Kertésznap Nyárádszeredában

12. alkalommal szervezték meg szombaton Nyárádszeredában a hagyományos kertésznapot. A szakmai rendezvény keretében sorra kerülő kiállításon hetvenszázalékban olyan erdélyi vállalkozók, termelők mutatkoztak be, akik a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának a nyárádszeredai kihelyezett tagozatán szereztek oklevelet, illetve sajátították el a szakma gyakorlásához szükséges ismereteket.

Fotó: Nagy Tibor

12. alkalommal szervezték meg szombaton Nyárádszeredában a hagyományos kertésznapot. A szakmai rendezvény keretében sorra kerülő kiállításon hetvenszázalékban olyan erdélyi vállalkozók, termelők mutatkoztak be, akik a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának a nyárádszeredai kihelyezett tagozatán szereztek oklevelet, illetve sajátították el a szakma gyakorlásához szükséges ismereteket.

Már a reggeli órákban benépesedett a környékről, valamint Erdély különböző részeiről és Magyarországról érkező kiállítókkal a nyárádszeredai művelődési ház előcsarnoka. Termelők, vállalkozók tették közszemlére termékeiket, szebbnél szebb virágok, valamint a tavaszi mezőgazdasági és kertészeti munkálatokhoz szükséges facsemeték, mezőgazdasági kisgépek, vetőmagok, szaporítóanyagok, valamint házilag készült termékek széles választéka várta a gazdákat. Dr. Jakab Sámuel, a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara nyárádszeredai tagozatának a vezetője lapunknak elmondta, tavaly ünnepelték a nyárádszeredai tagozat működésének a huszadik évfordulóját, ez idő alatt Erdély magyar lakta vidékeiről több száz hallgató szerzett náluk oklevelet. – Tizenkettedik alkalommal szervezzük meg a kertésznapot, aminek célja a kapcsolatteremtés. Azt szerettük volna, hogy hallgatóink, végzettjeink kapcsolatba kerüljenek magyarországi vagy hazai, a kertészet terén tevékenykedő cégekkel, munkalehetőség szempontjából. Ezelőtt tíz-tizenöt évvel főként magyarországi cégek igyekeztek kelet felé orientálódni, fiókcégeket hoztak létre és keresték oda a megfelelő szakembereket. A hallgatóink alkalmasak erre, és számos sikeres együttműködés született. Hallgatóink annyira kinőtték magukat, hogy a mai kiállítók több mint hetven százaléka végzettjeink, illetve jelenlegi tanítványaink közül kerül ki, saját vállalkozásokba kezdtek azon a területen, amelyen képesítést szereztek – nyugtázta elégedetten dr. Jakab Sámuel.

Saját homoktövis-ültetvény

A nyárádszeredai tagozat első évfolyamának a végzőse a marosvásárhelyi Buzsa János, aki homoktövisszörp készítésére szakosodott. – Nagyon sok mindent kipróbáltam az évek során, kertépítést, gyümölcs-, és zöldségtermesztést, majd 2004-ben nyitottam egy vállalkozást, egy gyógynövényüzletet üzemeltettem Vásárhelyen. Ott szereztem tudomást a homoktövis jótékony hatásairól és 2005-ben kezdtem el a homoktövis-termesztést Iklandon, egy kéthektáros területen. A homoktövis megterem zord körülmények között is, de a jó földet bizony meghálálja. Az elején voltak nehézségek, a termő-porzó arányt nehezen tudtam beállítani, a szárazság miatt sok kipusztult, így folyamatos az utánpótlás, de két-három éve egyre szebb a termés. A homoktövisből frissen feldolgozva hidegen préselt szörpöt állítunk elő, és azt mindig az igénynek megfelelően a helyi piacon értékesítjük. Már kialakult a vásárlóköröm, eladó-vásárlók között kialakult egy bizalmi viszony, én ebben hiszek, évről évre egyre többen érdeklődnek. Tél elején, tavasszal, influenzás időszakban nagyobb a kereslet, de a stabil kliensek rendszeresen vásárolják. A tárolást otthon nagyobb hűtőládákban oldjuk meg, de ha majd nő a mennyiség, a jövőben hűtőkamra-építésben gondolkodok és szeretném elindítani a nyers bogyó formájában történő értékesítést – avatott be terveibe a vállalkozó, majd hozzátette, Romániában vadon teremve sok helyen előfordul a növény, viszont termesztésével viszonylag kevesen foglalkoznak. A szakember szerint a homoktövis sokoldalú növény, a friss szörp magas C-vitamin tartalommal rendelkezik és immunerősítő hatása van. Színéből kifolyólag az A-vitamin-, karotintartalom is magas benne, szem-, májbetegségekre jótékony.

