„Kis Erdélyországgá vált Róma”

Rendkívüli küldetésnek tett eleget az a közel félezer székelyföldi zarándok,

aki a felcsíki egyházkör egyesített kórusának tagjaként utazott a Vatikánba október első hétvégéjén. A tizenkilenc település népviseletbe öltözött zarándokainak célja megmutatni a pápának az erdélyi székely-magyar nemzetet, és előkészíteni a jövő évben esedékes látogatást, amely megfelelő alkalom lehetne Márton Áron püspök boldoggá avatásának előmozdítására. 

Magyarország vatikáni nagykövetsége részéről október 8-ára, a Magyarok Nagyasszonya búcsújára és az azt követő általános pápai meghallgatásra kaptak meghívást a felcsíkiak, amelynek becsülettel eleget is tettek. Az Erdélyi Magyar Televízió Hitélet műsorának szerkesztőjét, Sajó Norbert teológust az énekes zarándoklat fogadtatásáról, a Vatikánban tett látogatás nyomán szerzett személyes benyomásairól kérdeztük. 

Mint elöljáróban kifejtette, ottlétük során igyekeztek minél több erdélyi vonatkozású témát megragadni, amelyeket vasárnap délutánonként a Hitélet című műsorban láthatnak majd az érdeklődők. Többek között Habsburg Lotharingiai Eduárd vatikáni nagykövettel készítettek interjút, a magyar zarándokházat fenntartó magyar apácákkal, köztük a sepsiszentgyörgyi származású Teodóra nővérrel beszélgettek, de a nyolcvan év fölötti, anyaországból származó Kinga nővér is mesélt arról, hogy mit jelent számára Erdély. Jelen lehettek a római katolikus teológián mesteriző ditrói fiatalember diakónussá szentelésén. Az eseményen a szülők, hozzátartozók is részt vettek, és mint beszélgetőpartnerünk jelezte, a levegőben egyszerre volt jelen a temetés szomorúsága és az újjászületés öröme. Az egész Vatikán egy különleges hely, mert oda nem lehet csak úgy bejutni – meséli. Körülményesen szerezték meg az akkreditálást, ennek ellenére a pápai meghallgatáson nem lehettek jelen sajtósként, főleg felvevőkamerával. Amint az illetékesek hangsúlyozták, a vatikáni honlapról utólag bármi letölthető, de csak a saját alkalmazottaik fotózhatnak és filmezhetnek.

Vatikáni meghívás

Mindezek ellenére az volt a benyomásuk, hogy egy kis Kárpát-medencébe érkeztek, ugyanis bármerre jártak, erdélyi magyar vonatkozást is találtak. Végigkövették a népviseletbe öltözött egyesített kórust, mely a Magyarok Nagyasszonya búcsúünnepére kapott meghívást. A vatikáni magyar nagykövetség szorgalmazta és komoly előkészítő munka része a zarándoklat, amelynek célja a magyar csoportok bemutatkozása a Szent Péter téren. A vatikáni magyar konzulátuson a konzul és a vatikáni első számú titkár elkezdték ugyan a szentatya tájékoztatásához szükséges lépéseket, de szerintük fontos, hogy az erdélyi magyarok is hallassák hangjukat, megmutatkozzanak, hogy ők is léteznek, és elvárják, hogy a pápa a romániai látogatása során hozzájuk is elérkezzen. Mivel a Szent Péter-bazilika alagsorában található magyar kápolnában nem fért el a nagy létszámú zarándokcsoport, a Magyarok Nagyasszonya búcsúünnepén a római Szent Péter-bazilika főoltára mögötti Katedra-oltárnál vett részt magyar nyelvű szentmisén a teljes énekkar. A Mária-búcsún főként Mária-énekek hangzottak el, melyek a jelenlévőket is magukkal ragadták, akárcsak a magyar és a székely himnusz. Bár a Szent Péter téren több százezer ember volt jelen, a székelyek kiállása figyelemfelkeltőnek bizonyult, a székely himnusz éneklése közben videózták, megtapsolták és éljenezték az erdélyi csoportot. Magyar szó vette körül őket, és bármerre mentek, találtak erdélyi magyar vonatkozást is, így néha azt érezhették, hogy „egy kis Erdélyországgá vált Róma”. 

