Kiemelten támogatott sürgősségi ellátás

A sürgősségi ellátásban idéntől öt programot társfinanszíroz kiemelten az Egészségügyi Minisztérium – jelentette ki a hétvégén közös sajtótájékoztatón dr. Raed Arafat egészségügyi államtitkár, dr. Dan Dobreanu professzor és dr. Lucian Mărginean főorvos. Az intenzív terápiás, a szívizominfarktus, a trauma, az agyi érkatasztrófa és a véradási programokat 270 millió lejjel támogatja a szaktárca, kiegészítve az egészségbiztosítási pénztár által elkülönített költségvetést. A Maros megyei sürgősségi klinikai kórház egyike lesz annak a két kísérleti központnak, ahol az agyikatasztrófa-programot elindítják – jelentette ki az államtitkár.

Dr. Raed Arafat drámai statisztikai adatokkal támasztotta alá a sürgősségi ellátás keretében 2014-től indított programok szükségességét. „A trauma az első számú ha-lálok a 49 évnél fiatalabbak esetében, e korosztálynál az elhalálozások 24%-át teszi ki, a 10-24 éves korosztályt tekintve az elhalálozá-sok aránya 50%-ra e3melkedik” – figyelmeztet a hazai korszerű sürgősségi szolgálat „atyja”. Dr. Raed Arafat prioritásnak tartja ugyanakkor a szívizominfarktust szenvedő betegek elhalálozási arányának 13%-ról 5%-ra csökkentését az elkövetkező két évben. A szaktárca képviselője az intenzív terápiás (ATI) program keretében az egészségügyi fogyóanyag finanszírozását ígérte, hiszen a sürgősségi beavatkozás után az ATI-klinikára kerülő betegek állapotának stabilizálása a cél, ami rendkívül költséges, nagy szakmai tudást és korszerű technológiát igényel. 

A szívizominfarktus-program költségvetését is növelnék, és a meglévő klinikai központok mellett újabbakat nyitnának három megyében, a második félévben pedig a Prahova és Brăila megyei kórházakban kísérleti jelleggel avatnának ilyen centrumokat – feltéve, hogy a fent említett egészségügyi intézmények megfelelnek a szaktárca által felállított kritériumrendszernek. A szívizomelhalás utáni hirtelen halál megelőzésére ötmillió lejt allokál a szaktárca – tette hozzá Raed Arafat, Dan Dobreanu professzor szerint a szívizominfarktus utáni hirtelen halál igen gyakori a fejlett országokban is, az egyetlen prevenciós megoldást az implantálható defibrillátor jelenti. 

– Az újjáélesztés sikerrátája szívmegállás esetén általában 4 százalék körüli, a beteg otthonában bekövetkezett szívmegállás halállal végződik, ha 3-4 percen belül nem történik beavatkozás, erre lehet megoldás a beültethető defibrillátor, amely azonban költséges, és Romániában – bár több kardiológiai központban elvégezhető az implantáció – finanszírozás híján nem végzik el a beavatkozást – jelentette ki a professzor. Míg az európai átlag országonként 150 defibrillátorimplantáció évente, Romániában ez a szám öt. A több ezer euróba kerülő defibrillátor beültetését kevesen engedhetik meg maguknak, az állami finanszírozás idén 2 millió lejről 7 millióra növekszik. Az országban, ahol évente mintegy 9500 szívizominfarktus következik be, három bukaresti kardiológiai centrum valamint a Kolozs, Maros, Temes és Iaşi megyei szív- és érbetegségek intézetei foglalkoznak defibrillátor-beültetéssel; a cél öt év alatt megközelíteni az európai átlagot – közölte a sajtóval Raed Arafat. Az államtitkár beszélt még a traumaprogram beindításáról, ennek esetében elsősorban az ortopédiai, idegsebészeti és arc-szájsebészeti ellátást, illetve az ortopédiai és traumatológiai implantátumokat finanszírozzák az eddiginél hangsúlyosabban, az agyi érkatasztrófa-program keretében pedig a trombolíziskezelést és az intervencionális eljárásokat említette. Maros megye egyike lesz annak a két kísérleti centrumnak, ahol idén a programot elindítják, országszerte több intervencionális radiológiai központ megnyitását tervezik, a véradási program keretében pedig mobil véradó egységeket működtetnek majd – tudtuk meg. 

Az államtitkár tegnapi, másodszorra is összehívott sajtótájékoztatóján közölte a sajtó képviselőivel, jobb átláthatóságra törekszik a közpénz elköltését illetően, ezért februártól napi jelentésre kötelezi a szaktárca a SMURD és a mentőszolgálat egységeit, ugyanakkor elégedettségi felmérés készítését kezdeményezi, elsősorban a sürgősségi szolgálatoknál, a hosszú várakozási idő okainak kiderítésére. Az elmúlt időben számos panasz érkezett a betegek részéről, hogy túl hosszú a várakozási idő a megyei sürgősségi szolgálatoknál.