2021. április 11., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szeptemberre elkészül a katolikus óvoda

Lesz-e, akinek átadni?

Szeptemberig kell elkészüljenek a Kerelőszentpál községközpontjában levő egykori katolikus iskolából lett óvoda felújítási munkálataival. Az épület az államosításig egyházi iskolaként működött, majd óvoda lett belőle. A rendszerváltás után adódott lehetőség arra, hogy az egyház visszaigényelje egykori épületét. Hosszabb folyamatot követően 2004-ben papíron visszaszolgáltatták az ingatlant, de gyakorlatilag 2009 végén vehették birtokba. Azóta használatlanul állt a több mint 100 éves épület, amelyen még állagmegőrzési munkálatokat sem tudtak végezni. A magyar kormány 2017 óta támogatást nyújt a Kárpát-medencében levő óvodák, bölcsődék felújítására, építésére. E segítséggel újulhat meg az épület. 

A kerelőszentpáli egyházközség az esperesi hivatalon keresztül pályázta meg a támogatást. Először 31 millió forintot kaptak, amiből 2018 végén elkezdhették a munkálatokat. A tervek szerint a földszinten három nagyobb csoport számára lesznek termek, mosdók, iroda és a kazánhelyiség, illetve az étterem és a konyha is itt kap helyet. A kezdéshez szükséges pénzösszeg mellett még sikerült támogatást kapni, és bár eredetileg csak távlati elképzelésnek tűnt, kialakíthatták a tetőtéri manzárdot is, így bölcsődét is indíthatnak. 

Bertalan László plébános lapunknak elmondta, hogy a kivitelezés közben – a rendelkezésre álló pénzösszeg függvényében – alakítottak még az eredeti terven. Például a gázfogyasztásmérőket a homlokzatra kellett erősíteni az újabb rendelkezéseknek megfelelően, közben drágultak az építőanyagok, és a régi épület megbontásakor is számtalan, előre nem látható műveletet kellett még elvégezni. Végül úgy tűnik, hogy sikerül az idén szeptemberig befejezni az építkezést. Az épület homlokzati részén megmaradtak az üzlethelyiségek, amelyeket még a felújítás előtt használtak a bérlők. Az ebből származó pénzből fedezik majd a fenntartási költségek egy részét. A telekhez tartozik még egy nagy udvar, ami jelenleg parlagon hever. Ide játszóteret szeretnének kialakítani, ha lesz erre megfelelő finanszírozás. Az eddigi támogatások nem fedezik a belső berendezést, így újabb forrásokat kell még keresni. Megtörténhet, hogy amennyiben nem sikerül beszerezni a pénzt, elhúzódik az avatás időpontja. 

Fotó: Vajda György


Továbbra is megválaszolatlan kérdés marad, hogy ki használja az új katolikus óvodát. A pályázatnak megfelelően ugyanis ez a magyar anyanyelvet és kultúrát ápoló oktatási intézményként kell működjön. 

Elvileg gyerek lenne, csak a nemzetiségi megoszlással van gond, ugyanis a községközpontban a magyarság kisebbségben él, a többségiek romák, akiknek alig 10%-a ért magyarul, többségükben azok a fiatalok, akik Magyarországon vendégmunkások voltak, és így meg kellett tanuljanak magyarul. Viszont nagyon kevesen adják magyar iskolába a gyereküket, jelenleg alig kettő-három jár az iskoláskorúak közül magyar tannyelvű osztályba. Az egyházi statisztika szerint, legalábbis a vírusjárvány idején, nem volt keresztelés, feltételezhetően sokkal kevesebben születnek, mint ahányan elhunynak. Ez a folyamat egyik napról a másikra nem változik meg – mondja a plébános, majd elárulja, azért van egy másik elképzelésük is. 

Az egyházmegyében a Szent Ferenc Alapítványnak Teremiújfaluban kéthektáros területen van egy árvaháza. Ha helyi szinten nem tudják az eredeti célnak megfelelően kihasználni az épületet, akkor a plébános felveszi a kapcsolatot Böjte Csaba szerzetessel, és felajánlja számukra az épületet. Az lenne az ideális, ha eredeti rendeltetésének megfelelően működtetnék, egyházi iskolaként, de nem lehet felvenni a versenyt az állami oktatási intézményekkel, annál is inkább, mivel jelenleg korszerűsítik a községben az iskolaépületeket, ugyanakkor egy magán (katolikus) iskola akkreditálása hosszú és bonyolult folyamat, és nem garantált a hosszú távú fenntartása. A születési arányokat tekintve sem biztos, hogy lesz elég gyerek. 

