Kiváló termés várható

Teljében van az aratás, ez adott alkalmat arra, hogy Timar Liviu mérnökkel, a Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezérigazgatójával többek között a terménybegyűjtésről és a mezőgazdasági piac várható alakulásáról beszélgessünk.

Fotó: Nagy Tibor

Teljében van az aratás, ez adott alkalmat arra, hogy Timar Liviu mérnökkel, a Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezérigazgatójával többek között a terménybegyűjtésről és a mezőgazdasági piac várható alakulásáról beszélgessünk.

– Tavaly ősszel azt nyilatkozta, hogy jó évet zárt a mezőgazdasági ágazat, hiszen kedvezőek voltak a feltételek az őszi szántásra, sikerült megfelelő időben vetni, ültetni. Ez meglátszott az idei termésen?

– Valóban, s ezt igazolják a számadatok is. Maros megyében a múlt hétig 49.713 hektáron sikerült begyűjteni a terményt, a következőképpen: őszi árpát 1885 hektárról, búzát 27.819 ha-ról, tritikálét 2656 ha-ról, sörárpát 5526 ha-ról, zabot 8048 ha-ról, repcét 3481 ha-ról, zöldborsót 177 ha-ról. Nagyon jó az átlagtermés: búzából 4100 kg termett hektáronként, árpából 3850 kg, sörárpából 2700 kg, repcéből 3200, hogy csak néhányat említsek. Hátravan még a szemes kukorica, a szója és a cukorrépa betakarítása. Ez utóbbiból is kiváló termés várható. A marosludasi cukorgyár szakértői 53.000 kg-ra számítanak megyénkben. Azt kell hogy mondjam, 35 éves szakmai tevékenységem során nem tapasztaltam ilyen jó termést a megyében.

– Ez akkor jó példa lehet a jövő évekre is. Minek köszönhető az átlagon felüli termés?

– Elsősorban annak, hogy 2013 őszén kiváló időjárási feltételek voltak, így idejében elvégezhették a gazdák az őszi szántást. Több mint 100.000 hektárt készítettek elő, tavaszra szinte nem is maradt. Ehhez hozzájárult az is, hogy enyhe telünk volt, a legalacsonyabb hőmérséklet alig érte el a mínusz 13 fokot. Nehézséget okoztak az idei nyár eleji esőzések, amikor felütötte a fejét többféle növénybetegség, ezért a gazdák többet kellett költsenek, hiszen arra kényszerültek, hogy növényvédő szereket vásároljanak, de legalább sikerült megmenteni a kultúrákat. Az idén is azt tudom tanácsolni a gazdáknak, hogy amint felszabadulnak a termőföldek, azonnal szántsák fel, mert ez nagyon sokat számít a jövő évi munkálatok szempontjából.

– Egyik szakterületen sem voltak gondok?

– Egyedül a méhészek panaszkodtak, hogy a méheknek nem sikerült idejében megfelelő virágport begyűjteni, ezért az idén kevesebb méz kerül a piacra. Örömmel tapasztalom, hogy az állatállomány is folyamatosan nő, és a szőlő-, illetve a gyümölcstermés is megfelelő, ha nincs is látványos növekedés, de nincs csökkenés, s ez az előző évek mostoha körülményeihez képest jó jel. Jó lenne, ha a szőlősök rehabilitálásához hasonlóan beindulna egy támogatói program a gyümölcsösök felújítására, hiszen a megyénkben levő nagy területű gyümölcsösök – Bátos, Szászrégen környékén – kiöregedtek, a fák 35–40 évesek, és már nem teremnek olyan minőségben és mennyiségben, ahogy kellene. Kár lenne, ha a megyei gyümölcstermesztés emiatt elveszítené hazai piacait.

– Az előző években a nagyobb termés gondot okozott, hiszen nem volt ahol tárolni a gabonát, és a többlettermelés miatt az ára is csökkent.

– Megszűntek ugyan a nagy gabonalerakatok, de a gazdák gondoskodtak tárolási lehetőségekről. Megyénkben 76 különböző nagyságú raktárhelyiséget engedélyeztek. Ez elegendőnek bizonyul, kivéve, ha esős lesz az idő, mert akkor szárítani kell a törökbúzát. Ebből is nagyon jó termés ígérkezik, több mint 71.000 hektárról kell begyűjteni. Ha nem sikerül természetes úton a szárítás, az bajt okozhat, mivel a szükségesnél jóval kevesebb szárító van a megyében. Ami pedig az értékesítést illeti, egyelőre a búzáról beszélhetünk. Valóban, ha nagyon jó a termés, az előnytelen is lehet a gazdáknak, hiszen aratáskor csökken az ár. Jelenleg a búza kg-ját 60 és 70 baniért tudják eladni, ami még a 4100 kg/ha átlagterméssel számolva is veszteséges lehet a gazdák számára. Ezért azt tanácsolom, hogy aki nem tudja eladni, tárolja a búzát, mert ha megnő a kereslet, még lehet emelni az áron, és a börzén értékesíthetik majd nyereségesen. Tény, hogy bizonytalan a helyzet, hiszen függünk a környékbeli, de ugyanakkor az uniós, illetve ma már a világ mezőgazdasági termelésétől is, ezért figyelemmel kell követni közeli és távoli szomszédainkat is.

– Véleménye szerint mennyire ösztönzi a mezőgazdaságot az állam és az unió által biztosított támogatási rendszer?

– Az, hogy az idén jó termésünk lett, annak is tulajdonítható, hogy sikerült a szaktárcának idejében kifizetni a támogatásokat, és így a tavaly ősszel volt pénz az előkészítő munkára. Pozitívan hat a mezőgazdasági termelésre a támogatási rendszer, de nagy ösztönzőerő az is, hogy egyre több külföldi vásárol földet és működtet farmot Romániában. A gazdák közül többen azt mondják, ha nekik lehet, akkor mi is nyereségessé tehetjük ezt az ágazatot.

– Korábban híresztelték, hogy jönnek a külföldiek, felvásárolják a földeket, és nem lesz a hazai gazdáknak amit megdolgozni. Hogyan állunk e téren?

– Ez csak híresztelés, hiszen a statisztikák igazolják ugyan, hogy egyre több külföldi érdeklődik befektetési céllal a romániai mezőgazdaság iránt, de ez még nem olyan arányú, hogy veszélyeztetné a hazai gazdák létét. A külföldieknek földvásárlási jogot biztosító 17/2014-es törvény megjelenése előtt, amikor romániai cég vagy hazai megbízott személy tulajdonaként lehetett csak külföldinek földterülete, megyénkben 7000 hektárt vásároltak. A törvény meghozatala után megnőtt ugyanaz a tendencia, de nem nagy mértékben. Amint említettem, a külföldiek jelenléte ösztönzőleg hat azokban az övezetekben, ahol állattenyésztési farmot, gyümölcsöst, szőlőst művelnek. Mint ismeretes, nálunk holland, osztrák, német, francia és olasz érdekeltségű nagyobb mezőgazdasági egységek működnek. Az is jó, hogy ezeket olyan fiatalok, illetve középkorúak vezetik, akik biztosíthatják gyerekeik által a folytonosságot hosszú távon, és sikerült olyan gépekkel ellátni az egységeket, amelyek bármelyik hasonló európai gazdánál is megtalálhatók, így árban és minőségben már uniós piacképes terméket tudnak előállítani. Ez kellene legyen a hazai farmereknek is a követendő példa.

– Mit ígér a jövő év?

– Ha az időjárás is velünk tart, hasonlóan jó termést.