Kilenc hónap után a tőzsde
2011-11-08 15:49:49
- Kósa András
Az idei esztendő optimistán indult a bukaresti értéktőzsdén, s ez a lendület meg is maradt március közepéig, majd némi oldalazás után augusztusban hatalmas lendülettel esésbe kezdett. A mozgások mögött leginkább a világgazdaság helyzetének romlását lehet tetten érni, ugyanakkor szem előtt kell tartani a tőzsdén lévő vállalatok helyzetét is.
Az idei esztendő optimistán indult a bukaresti értéktőzsdén, s ez a lendület meg is maradt március közepéig, majd némi oldalazás után augusztusban hatalmas lendülettel esésbe kezdett. A mozgások mögött leginkább a világgazdaság helyzetének romlását lehet tetten érni, ugyanakkor szem előtt kell tartani a tőzsdén lévő vállalatok helyzetét is. Ennek megfelelően most megpróbáljuk az egyes papírok, szektorok idei mozgását, a vállalatok harmadik negyedéves jelentését, valamint az előrelátható változásokat felhasználni valamiféle jövőbeni előrejelzés érdekében.
Összességében a papírok több mint fele 15%-nál nagyobb esést szenvedett el az első kilenc hónapban, márpedig ennek „kijavítására” kevésnek bizonyulhat a még hátralévő másfél hónap. Alig 15 olyan papír van a BVB-n, amely pozitívan áll év eleji értékéhez képest. Ebből néhány éppen csak eléri vagy meghaladja az inflációs rátát. Forgalmukat tekintve legfeljebb a privatizációs szándék előtt álló Oltchim, a rendkívül jó pénzügy eredményeket elérő és felvásárlási célpontként megjelölt Azomureş, az ugyancsak felvásárlási célpontként létező kolozsvári Carbochim, az újabb tőzsdei kibocsátásra váró slatinai acélkombinát (ALR) számít likvid papírnak. A többi papírt inkább csak egy-egy kisebb tranzakció lendíti ki.
Idén a nagy forgalmúnak, likvidnek számító papírok gyengén muzsikáltak. A pénzügyi befektetési alapok (SIF-ek és Tulajdonalap – FP) közel 20%-os eséssel rendkívül gyenge teljesítményt tudhatnak maguk mögött. A Tulajdonalap várva várt január 22-i tőzsdei bevezetése egy rövid ideig még emelte az árakat, majd zuhanásba kezdtek a részvények, s ezen még a kormány azon szándéka sem segített, hogy a tulajdonában lévő vállalatok közül több privatizációját is bejelentette. Az FP továbbra is a legnagyobb forgalmú papír a bukaresti parketten, de ez csak a likviditáson segített.
A SIF-ek idén ősszel a BCR-ben meglévő tulajdonuk eladása kapcsán kerültek fókuszba. Azonban az ERSTE Bank azon nyomása, mely szerint a román piac legnagyobb banki szereplőjét nem vezeti be a tőzsdére, ugyancsak letörte a befektetőket. Mindezek ellenére a BCR-részvények eladásából befolyó készpénznek köszönhetően a SIF-ek igencsak magas osztalékfizetési hajlandóságot mutathatnak. Előzetes számítások szerint a SIF Transilvania (SIF3) bruttó osztaléka elérheti a mostani részvényérték negyedét.
Ráadásul másfél év után éppen hétfőn tűzte napirendjére a képviselőház költségvetési bizottsága a SIF-ek tulajdonlási küszöbének 1%-ról 5-re történő emelését, a pozitív döntés másnap hatalmas lökést adott a papíroknak. Persze a politikától sok minden nem várható, hiszen idén sikerült a Petrom újabb részvénypakettjének piacra dobását is elszúrni, a többi állami vállalat tőzsdei eladása pedig lassan zajlik.
Az egyik legnagyobb esést az ERSTE Bank papírjai szenvedték el, közel 60%-os esésen vannak túl az osztrák pénzintézet részvényei, ami egyrészt a bankszektor idei rossz teljesítményének is köszönhető. Ugyanakkor a BCR tulajdonosa megtisztította saját portfólióját a rossz hitelektől – ennek köszönhető harmadik negyedéves óriási vesztesége –, ami egyben kiváló célpapírrá teszi, amennyiben a pénzügyi válság elvonul.
Összességében tehát a befektetők többnyire veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni az idei első kilenc hónapban, a világgazdasági kilátások pedig továbbra sem adnak okot optimizmusra. Ugyanakkor kizárólag a tőzsdén jegyzett vállalatok „állapotát” figyelembe véve léteznek olyan papírok, amelyekre talán érdemes lehet fogadni, mert kiváló pénzügyi adatokkal rendelkeznek, alacsony értékeltségük miatt kiváló kitörési pontot jelentenek, vagy éppen felvásárlási célpontoknak számítanak. Az egy másik kérdés, hogy ezek az adatok lesznek-e erősebbek a befektetői döntések során, vagy pedig a világgazdasági problémákból adódóan tovább folytatódik a lejtmenet.
