Kiadók szemével

Könyvszigetek vesztegzár alatt

Az otthon ülés hónapjaiban sokak számára az egyik legüdítőbb és legmegnyugtatóbb időtöltés az olvasás. A polcról lekerülő, rég nem látott művek reneszánsza azonban nem jelenti azt, hogy a könyves szakma megússza a koronavírus-járvány gazdasági mellékhatásait. 

Bár az egyik napról a másikra leálló kulturális élet szegmensei közül valószínűleg ez a legkevésbé veszélyeztetett terület – legalábbis ami az otthoni környezetben is végezhető kiadói munkát illeti –, a termelést és forgalmazást a könyvesboltok és az iskolák bezárása egyértelműen megnehezíti. A kérdést két marosvásárhelyi kiadó illetékesével jártuk körbe.

– Milyen mértékben befolyásolja, akadályozza a munkátokat a másfél hónapja tartó vesztegzár? – tudakoltuk ifj. Király Istvántól, a Mentor Könyvek Kiadó vezetőjétől.

– Ez az amúgy sem egyszerű feladat, küldetés vagy hivatás – ki minek érzi – bonyolult, sokösszetevős függvény, sokismeretlenes egyenlet. A nagy könyvkiadó-konszernek – gondolok itt a Libri és a Líra csoportra – tudnak piackutatást végezni egy-egy kiadvány esetében. Mi, erdélyi kiadók, erre a feladatra (sem) tudunk humán erőforrást biztosítani, mert az anyagi keretek végesek. Eddig is egyéves tervekben gondolkodtunk, és hónapról hónapra számoltuk ki a kiadások és eladások függvényét, beleértve a támogatásokat. Jelen helyzetben napi költségeket számolunk, a kiadások és a bevétel aránya ugyanis felborult. Április közepén érkezett meg a nyomdából a legfrissebb kiadványunk, és – csak hogy érzékeltessem a helyzet súlyát – a nyomdaszámlát napokon belül ki kell egyenlíteni, azonban a boltok csak 15–20%-os hatékonysággal működnek. 2014-től – amikor a jogokat és a brendet a néhai Mentor Kiadótól megvásárolva megalapítottuk a Mentor Könyvek Kiadót – azt hajtogattam, hogy az olvasás és a könyvvásárlás egyfajta reneszánszát éli. Noha a támogatások megcsappantak a korábbi évtizedekhez képest, sikerült olyan kéziratokat közkinccsé tenni, olyan könyveket kiadni, amelyekre büszkék vagyunk. S bár – mint mondtam – nem tudunk e téren piackutatást végezni, az eladások azt jelezték, igény van a kiadványainkra, a könyvekre, az irodalomra, igény van arra, hogy néha költségkeretet félretéve olyan minőségben adjunk ki könyveket, amelyek megállják a helyüket a mindenkori magyar könyvpiacon. Szándékosan hangsúlyozom, hogy „mindenkori”, hiszen az erdélyi boltokon túl a magyarországi hálózatokat (kis- és nagykereskedőket) is el kell látni.

„Teljes mértékben a támogatásoktól függünk”

– Bár említetted, hogy piackutatásra nincs anyagi keret, lehet-e ebben az időszakban mégis valamit érzékelni akár a virtuális térben zajló könyvforgalomból?

– Nehéz megmondani, hogy merre tart a helyzet. Jelen pillanatban nincs valós képünk arról, hogy vásárolják-e a könyveinket vagy sem, hiszen a helyi könyvesboltok, az erdélyi partnerek, akik havonta jelzik a mutatókat, és küldenek fogyásjelentést, zárva vannak, csak online boltjaikból értékesítenek, a magyarországi boltok pedig háromhavonta küldenek eladási jelenté-seket. Akármennyire is derűlátó vagyok, be kell látnom, hogy most teljes mértékben a támogatásoktól függünk. Ami viszont tényleg szomorúságra ad okot, hogy a 2019 szeptemberében beküldött nyertes pályázatra nemhogy a megítélt támogatást, de még a szerződést sem küldte el a pályáztató szerv. (Szándékosan nem mondom ki a nevét.) Jelenleg annyira nincs bevétel, hogy a személyes takarékból tartjuk fenn a kiadót működtető K & Kaart Produkciós Irodát. A raktárban az idei új könyveink lassan régiek lesznek, és nyomdakész állapotban van több kiadványunk is, de szerencsére a pdf nem „kopik” meg.

– Érkezett-e a kiadó állandó szerzőitől az elmúlt hetekben „karanténirodalom” vagy más tematikájú, de mindenképpen a négy fal között ihletett kézirat?