A tudósító szerint a kórus szerepe túlmutat azon, hogy énekeltek a téren és kirándultak. Amellett, hogy fáradságot nem kímélve és anyagi áldozatok árán tavasz óta készültek, hosszú utat vállaltak fel annak érdekében, hogy az erdélyi magyar kultúra egy szeletét felmutassák a Vatikánban. Ez a küldetés sikeres volt, a számukra fenntartott első sorokban énekelhették egy emberként a himnuszt, kiteregethették a székely és magyar zászlót, megmutatva, hogy az erdélyi magyar közösség hitében erős és fontos közösség. Arra a kérdésre, hogy miért fontos a pápa látogatása az erdélyi magyarság, a katolikus hívek számára, a helyszínen forgató kis csapat számára is ott vált egyértelművé.

„Református teológusként a helyszínen tudatosult bennem, hogy mit jelentene a pápa erdélyi látogatása: megmutatni azt, ami a sajátunk, a kultúránkat, a helyi értékeinket. Büszke voltam élesben látni, hogy bárhol a világban megálljuk a helyünk. Nagy szerepük van az erdélyi magyar történelmi egyházaknak is mindannak a bemutatásában, amit a Jóisten ránk bízott. Köztudott, hogy ahol a pápa megjelenik, ott a világ szeme, és miért ne lehetne néhány percre a világ szeme az ezeréves magyar nemzeten, illetve Erdélyen, amely méltán megérdemelné. Sok mindent lehetne egy ilyen találkozás során előrevinni, és ez a cél: apró lépésekkel megvalósítani” – mondta a zarándoklat fontosabb mozzanatait követő és megörökítő televízió munkatársa.

Ferenc pápa humora és az álhír

Október 10-én, szerdán délelőtt általános meghallgatáson vett részt a Vatikánban egy több mint 400 tagú zarándoklat vezetőjeként Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Tamás József püspök, Gábor Zoltán csíkszépvízi plébános és Incze Sándor csíkszépvízi kántor. A pápai audiencia során Borboly Csaba röviden ismertette a látogatás célját, majd átadták a közös ajándékot, a csíki településeket bemutató olasz, angol és magyar nyelvű fotóalbumot. 

„A Szentatyával találkozni, a Szentatyát hallgatni egy életre szóló élmény, amelyre véleményem szerint közösségünk minden tagja vágyik. Én bízom benne, hogy nemsokára Erdélyben is hallhatjuk a Szentatya igéjét” – osztotta meg érzéseit a Hargita Megyei Tanács elnöke a pápai audiencia végén.

– Ennek ellenére a közösségi médiában felröppent az a hír, miszerint a pápának Erdélyről csak Dracula jut eszébe, és ezzel úgy tűnt, hogy egyesek értelmetlennek próbálták beállítani a pápai látogatás lényegét. Mi erről a véleménye annak, aki az események sűrűjében volt?– kérdeztük Sajó Norbertet.

– Amennyiben azt boncolgatjuk, hogy a pápa mit tud Erdélyről és mit nem tud, mindenekelőtt azt kellene eldönteni, hogy az kinek a felelősségét vagy a mulasztását jelzi. Őszintén kétségbe vonom az idézett kijelentés valóságtartalmát. Az erdélyi magyar mindig is szerényen élt, de megértettem, hogy mint mindennek, ennek is megvan az ideje és a helye: kilépni a világba, és megmutatni, hogy létezünk, erősek vagyunk, összetartozunk, van mit megmutatnunk a világnak, erős a hitünk és a hagyományaink. Ezért arra a földrajzi területre is el kell jöjjön, ahol a katolikus hívek 80%-a él. Remélhetőleg ezzel a nem mindennapi zarándoklattal valami elmozdul. 

***

Időközben világossá vált a közösségi médiában futótűzként terjedő iromány valóságalapja is. Ezt a Hargita Megyei Tanács elnöke nyilatkozat formájában tette közzé:

Nyilatkozat

Több névtelenségbe burkolózó portál próbálja vakvágányra terelni a múlt héten a pápai audiencián való jelenlétünket, és a lényegről, Márton Áron boldoggá avatásáról a figyelmet elvonni. A pápai audiencia végén készült élő videó egyik félmondatát emelik ki a szövegkörnyezetből, amit Erdéllyel és Drakulával kapcsolatosan tett Ferenc pápa – természetesen tréfából. Mindezt mosolyogva, jelezve kijelentésének tréfa jellegét. Számomra egyértelmű következtetés, hogy ismeri Márton Áront, Erdély nagy püspökét – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

„Kérem, ne higgyenek minden fake news portálnak! Az olyan honlapban, amelynek impresszuma sincs, nem tudjuk, kik szerkesztik, ne bízzanak! Ezek a felületek – mert sajtónak nem nevezném – csak a kattintásszámot hajhásszák, annak alapján pedig a hirdetőket, illetve azok pénzét” – fogalmazott Borboly Csaba a honlapján október 15-én kiadott nyilatkozatban. (www.borbolycsaba.ro)