Annak ellenére, hogy egyes politikusok jogtalannak tartják azt, hogy a Felső-Maros mentén a volt erdőtulajdonosok, a Kemény, a Bánffy és az Éltető grófok leszármazottai, illetve örökösei visszakapják jogos tulajdonukat, a folyamatban mégis változás várható, bár újabb kisajátításokat kell végrehajtani.
Fotó: Vajda György
Annak ellenére, hogy egyes politikusok jogtalannak tartják azt, hogy a Felső-Maros mentén a volt erdőtulajdonosok, a Kemény, a Bánffy és az Éltető grófok leszármazottai, illetve örökösei visszakapják jogos tulajdonukat, a folyamatban mégis változás várható, bár újabb kisajátításokat kell végrehajtani.
Mint ismeretes, az 1989 előtt megkezdett és azóta folyamatosan épülő ratosnyai vízgyűjtőt is az említett tulajdonosok hajdani birtokára tervezték és alakították ki, még a rendszerváltás előtt. A kommunista korszak végén megkezdett építkezést, annak ellenére, hogy az új jogrendszerben le kellett volna állítani, nem tették meg, a munkálatokat tovább folytatták. Miután megjelentek a mezőgazdasági földterületek, legelők és erdők visszaszolgáltatására vonatkozó törvények, kiderült, hogy tulajdonképpen a gátat is „jogtalanul” építették fel. Amint erről többször beszámoltunk, a 2000. január 11-i 1-es számú – restitutio in integrum, azaz természetbeni visszaszolgáltatásra vonatkozó – törvény megjelenése után nyilvánvalóvá vált az, hogy a beruházást nem állami tulajdonú földterületen valósították meg. Azonban arra való tekintettel, hogy a gátat, illetve a vízgyűjtőt állami érdekeltségű létesítménynek nyilvánították, kisajátításokat eszközölhetnek.
Marius Lircă, Ratosnya polgármestere elmondta, 2200 hektárt szolgáltatnak vissza a község területén a Bánffy-leszármazottaknak, ebből sajátítanak ki mintegy 50 hektárt, ami a létesítendő gát körüli út nyomvonala. Ezenkívül természetesen kisajátítják a vízgyűjtő által elfoglalt területet is, amelyről most már nem lehet tudni, hogy mekkora, mert az idők folyamán a terv többször változott, az eredeti elképzeléshez viszonyítva jóval kevesebb területet foglal majd el a víztükör. A számítások szerint ez kb. 90 hektár lesz.
A község területén még kisebb-nagyobb (fél hektártól egy-két hektárig) erdőtulajdonokat is visszaszolgáltatnak, sőt azt az erdőrészt is, amelyért a polgármesteri hivatal éveken át perelt a Romsilvával. A községnek ugyanis mintegy 2800 ha közbirtokossági erdeje is volt. Ezeket a területeket valószínűleg a Bisztra völgyében kapja majd meg az önkormányzat. Marius Lircă reméli, hogy az említett erdőterületeket hamarosan kimérik, ugyanis most már nincsen semmi jogi akadálya annak, hogy az érintettek birtokba vegyék jogos tulajdonukat. Amint elmondta, figyelembe kell venni azt is, hogy évtizedek óta a terep is, a tulajdonviszonyok is megváltoztak, ezért alkalmazkodni kell az új helyzethez. A tévhitekkel ellentétben, ez nem jelenti azt, hogy a községi és a magántulajdonban levő erdőkből kitermelik a fákat, sőt, a vízgyűjtő környékén megőrzik, mivel egy új ökoszisztémát alkotnak, környezetvédelmi és idegenforgalmi szempontból pedig a jövőben igen értékesek lesznek. A községben olyan infrastruktúra-fejlesztési (ivóvíz- és csatornahálózat kiépítése) programot is elindítottak, amely akár a turizmus fellendítését is szolgálhatja, a fakitermelés mellett alternatív gazdasági forrásként – mondta a polgármester. Ez a beruházás is az önkormányzat hibáján kívül állt le, de ígéret van arra, hogy a kormánytámogatást folyósítják, és ezzel törlesztik adósságaikat az építtetők felé, és arra is kilátás van, hogy a munkálatok befejezését is finanszírozzák.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