Az egyházi élettel kapcsolatosan a plébános elmondta, a gyülekezetéhez mintegy 900-an tartoznak, azonban rendszeresen mintegy 50-en járnak templomba, az idősebb korosztályból. A szigorú járványhelyzet alatt Facebook-csoportot hoztak létre, ahova más templomokban felvett miséket töltöttek fel. A szentpáli egyházközségnél nincs megfelelő technikai felszereltség, így nem tudnák megoldani az online mise közvetítését. Amióta lehet, az egészségvédelmi szabályokat betartva, a templomban tartják a misét. Úgy tűnik, hogy annyian látogatják a szentmiséket, mint a járvány előtt. Az egykori leányegyház gyülekezetében Búzásbesenyőn majdnem 50%-os a részvétel, ami jóval több, mint a községközpontban. 

Ilyen körülmények között a templom is főjavításra szorul. Korábban sikerült központi fűtést szerelni, és lemeszelték a falakat, de jó lenne renoválni az épületet, azonban erre még nincs pénz, és az engedélyeztetés is elhúzódhat, mert műemlék épületről van szó. 

A jelenlegi templomot, amelynek a helyén valamikor a 14. században már állt egy másik, a parókiát, a kastélyt és az uradalmat birtokló Haller grófok építették, és adományoztak az egyháznak, így ún. kegyuraság volt, ami az egyházközség fenntartásának a biztosítását is jelentette. Az államosítást és a Hallerek kényszertávozását követően azonban leszegényedett az eklézsia, és az említett körülmények között, a mai helyzethez igazodva igyekeznek fenntartani az egyházközséget. 



Zöld út a fejlődéshez 

Kerelőszentpál község az E60-as országút, a mellette futó vasút és az autópálya között mintegy 80 hektáros saját ipari övezettel rendelkezik, ennek több mint felét elfoglalták a cégek. A megyei tanács által is adminisztrált ipari park területének egy része is a község tulajdona, így bátran elmondhatjuk, hogy a Marosvásárhelytől alig 20 km-re levő település a legfejlettebb megyénkben. 

Simon István polgármester múlt szerdán járt Bukarestben, és tárgyalásokat folytatott a repülésügyi hatóságnál, illetve a Cseke Attila miniszter által vezetett fejlesztési minisztériumban. Mindkét helyen az ipari park bővítéséhez szükséges engedélyek beszerzése volt a téma. Elmondta, hogy sikerült egyezségre jutni a megyei ipari parkban levő, amerikai tőkével működő Euro Gas System – ipari kompresszorokat, kőolaj- és gázipari berendezéseket gyártó – cég érdekeit illetően. A nagyvállalat bővíti telephelyét, és ehhez megkapták a szükséges engedélyeket, ugyanis a repülőtér közelsége miatt igen szigorú feltételeket szabnak bizonyos épületek felhúzásához. A tervek szerint az Euro Gas System még egy csarnokot épít, ahol több mint száz újabb munkahely lesz. A polgármester hangsúlyozta: segítségével sikerült a cégnek fejlesztenie beruházását. A megyei telephelyen a kezdetekben 80 alkalmazottat foglalkoztattak, jelenleg több mint 200-an dolgoznak, és amint említettük, a megépítendő két csarnokban legalább 100-an fognak még dolgozni. 

Fejlődik a község határában levő Hirschmann Automotive cég is. Szándékuk szerint kutató- és továbbképző központot szeretnének létesíteni. 12 millió euró uniós támogatást nyertek üzletfejlesztésre, ezt kiegészíti a cég saját beruházásával, így az elkövetkezendő időszakban 28 millió eurót fektetnek be. Ebből egy újabb gyártócsarnok készül a saját területükre, hiszen a cég 30 hektárral rendelkezik, ebből mindössze ötöt használ, ugyanakkor a műszaki felszereltséget is felújítja, természetesen a legkorszerűbb gépekkel. A cég megkapta a pályázati pénzből az előleget, így hamarosan hozzáfog az új csarnok felhúzásához. Az új beruházásnak köszönhetően újabb 400 munkahely lesz a községben. Erről a beruházásról, valamint az ipari park tervezett bővítéséről tájékoztatta a polgármester a fejlesztésügyi minisztert. 

