Kerelőszentpáli legenda

 A helytörténetírás még mindig kedves téma számomra, de a harmadik vagy negyedik házkutatás után, amikor a szekus elvtársak magukkal vitték a skatulyákban sorakozó borítékaimat, elvették a kedvem ettől a kedvelt tevékenységtől. De sok adat megmaradt az emlékezetemben. Többek között elég részletesen emlékszem Passuth László Négy szél Erdélyben című, alaposan dokumentált történelmi regényére és Szádeczky-Kardoss Lajos Kornyáti Békés Gáspár c. monográfiájára, melyet a kolozsvári antikvárium raktárából, Keresztesi Zoltántól vásárolt, Századok c. történelmi folyóiratban fedeztem föl. Békés (Bekes, Békes) Gáspár az osztrákok által, Báthory Istvánnal szemben támogatott trónkövetelő volt, akit a székelyek, a Báthory család régi ellenfelei is pártfogoltak. A hatalmi harc 1575. július 9-én a kerelőszentpáli Postaréten és hegyen zajlott le. Báthory serege győzött. Békés Gáspár ágyúit a Marosba dobatta, és a Mezőség felé menekült. A csata emlékét a szentpáli hegytetőn kidomborodó közös sír is őrzi, melyet a helyiek Békés-dombnak neveznek. Már a XVI. század óta tudjuk, és a szakirodalom többször megismételte, hogy Balassi János fiát, Bálintot, aki akkoriban a huszonegyedik évét számolta, egy kisebb csapattal Békés Gáspár seregéhez küldte, amivel az osztrákok melletti elkötelezettségét szerette volna bizonyítani. De Balassi Bálint nem vehetett rész a csatában – olvassuk Kőszeghy Péter Balassi Bálint Báthory István udvarában c. dolgozatában. Idézem:

 „Július első felében a Bekeshez igyekvő Balassi Bálint Erdély határán beleütközött a Báthory hűségén lévő Kornis Gáspár huszti kapitány lovasaiba. Összecsaptak, Balassi maroknyi seregét szétszórták, ám maga Kornis Gáspár a nyakán olyan súlyosan megsebesült, hogy emiatt lemaradt a kerelőszentpáli csatáról, ahol Báthory legyőzte Bekes Gáspár seregét. Katonáinak elvesztése után Balassi Hagymássy embereibe botlott, leütötték, elfogták, és Kővárra, a vajdához vitték”. Egyébként ezt az eseményt már több szakdolgozatban is leírták. Mégis, július 5-én, szombaton, Balassi Bálint kerelőszentpáli szoboravató ünnepségén, az egyik méltató beszédben azt hallottam, hogy a költő a szentpáli csatában megsebesült, és az Alárdi- (akkor még nem Haller-) kastélyban ápolták. Megtudtam, hogy az internet segített ennek a legendának a terjesztésében. Tessék figyelmesebb lenni, mert ami a világhálón megjelenik, szakmai ellenőrzést igényel! 

Egyébként Balassi szándéka, székelypártisága, költészete, istenes versei mindenképpen megérdemlik, hogy a kerelőszentpáli templomkertben, látogatóként is, megálljunk egy percre a szobra, Miholcsa József alkotása előtt.

 K. Birtalan János