A képviselőház elutasította a Ponta elleni ügyészségi vizsgálat lefolytatását
A képviselőház keddi ülésén elutasította az államügyész kérését, hogy Victor Ponta mentelmi jogát feloldva tegye lehetővé a miniszterelnök elleni teljes körű ügyészségi vizsgálat lefolytatását.
A képviselőház keddi ülésén elutasította az államügyész kérését, hogy Victor Ponta mentelmi jogát feloldva tegye lehetővé a miniszterelnök elleni teljes körű ügyészségi vizsgálat lefolytatását.
A jelenlévők közül 231 képviselő szavazott a mentelmi jog megvonása és a vizsgálat megindítása ellen, míg 120-an támogatták azt.
Az alsóház azt követően szavazott, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a múlt héten bűnvádi eljárást kezdeményezett okirathamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával Ponta ellen korábbi ügyvédi tevékenységével összefüggésben. A vádhatóság szerint Ponta miniszterelnökként az összeférhetetlenségi szabályokat is megsértette három alkalommal, amikor volt megbízóját, Dan Şova szenátort miniszteri tisztségekbe jelölte. Ez utóbbi gyanú kivizsgálásához kérte a DNA a parlament hozzájárulását.
Ponta a voksolás előtt kifejtette, hogy Şova miniszteri kinevezése politikai döntés volt, és azt nem vizsgálhatja felül az ügyészség. Szerinte a kinevezés szabályosan történt. Újfent politikai indíttatású eljárásnak nevezte az ügyészség vizsgálatát, és arra kérte a képviselőket, hogy tegyék félre a politikai rokonszenveiket, és csak pénteken voksoljanak párthovatartozásuk szerint, amikor a parlament az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványról szavaz.
A Ponta-kormány megbuktatására irányuló indítvány beterjesztéséről az ellenzék fő erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntött, még a Ponta elleni ügyészségi eljárás előtt. Ugyanakkor a kormányfő szerint az ügyészségi eljárás kezdeményezésének időpontja nem véletlenül esik egybe az ellenzék kormánybuktatási kísérletével.
A képviselőház keddi döntését élesen bírálta Klaus Johannis államelnök, aki sajnálattal vette tudomásul, hogy a parlament „Ponta védőpajzsává vált”. Johannis szerint a kormánykoalíciót alkotó képviselők döntése felelőtlen, hiszen az igazságszolgáltatás akadályoztatásával tönkreteszik a parlament intézményét, és rontják Románia külföldi megítélését pusztán azért, hogy megmentsék egyetlen személy politikai karrierjét.
Az ellenzéki Cătălin Predoiu, akit egy korábbi politikai alku eredményeként a miniszterelnöki poszt várományosának tekintenek a PNL részéről, úgy értelmezte a képviselőház keddi döntését, hogy elkezdődött „a független román igazságszolgáltatás megsemmisítése”, és a továbbiakban várható, hogy a Ponta által vezetett koalíció megpróbálja korlátozni az ügyészek eljárási lehetőségeit különböző büntetőjogi törvénymódosítások révén.
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége keddi közleményében leszögezte: nem kommentálnak egyedi eseteket, de általános elvként az az álláspontjuk, hogy kormányzati tisztségviselők ellen megfogalmazott bármely törvénysértési gyanút teljes egészében ki kell vizsgálni.
Az ellenzék nem ismeri el a korrupcióval gyanúsított Ponta legitimitását
Klaus Johannis államfő külön-külön konzultált hétfőn este a kormányoldallal és az ellenzékkel az ország védelmi stratégiájáról, mivel az ellenzéki PNL bejelentette: nem ismeri el többé a korrupciógyanúba keveredett Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő legitimitását.
Johannis eredetileg valamennyi pártot egyazon időpontra hívta meg az elnöki palotába formális egyeztetésre, mivel a védelmi politika irányvonalát lefektető dokumentumot minél szélesebb konszenzussal szeretné elfogadtatni.
A PNL azonban leszögezte: nem fogja jelenlétével legitimálni a „hitelét vesztett” Pontát. A PNL-t, a kisebbségi frakciót, és az RMDSZ küldöttségét a kormánypártok után külön fogadta az államfő.
Cătălin Predoiu, a PNL kormányfőjelöltje a konzultáció témájára utalva azt állította: jelenleg Ponta jelenti a legnagyobb fenyegetést Románia biztonsága és stabilitása számára, mert nem hajlandó megválni tisztségétől, hiszen „rendőri erőszakkal és perekkel fenyegeti azokat, akik tüntetni merészelnek ellene”.
Az ellenzéki politikus arra utalt, hogy vasárnap a karhatalom előállított néhány Ponta-ellenes tüntetőt, akik a kormány székházát próbálták megközelíteni, a miniszterelnök pedig
„uszításért” helyezett kilátásba büntető feljelentést a PNL vezetőinek, ha engedély nélküli tüntetésre hívják szimpatizánsaikat. Miután a házbizottság eldöntötte, hogy a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványról még ezen a héten, pénteken szavaz a parlament, az ellenzéki vezetők közölték: a PNL hívei élő lánccal fogják körülvenni pénteken a parlamentet.
Az alkotmány szerint a védelmi stratégiát az államfőnek hivatalba lépése után hat hónapon belül kell vitára és elfogadásra a parlament elé terjesztenie.
