A kilépést pártoló tábor nyerte a brit EU-tagságról szóló népszavazást

Hivatalosan is bejelentették péntek reggel, hogy a kilépést pártoló tábor nyerte meg a brit EU-tagságról tartott népszavazást.

Jenny Watson, a brit választási bizottság elnöke a manchesteri városházán közölte, hogy a népszavazáson 33,6 millióan vettek részt. A kilépésre több mint 17,4 millióan, a bennmaradásra 16,1 millióan voksoltak.

Philip Hammond brit külügyminiszter a végeredmény hivatalos bejelentése után a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: a brit kormány első feladata most a helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára.

 

Cameron legkésőbb októberig távozik

Bejelentette távozási szándékát pénteken David Cameron (fotó) brit miniszterelnök, miután az EU-tagságról tartott népszavazáson a kilépést pártoló tábor győzött.

Cameron, aki a bennmaradásért kampányolt, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt felolvasott nyilatkozatában közölte: a következő hetekben és hónapokban miniszterelnökként mindent megtesz „a hajó stabilizálása” érdekében, de nem hiszi, hogy helyénvaló lenne, ha „kapitányként” ő irányítaná országát annak további útján.

Kijelentette: nem látja szükségesnek, hogy távozásának pontos menetrendjét már most felvázolja, de azt szeretné, ha a kormányzó Konzervatív Párt októberi konferenciáján már más lenne Nagy-Britannia miniszterelnöke.

Hozzátette: az Európai Unióval tartandó tárgyalásokat már az új brit miniszterelnöknek kell megkezdenie.

Cameron közölte azt is, hogy távozási szándékáról péntek reggel tájékoztatta II. Erzsébet királynőt.

 

A megmaradó uniós egység megőrzését sürgetikaz első külföldi reakciók

Csalódottságot hangsúlyoztak, a dominóhatás elkerülését és a megmaradó európai uniós egység megőrzését sürgették első reakcióikban pénteken a központi EU-intézmények vezetői és az uniós tagországok vezető politikusai.

Donald Tusk, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke a referendum eredményeinek ismeretében telefonon beszélt a tagállamok, illetve az uniós intézmények vezetőivel. Ezt követően nyilatkozva kijelentette: a Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az Európai Unió egységének megőrzése mellett.

Brüsszeli sajtótájékoztatóján Tusk elmondta, hogy az állam-, illetve kormányfők jövő heti találkozóján sort fognak keríteni a bennmaradó „huszonhetek” informális tanácskozására is.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter bejelentette, hogy tanácskozás céljából szombatra Berlinbe hívta kollégáit az Európai Unió alapító országaiból.

Több EU-tagállamban – köztük Franciaországban, Olaszországban és Romániában – a kormány válságtanácskozást hívott össze, hogy megvitassa a népszavazás következményeit.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint az Európai Uniónak nehéz lesz Nagy-Britannia nélkül boldogulnia, de a britek távozásával is biztosan sikerülni fog leküzdeni a kihívásokat. Mint mondta, az uniós vezetőknek „ésszerűen” végig kell gondolniuk, hogy milyen lépések következzenek, meg kell róla győződniük, hogy minden téren elvégzik a szükséges reformokat.

Több uniós tagországban az euroszkeptikus erők azonnal hazájukban is népszavazást követeltek az európai uniós tagságról.

Az uniópárti vezetők azonban meggyőződésüket fejezték ki, hogy a dominóhatás megelőzhető. Így vélekedett Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke is, aki szerint el kell kerülni a pánikkeltést, „fölösleges lavinát kiáltani”, mert a Brexit példája a vártnál kisebb mértékben „ragad majd át” más tagállamokra.

Sandro Gozi, az EU-ügyekkel foglalkozó olasz államtitkár viszont úgy nyilatkozott, attól tart, hogy más tagországok is a Brexit útját követhetik. Úgy vélte, ez azzal előzhető meg, ha minél gyorsabban és minél határozottabban lebonyolítják Nagy-Britannia kilépését.