Az autópálya melletti telken két hét múlva hozzáfoghatnak a kecskeméti Abrazív Kft. erdélyi telephelyének a kialakításához. A kft. malomiparnak gyárt felszereléseket, ez a cég szerelte fel a szomszédban levő UBM cégcsoport által működtetett takarmánymalmot is. A kétlépcsős fejlesztési terv alapján 1,5 millió eurós beruházással 12.000 négyzetméteres csarnokot húznak fel, ahova teljes gyártóvonalat szerelnek fel. 

Még egy magyarországi cég benyújtotta kérését az övezeti területrendezési terv elkészítésére, aminek alapján a Kerelőszentpáli Polgármesteri Hivatal április 15-ig kiadja az építkezési engedélyt egy 8000 négyzetméres szerelőcsarnok felhúzására, amelyben logisztikai központokba szánt raktárrobotokat állítanak majd össze. Ezek a robotok automata módon megkeresik, majd szállításra előkészítik a megrendelt árut. Ezenkívül még egy újabb cég is lefoglalt egy 8 hektáros telket, ahova bútorgyárat építenek. 

Tavaly október 6. és 10. között a polgármester a gyulafehérvári központú 7-es számú régió igazgatóságának képviseletében és csapatával részt vett Münchenben az Expo Real elnevezésű rendezvényen, ahol a befektetőket kereső ipari parkok kínálták ajánlataikat az érdeklődőknek. Konkrétan a kerelőszentpáli ajánlat iránt egy németországi és egy osztrák autóipari csarnokokat építő cégvezető érdeklődött, terepszemlét is tartott, a tervek kivitelezése viszont a világjárvány miatt fennakadt. A cég képviselői nemrég újból érdeklődtek, így remény van arra, hogy amint lehetővé válik, a cég – amely a járművekhez lengéscsillapítót készítene –, területet vásárol Kerelőszentpálon. 

A nagy ütemű fejlesztés miatt szükség van egy újabb ipari áramot szolgáltató transzformátor-állomásra. Korábban sikerült egy 25 megawattost beindítani, most egy 50 megawattost létesítenének, amely 6,2 millió euróba kerülne. De ezt a beruházást – amennyiben erre lesz pályázati lehetőség – felvállalja az önkormányzat, ugyanis ennek az áramátalakító egységnek a léte elengedhetetlen az ipari park bővítéséhez. 

A szükséges engedélyek beszerzésével, a telek biztosításával és az infrastruktúra kialakításával segítheti az önkormányzat az ipar és ezáltal a község általános fejlesztését – tette hozzá Simon István. 


Folyamatban az iskolaépületek felújítása 

Folyamatban van egy uniós program, amelynek köszönhetően 2,2 millió eurós beruházással felújítják a község összes oktatási intézményét. A kerelőszentpáli iskola udvarán lesz egy tornaterem, Mezőszentmargitán bővítik az iskolát, Kerelőn még egy emeletet húznak fel, ahol öt tantermet alakítanak ki, Szentpálon is két teremmel bővül az iskola, Búzásbesenyőben felújítják és digitalizálják az oktatási intézményt, az iskolákban új bútor is lesz. Jelenleg javában zajlanak a szentpáli és a szentmargitai iskolában a munkálatok, ha ezeket befejezik, akkor Búzásbesenyőn és Kerelőn is hozzáfognak az építkezéshez. Az iskolaigazgatóval való egyeztetés alapján úgy ütemezték be a munkálatokat, hogy egyeseket el lehessen végezni az oktatási időben, így Kerelőn és Szentmargitán a kultúrotthonokba költözött át ideiglenesen az iskola, míg a nagyobb munkálatok a tavaszi vakációban lesznek. Az építkezésre szánt összeg mellett még mintegy 1,8 millió lejt a belső berendezésre, bútorokra és taneszközökre költhetnek majd el, így várhatóan az idén szeptemberben már korszerű iskolaépületekben kezdhetik meg az új tanévet a diákok, remélhetőleg már a zöld forgatókönyv szerint – tájékoztatott a polgármester.