Kémiai Nobel-díjasok, 2013
A komplex kémiai rendszerek modellezéséért Martin Karplus, Michael Levitt és Arieh Warshel kapta megosztva az idei kémiai Nobel-díjat – jelentették be szerdán a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
A komplex kémiai rendszerek modellezéséért Martin Karplus, Michael Levitt és Arieh Warshel kapta megosztva az idei kémiai Nobel-díjat – jelentették be szerdán a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
A bizottság indoklása szerint az amerikai tudósok a kvantumkémiai számításokat a klasszikus kémiai számításokkal kombinálva fejlesztettek ki a komplex kémiai rendszerek leírására alkalmas modelleket. A három tudós munkájával megalapozta azokat a számítógépes programokat, amelyek segítenek megérteni és előrevetíteni a kémiai reakciókat.
A valós folyamatokat tükröző számítógépes modellek ma már nélkülözhetetlenek a kémia legtöbb területén – emelte ki a testület. „Jóformán lehetetlen kísérleti úton feltérképezni a kémiai folyamatok minden egyes parányi lépését” – mutatott rá indoklásában a bizottság, amely szerint a most díjazott módszerek segítségével a tudósok számítógépekre bízhatják olyan kémiai folyamatok feltárását, mint a zöld levelek fotoszintézise.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerint Karplus, Levitt és Warshel munkája úttörő volt a tekintetben, hogy bizonyították: a newtoni klasszikus fizika működhet az alapjaiban eltérő kvantumfizikával együtt. „Az idei Nobel-díjasok mindkét világból a legjobbat emelték át és alkottak olyan eljárásokat, amelyek egyaránt támaszkodnak a klasszikus és a kvantumfizikára."
„A módszerek relatív pontossága és megbízhatósága jó, és nemcsak kis molekulák, hanem nagy fehérjék, RNS- és DNS-darabok – többek közt – térszerkezetét és reaktivitását lehet viszonylag pontosan felbecsülni velük” – mondta el az MTI-nek Perczel András.
A 2011-ben Bolyai-díjjal kitüntetett kémikus szerint a modellezés révén a rendszerek stabilitása, működése valamennyire megjósolható, és ideális esetben lehetővé válik a hatóanyag-tervezés. Olyan racionális tervezési folyamat indul meg, amely során a kutatók látják a problémákat, a nehézségeket, a méretezést, és ha úgy találják, hogy a megtervezett molekula elvárt paraméterei visszaköszönnek a képernyőn, akkor szintetizálják a molekulát. Ez a hatékonyságnövelő, környezetbarát és célracionális tervezés, illetve kivitelezés egy példája, amelyet nem mindegyik, de egyre több kémikus használ – részletezte.
Martin Karplus 1930-ban született Bécsben, osztrák és amerikai állampolgár. Diplomáját a Harvardon, PhD-jét 1953-ban a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech) szerezte. A Harvard professor emeritusa, a Strasbourgi Egyetem professzora, biofizikai kémia laboratóriumának vezetője. A Nobel-díj híre cambridge-i otthonában érte az Egyesült Államokban. „A hajnali hívások általában nem jelentenek jót, de ez egy kellemes meglepetés volt” – jegyezte meg. Hozzáfűzte, hogy nagyon boldog, amiért végre elismerték e kutatási terület jelentőségét.
A brit-amerikai Michael Levitt 1947-ben született a dél-afrikai Pretoriában. Diplomáját a londoni King's College-ban, PhD-jét 1971-ben a Cambridge-i Egyetemen szerezte. A Stanford Egyetem professzora. A bejelentés kapcsán arról beszélt, hogy 20 évesen, még a PhD megszerzése előtt végzett munkájáért részesül az elismerésben. Örömét fejezte ki, hogy a díjjal tulajdonképpen a számítógépes biológiai kutatást is elismerték, amely annak ellenére, hogy hatalmas területté vált, bizonyos tekintetben mindig a kísérleti biológia „szegény rokona” volt.
Arieh Warshel 1940-ben Izraelben született, izraeli és amerikai állampolgár. PhD-jét az izraeli Weizmann Tudományegyetemen szerezte, posztdoktori tanulmányait a Harvardon végezte. A Dél-kaliforniai Egyetem professzora. Warshel nagyon boldog volt, hogy ezzel a hírrel ébresztették az éjszaka közepén. „Olyan módszert fejlesztettünk ki, amely számítógép segítségével egy fehérje szerkezete alapján lehetővé teszi annak megértését, hogy pontosan hogyan csinálja azt, amit csinál. Lehet gyógyszerfejlesztésre használni, vagy – mint az én esetemben – a kíváncsiság kielégítésére” – mondta.
A három tudós munkája és a számítógépes modellezés forradalmasította a kémiát Kersti Hermansson, az Uppsalai Egyetem szerves kémia professzora szerint. Ha a kutatók „a számítógépen oldanak meg egyenleteket, olyan részletes információkra tesznek szert, amelyekre szinte lehetetlen lenne más eljárások révén” – tette hozzá.
Helmut Grubmüller, a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémia Intézet igazgatója azt emelte ki, hogy a három tudós teljes mértékben megérdemelte a díjat. A modellezésnek elsősorban a gyógyszerfejlesztésben lesz egyre fontosabb szerepe a jövőben. Van néhány új gyógyszer – például egy gyógyszerkoktél az AIDS-betegek számára –, amelyet részben ennek a technikának az alkalmazásával fejlesztettek ki – mutatott rá.
A kémiai Nobel-díjat – amellyel összesen 8 millió svéd korona (272,3 millió forint) is jár – hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.
