Kihasználatlan lehetőség a barlangturizmus

• 2012-01-06 16:11:51

• Vajda György

Bár Maros megyében nincsenek olyan barlangok, ahol az esetleg bennrekedtek vagy balesetet szenvedettek mentésre szorulnak, mégis egyik legképzettebb különleges mentőalakulat működik Marosvásárhelyen. Ennek és a megyei tanács által nyújtott állandó támogatásnak köszönhetően szervezik meg január 6-a és 8-a között az országos barlangmentő tanácskozást, amelynek célja elemezni a szolgáltatást, ugyanakkor egyfajta tapasztalatcsere is a részt vevő alakulatvezetők számára. A konferenciát megelőzően tegnap délben sajtótájékoztatót tartottak.

Fotó: archív

Bár Maros megyében nincsenek olyan barlangok, ahol az esetleg bennrekedtek vagy balesetet szenvedettek mentésre szorulnak, mégis egyik legképzettebb különleges mentőalakulat működik Marosvásárhelyen. Ennek és a megyei tanács által nyújtott állandó támogatásnak köszönhetően szervezik meg január 6-a és 8-a között az országos barlangmentő tanácskozást, amelynek célja elemezni a szolgáltatást, ugyanakkor egyfajta tapasztalatcsere is a részt vevő alakulatvezetők számára. A konferenciát megelőzően tegnap délben sajtótájékoztatót tartottak.

A házigazda intézmény nevében Lokodi Edit Emőke üdvözölte a vendégeket, s elmondta, az önkormányzat azért karolta fel megalakulásuktól mindvégig a hegyimentő-szolgálatot, mert ez egy nagyon fontos munkakör, amelynek elvégzésére különleges adottságú és elhivatottságú emberek szükségesek, akik majdhogynem önkéntes munkával emberi életeket mentenek. A különleges mentőszolgálat pedig gépkocsibalesetkor és más hasonló esetben igen hasznosnak bizonyult.

Miután Kovács Róbert, a Maros megyei különleges mentőszolgálat vezetője bemutatta a vendégeket és beszélt a tanácskozás céljáról, átadta a szót Viorel Traian Lascunak, a Salvaspeo Románia országos szervezet elnökének, aki röviden ismertette tevékenységeiket. Többek között elmondta, hogy a fő feladatuk a turisztikai célú barlangokban biztosítani a látogatókat és menteni a föld mélyében balesetet szenvedetteket, vagy kihozni a járatokban eltévedteket, de ezenkívül felkészültek arra is, hogy földrengéskor is és tengerpartvonal menti vízimentéseket (sz.m.: nem mélyvízi mentésről van szó) hajtsanak végre. A Salvaspeo – Corsa önálló jogi személyiséggel rendelkező civil szervezetet 2001-ben alapította a Romániai Barlangászföderáció, székhelye Nagyváradon van, és összesen 198 taggal működnek. Természetesen az említett mentéseken kívül felkészítőket, továbbképzőket és külföldi tapasztalatcseréket is szerveznek tagjaiknak. Megszervezik a csapattagok vizsgáztatását, illetve előkészítik a barlangok homologálását.

A Népújság arra volt kíváncsi, hogy Romániában hány barlang szerepel a nyilvántartásban és ezek közül hányat rendeztek be, tettek látogathatóvá, hogy ezáltal is csökkenjen a balesetveszély. A Salvaspeo elnöke válaszában megdöbbentő adatokkal szolgált. Országunkban több mint 12.000, 10 méternél nagyobb üreget, barlangot jegyeztek be hivatalosan, ezek közül 400 rendelkezik turisztikai potenciállal, de közel 4000-et lehet látogatottá tenni.  Mindezek mellett összesen (!) tíz barlangot rendeztek be. Összehasonlításként azt is hozzáfűzte, hogy a szomszédos Magyarországon mintegy 800 barlang van, ezek közül 120-at korszerűen kiépítettek. Pedig Romániában található Európa legsokfélébb karsztvidéke – magyarul: a mészkőtől a vulkanikus eredetű barlangoktól a sóképződményekig mindenféle barlanggal találkozhatnak nálunk a geológusok. Lascu elmondta, a leglátogatottabbak a Nyugati-Érchegység barlangjai, de a Cserna völgyében és számos más hegységben levő föld alatti képződményeket is felkeresik a turisták. Számításaik szerint a tavaly mintegy félmillió látogató merészkedett le a föld mélyébe. Csak a kiépített Szkerisórai és a Medvék barlangjában az idén 160.000-en jártak. Ha mindenkitől csak egy euró látogatási díjat vennének el, ez jelentős pénzforrás lehetne, amelyet a turizmusfejlesztésre költhetnének.

Hogy miért nincs így? Annak több oka van – ecsetelte az elnök. A barlangok a román állam tulajdonaként a környezetvédelmi minisztérium közigazgatásában vannak. Ezeket haszonbérbe (custodie) lehet venni, de egy évben csak kétszer rendeznek versenytárgyalást a jog elnyeréséért. Három évig is elhúzódhat, ameddig egy barlangot valamely egyesület, szervezet bérbe vesz, homologáltat és látogatásra alkalmassá tesz. Egy-egy barlang berendezéséhez, biztonságossá tételéhez beruházás kell, amire lehetőséget teremt a regionális operatív program turisztikai ága. Tavaly az erre a célra szánt 32 millió euróból mintegy 10-et a tordai sóbánya korszerűsítésére fordítottak. A többi összegre pedig nem volt, aki pályázzon.

A barlangok kiépítése, a turisztikai lehetőségek kiaknázása európai viszonylatban csak Albániában van rosszabb helyzetben – állapította meg a Salvaspeo országos elnöke, aki hozzáfűzte, szervezetüknek nem áll jogukban például büntetéseket kiróni a környezetrombolásért, a cseppkövek tönkretételéért csak a környezetvédelmi őrség bírságolhat. Az utóbbi azonban nem rendelkezik megfelelő személyzettel, és köztudott, hogy egy-egy barlangot megközelíteni akár egy napba is beletelik. Legjobb esetben lezárják ezeket és akkor legalább – amennyiben nem törik fel a bejárati lakatot – érintetlen maradhat.

Azt is hallhattuk, hogy a turisztikai minisztériumban létezik ugyan egy országos barlangturisztikai stratégia, de még nem jutottak oda, hogy ezt gyakorlatba ültessék.

Megkérdeztük, hogy az utóbbi időszakban milyen jelentős barlangkutatási felfedezésben volt részük a barlangmentőknek, hiszen a csapat nagy része feltárással is foglalkozik. Lascu Viorel bemutatta a sajtótájékoztatón jelen levő Rus Tudort, aki több kutatóval együtt a Bihar megyei Szegyesd-völgy egyik barlangjában 2009 októberében 36.000 éves barlangrajzokat fedezett fel, stílusuk hasonlít a Franciaországban talált és világhírűvé vált őskori alkotásokra. A másik világszenzáció, hogy a Movile barlangban levő kénes környezetben találtak élőlényeket. Ehhez hasonló érdekesség még a Kazán-szorosban levő Pomicova barlang, amely a Dunán hajóval is megközelíthető, járatainak hossza 7 km.

A turisztikai lehetőségekkel kapcsolatban – megyei viszonylatban – a sajtótájékoztató végén Lokodi Edit Emőke megjegyezte – a szakemberekkel történő beszélgetést követően két, Európa-szerte ritka fatörzsbarlangot is látogathatóvá akarnak tenni, így a hét végi tanácskozásnak – a szakmain túl – ez a téma is részét képezi.