Nagy tételben értékesítik a laskagombát

A gyergyóalfalui Gáll Mária, aki szintén a nyárádszeredai tagozat végzettje, laskagomba-termesztéssel foglalkozik. A szombati kertésznapon másfél-két kilós csokrokban kínálta a laskagombát, valamint meg lehetett kóstolni a laskagombából készült, különleges, tárkonyos savanyúságát is. A vállalkozó érdeklődésünkre elmondta, a nyárádszeredai könyvtárban egy gombás könyv került a kezébe és azt olvasva jött az ötlet, hogy gombatermesztésbe kezd. – Családi vállalkozásként indultunk. Nálunk, Gyergyóalfaluban elég hideg van, így a hőmérsékletet és a nedvességtartalmat figyelembe véve kellett döntsek, hogy csiperke-, vagy laskagomba-termesztésbe fogok. A csiperkének elég magas a hőigénye, ezért úgy döntöttünk, hozzánk közelebb áll a tizenhárom-tizennégy fok. Az irónia az, hogy mifelénk a laskagombát nemigen ismerték, nem is nagyon vásárolták, mindenki a csiperkét fogyasztotta, ezért tíz évvel ezelőtt, amikor akkora mennyiség lett, hogy piacra menjünk vele, azzal kellett kezdjük, hogy leírást is vittünk, mit lehet a laskagombából készíteni, mekkora a tápértéke. Nem használunk semmilyen vegyszert, maga az aljzat előkészítése magas hőfokon gőzzel történik, kútvizzel áztatunk, tehát nincsen klórozva. A laskagomba olyan, hogy a levegőben terjedő vegyszerre is reagál, megsárgul, mindig oxigéndús, friss levegő kell neki. Emellett fényre van szüksége, ezért nem lehet pincében termeszteni. De ha minden tényező adott, lesznek két- és félkilós csokrok is. Van egy kis csarnokunk, ahol a család dolgozik, nem is engedhetem meg, hogy külsőket alkalmazzak, mert ha valaki nem érti a technológiát, pici hibákon is elcsúszhat az egész termés. Hetente 250 kilót termelünk, nagy tételben adjuk tovább, vannak, akik átveszik tőlünk ládákban, nem szétszedve a csokrokat, majd tálcára csomagolják és az ország különböző pontjaiban értékesítik – árulta el a vállalkozó, aki szerint laskagombát tonnaszámra nem lehet eladni, nem lehet dobálni egyik ládából a másikba. A csiperkét igen, ezért elterjedtebb gombaféle a piacon.

Több kistermelő közösen pályázna

A szomszédos asztalnál Gáll Adél gyergyóalfalui kisvállalkozó ízletes, fonott, füstölt sajtjait és házi készítésű lekvárjait kínálta. Gáll Máriával, valamint a kézzel készített ékszereit kiállító Vargyas Verával érkeztek a szeredai kiállításra. Gáll Adél elmondta, nemrég Gyergyóalfaluban, Al-falusi Kaláka Egyesület néven létrehoztak egy helyi termékeket és szolgáltatásokat népszerűsítő egyesületet, amelynek jelenleg kilenc tagja van. A prioritásuk a helyi hagyományos termékek, szolgáltatások népszerűsítése minél szélesebb körben. – Az egyesületi tagok között van gyöngyfűző, játék-, és bútorfestő, tejtermékkészítő, gombatermesztő, turisztikai vállalkozó. Amint megtaláljuk rá a lehetőséget, közösen pályázni szeretnénk. Szükségünk volna egy járműre, egy jól felszerelt konyhára, valamint egy speciális dunsztolóra. Mi a férjemmel 11 fejőstehenet tartunk, nem szeretnénk üzemesedni, hanem kistermelőnek megmaradni. Piacon és háztól értékesítjük a tejtermékeket, sajtokat. Emellett házilag lekvárokat is készítek. Svájcban egy bogyósgyümölcs-kertészetben dolgoztam, ahol elsajátítottam az ismereteket és ami nálunk megterem: áfonya, ribizli, málna, szamóca, ezekből igyekszek különleges lekvárt előállítani. A lényeg az, hogy a lekvárokat külön főzöm meg és utólag vegyítem, így megmarad mindeniknek a saját, jellegzetes íze – avatott be az ínyencség elkészítésének módjába a kistermelő. Miközben látogatók százai fordultak meg a kiállításon, a rendezvény keretében könyvbemutatóra és szakmai előadásra is sor került, bemutatták dr. Pap István akadémikus Brüsszeli levelek című könyvét, majd A biomassza energetikai felhasználása címmel dr. Vallasek István előadása következett.