail: focusecocenter@gmail.com).