A nem EU-tagország Norvégia kormányfője, Erna Solberg péntek reggel azt mondta: Brüsszelnek rá kellene ébrednie, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió számos polgára nem elégedett azzal, ahova Európa tart. „Azt hiszem, oda fognak figyelni a brit és más európai szavazókra (...), akik azt érzik, hogy az EU nem ad elég jó válaszokat napjaink kihívásaira” – fogalmazott.

 

Más világ lesz Brüsszelben Nagy-Britannia kilépésével

Más világ lesz az Európai Unióban Nagy-Britannia kilépésével, szűkebb, hatékonyabb döntéshozatalra lesz szükség Brüsszelben – mondta Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, intézetigazgató az MTI-nek.

A szakértő kifejtette: az ország nem léphet ki azonnal az unióból, csak fokozatosan, a kilépési folyamat akár két évig is eltarthat, hiszen tisztázni kell, mire jogosult Nagy-Britannia és mire nem. Így tárgyalni kell kereskedelmi szerződésekről, Nagy-Britannia hozzáférési lehetőségéről az uniós belső piachoz, továbbá a vámtételekről a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben – sorolta.

Magas István szerint ha Nagy-Britannia hajlandó kapcsolatban maradni az EU-val, Svájchoz és Norvégiához hasonló viszonyt alakíthat ki az unióval. Ezek az országok befizetnek az EU kasszájába, cserébe a hozzáférésért a közös piachoz – mutatott rá.

Ugyancsak fontos kérdésnek nevezte, hogy a tőke és a munkaerő unión belüli szabad áramlása miatt mennyire lesz szigorú az EU a kilépő országgal szemben, e tekintetben azonnali intézkedésekre lehet szükség, mert kérdéses, hogy rögtön lesz-e hatása a kilépésnek vagy csak átmeneti időszak után.

Az elemző az EU-ról beszélve kitért arra: biztosan átalakul a politikai döntéshozatal, ami akár ahhoz vezethet, hogy egy szűkebb mag jön létre, és a történtek még inkább arra késztethetik az uniót, hogy Nagy-Britannia nélkül sokkal ütőképesebb – bár nagymértékben tekintélyt vesztő – európai vezetés álljon fel. Biztos, hogy a kilépés után más világ lesz az Európai Bizottság és a működési mechanizmusok tekintetében, szűkebb és hatékonyabb döntéshozatali mechanizmusra lesz szükség – közölte.

Meglátása szerint e tekintetben fejti ki a legnagyobb hatását a brit kilépés.

Arról szólva, hogy Skócia felvetette, ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból (újabb függetlenségi népszavazást tarthatna), Magas István annak a véleményének adott hangot, hogy ez a téma csak kisebb feszültséget válthat ki. Sokkal lényegesebb, hogy más országokban milyen fejleményeket indíthat el a britek döntése.

A szakértő arról is beszélt, hogy a voksolás után nincs visszaút, nem képzelhető el, hogy a szavazók akaratával ellentétesen Nagy-Britannia mégsem hagyja ott az uniót.

 

Földrengésszerű változások jönnek

Földrengésszerű változásokat hoz a britek csütörtöki népszavazásának eredménye Nagy-Britannia belpolitikájában és világgazdasági kapcsolataiban is – mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

A szakértő azt mondta, egészen biztosan földrengésszerű változásokat fog elindítani az unióból kilépésről döntő népszavazás. A változások kiszámíthatatlanságát úgy érzékeltette: „fejest ugrunk a sötétségbe”. Az biztos, hogy a brit belpolitikában, az Egyesült Királyság alkotmányos rendszerében, uniós kapcsolataiban, valamint a brit gazdaság és a világgazdaság többi résztvevője közötti kapcsolatokban egyaránt alapvető változások lesznek – jelentette ki.

Hozzátette: valószínű, hogy hamarosan választásokat kell kiírni az Egyesült Királyságban, mert valakinek tiszta felhatalmazással kell rendelkeznie az unióval való tárgyaláshoz. Ezután jöhetnek az olyan alkotmányos kérdések, mint az esetleges újabb skót népszavazás a kiválásról, illetve akár Észak-Írország hasonló elképzelése is előtérbe kerülhet, hiszen ott is nagyon támogatták a bennmaradást. Mindezek után következhet az egyezkedés az unióval.