– Vesztegzárral kapcsolatos munkákkal a Mentor Könyvek Kiadónál még nem jelentkeztek szerzők. Ehhez idő kell. De, gondolom, az év végére sokan írják meg, hogy miként élték meg a majdani múltat, a korábbi jelent.

– Hogyan látod a könyvszakma jövőjét a járvány után?

– A közösségi média felületein az jelenik meg, hogy ebben a bezártságban mindenki olvasással tölti a napjait, és a könyv adja vissza azt a feltétel nélküli szabadságérzetet, amit korábban, még a járvány előtt érzett. Hogy ez mennyire valós? Nem tudhatjuk. Mint ahogyan azt sem, hogy akik olvasnak, frissen vásárolt vagy már régóta polcon heverő könyveket vesznek kézbe. Ugyanígy arról sem lehet képünk, hogy lesz-e miből könyvet vásárolni a járvány után. Több könyvszemle elmaradt ebben az időszakban, de a kereslet szempontjából nem ez a legfőbb probléma, a rendezvények elnapolása szükséges, észszerű lépés volt. Biztos vagyok benne, hogy amikor újra lesznek könyvvásárok, könyvfesztiválok, semmivel sem lesz kevesebb érdeklődő, mint korábban. Legfeljebb a vásárlókeret lesz szűkebb (rövid távon), de idővel minden helyreáll.

Jókai művei nem „romlanak”

Kleindl László, a marosvásárhelyi Garabontzia könyvkiadó és könyvesbolt igazgatója első számú nehézségként a vevőkkel való fizikai érintkezés megszűnését említette.

– Vannak törzsvásárlóink, akik eddig legalább kéthetente, havonta benéztek a Forradalom utcai boltba. Erre most nincs lehetőség. A tavalyi év végén indított online áruházunk ugyan működik, de – új kezdeményezésről lévén szó – egyelőre nem beszélhetek nagy forgalomról, pláne, hogy még nincs is sok kiadvány feltöltve a webshopba. A hét éve működő üzletünkben több mint hétezer címből lehet választani, a boltot azonban a szükségállapot kihirdetésekor bezártuk, így nehézkes onnan bővíteni, frissíteni a virtuális kínálatot. Ha pár évvel ezelőtt megvalósult volna a hangoskönyvek kiadásáról szóló álmom, most könnyebb dolgom lenne. Persze, ez rendkívül időigényes munka, egy hangoskönyv elkészítéséhez több mint egy hónapra is szükség lehet.

– A beküldött hagyományos kéziratok gondozását akadályozza-e valamilyen módon a kijárási tilalom?

– Ez a munka itthonról gond nélkül végezhető, annál is inkább, mivel az irodai felszerelést hazaköltöztettem. A megrendelések száma viszont megcsappant, de van olyan ügyfelünk, aki már jelezte, hogy a szükségállapot feloldása után a Garabontziánál szeretné kiadatni a kötetét.

– Úgy tudom, a Forradalom utcai könyvesboltban más kiadóktól is találhatók könyvek. Ugyanakkor értesüléseim szerint a járvány miatt a határon túlról már egyáltalán nem érkeznek Erdélybe kiadványok. Érint-e ez benneteket bármilyen módon?

– A beszállítóink között három magyarországi internetes áruház van, a szükségállapot kihirdetése óta azonban egyáltalán nem rendeltünk tőlük könyveket. Ennek oka, hogy nem szerettük volna, ha rajtunk marad a kínálat. Három olyan fontos rendezvény – a Csíkszeredai Expo, a kolozsvári Ünnepi Könyvhét és a sepsiszentgyörgyi Szentgyörgyi Sokadalom – maradt el a járvány miatt, ahol az új könyveinket népszerűsíteni szoktuk, így számíthatunk az érdeklődés visszaesésére. Ugyanakkor hatalmas kiesést jelent az is, hogy az iskolák bezárása miatt idén nem rendeltek tőlünk a tanintézetek jutalomkönyveket. Máskor ilyenkor már sok ilyen jellegű megrendelésünk volt. Nagyon bíztunk abban, hogy végül mégis folytatódni fog a tanítás, de erre most már egyértelműen nem kerül sor. Abban viszont továbbra is reménykedem, hogy a törzsvásárlóink megmaradnak, és amint a korlátozások enyhítésével újra kinyithatunk, visszatérnek a boltunkba az olvasni szeretők. Úgy gondolom, a vállalkozói élet más területeihez képest a könyvszakma szerencsés helyzetben van, hiszen míg az élelmiszeripari termékek szavatossága belátható időn belül lejár, és a virágüzlet kínálata elhervad, Jókai Mór regényei jövő ilyenkorra is „frissek” maradnak.