Karzai titkos tárgyalásokat folytat a tálibokkal
Titkos béketárgyalásokat folytatott Hamid Karzai afgán elnök a kormánya ellen lázadó, fegyveres tálibokkal a közelmúltban, és ezekről nem tájékoztatta nyugati szövetségeseit sem – írta kedden a The New York Times című amerikai napilap.
Titkos béketárgyalásokat folytatott Hamid Karzai afgán elnök a kormánya ellen lázadó, fegyveres tálibokkal a közelmúltban, és ezekről nem tájékoztatta nyugati szövetségeseit sem – írta kedden a The New York Times című amerikai napilap.
A magas rangú afgán kormányzati tisztviselők és befolyásos tálib vezetők között az elmúlt két hónapban Dubajban és Rijádban tartott egyeztetések a lap forrásai szerint sok eredménnyel eddig nem jártak, Karzai szóvivője, Aimal Faizi viszont pozitívnak értékelte azokat.
A név nélkül nyilatkozó források szerint a titkos tárgyalások ténye magyarázat lehet arra, hogy Karzai az elmúlt hónapokban miért mutatkozott egyre ellenségesebbnek az Egyesült Államokkal szemben. Az elnök egyelőre elutasítja, hogy aláírja Washingtonnal az idei katonai kivonulás utáni időszakra vonatkozó, kétoldalú biztonsági szerződést. Karzai a nyugati bírálatok ellenére ragaszkodott több bebörtönzött tálib harcos szabadlábra helyezéséhez is, továbbá – torzított tartalmú bizonyítékokra hivatkozva – az országában elkövetett „háborús bűnökért” bírálta az amerikaiakat.
Az Egyesült Államok egyre türelmetlenebbnek tűnik az afgán vezetéssel szemben, és különösen a kétoldalú megállapodás halogatása aggasztja. Barack Obama elnök kedden folytat megbeszélést a témáról az érintett katonai parancsnokokkal. Amerikai részről mindazonáltal már olyan jelzéseket is adtak, hogy amennyiben a szerződést nem írják alá, valamennyi csapatot kivonják Afganisztánból. Ez a katonai mellett érzékeny anyagi veszteséget is jelentene Kabul számára.
A The New York Times szerint az sem zárható ki, hogy a tálibok elsősorban az április eleji elnökválasztást igyekeznek befolyásolni azzal, hogy tárgyalóasztalhoz ültek Karzai elnökkel (aki már nem indulhat újra a posztért), és nem is céljuk a fegyvernyugvás elérése. A tárgyalások eddig bizonyosan nem jártak a tálib támadások hevességének mérséklődésével, hiszen januárban 2008 óta a legnagyobb számú fegyveres incidens zajlott le Afganisztánban, és ez a trend februárban is folytatódni látszik.
Az illetékes amerikai főellenőr szerint kudarc az Afganisztánnak adott amerikai segély
Nem sikerült eredményeket elérni a kábítószerellenes küzdelemben Afganisztánban, pedig az Egyesült Államok 10 milliárd dollárt folyósított erre a célra – mondta hétfőn John Sopko, az afganisztáni újjáépítés amerikai különleges főellenőre a CNN amerikai hírtelevíziónak.
Értékelése szerint mind a drog termesztésében, mind a kábítószerhez kapcsolódó bűnszövetkezeti, köztük terrorista szálak elmetszésében kudarcot vallottak az eddigi erőfeszítések.
Sopkónak ezen túlmenőn az afgán újjáépítés, gazdasági szerkezet-átalakítás többi területére áramló amerikai pénzek – összesen 100 millió dollár – hasznosulásáról is lesújtó a véleménye. Az ő neve fémjelzi azt a nemrégiben közzétett jelentést, amely annyira súlyos gondnak ítéli Afganisztánban az állami szerveket átjáró korrupciót és a hivatalokban a hozzá nem értést, hogy kérdésessé válhat az amerikai segély értelme.
A különleges főellenőr és csapata 16 afganisztáni minisztériumot vizsgált meg, és úgy találta, hogy egy sincs köztük, amely képes lenne megfelelően bánni a pénzzel és számítani lehetne rá a segélyösszeg hatékony felhasználásában. Sopko szerint süket fülekre találnak afgán oldalon azok a tanácsok, amelyeket a pénzek felhasználásához fűz Washington. Ráadásul az Egyesült Államok Afganisztán esetében sokkal enyhébb követelményeket szab a segélyek felhasználásához, mint más országokat tekintve, és Sopko szerint a szigor hiánya sem kedvez az amerikai pénzek sikeres felhasználásának.
„Többet költöttünk Afganisztánra, mint bármely más országra eddig történelmünk során. Az utóbbi időben kétszer annyi pénzt kapott tőlünk, mint a segélylistánkon a három utána következő ország – Egyiptom, Pakisztán és Izrael – együttvéve. Nem azt mondjuk, hogy hagyjunk fel a segélyezéssel, a programot valójában jónak találjuk. De okosan kellene megvalósítani” – mondta a CNN műsorában.
