Kárnak s bajnak nincs gazdája

Tavaly tavasszal karácsonfalvi gazdák vonultak a helyi polgármesteri hivatal elé, mert a vetésüket feltúrták a vaddisznók. Ősszel a nyárádmagyarósi földtulajdonosok fordultak a polgármesteri hivatalhoz amiatt, hogy a medvék valósággal letarolták a gyümölcsfákat.

Fotó: Vajda György (archív)

Tavaly tavasszal karácsonfalvi gazdák vonultak a helyi polgármesteri hivatal elé, mert a vetésüket feltúrták a vaddisznók. Ősszel a nyárádmagyarósi földtulajdonosok fordultak a polgármesteri hivatalhoz amiatt, hogy a medvék valósággal letarolták a gyümölcsfákat. Mindkét településen az érvényes szabályoknak megfelelően kártérítési eljárást kezdeményeztek. Összeálltak a dossziék, amelyek a brassói erdészeti ellenőrző testülethez (ITRSV) kerültek elbírálásra, azonban néhány kivételével elakadtak. A hosszas várakozás közben kiderült, hogy nem csak Maros megyei, hanem országos szintű jelenség a késlekedés. A legtöbb bejelentés azonban Maros, Hargita és Kovászna megyéből érkezett. A gazdák 90%-a magyar. Mivel a dossziék rendezése meghaladta a törvényes határidőt, és az eljárásban több rendellenességet tapasztaltak, a panaszok eljutottak Korodi Attila akkori környezetvédelmi miniszterhez, aki az EU Élőhely direktíváját figyelembe véve elindította a barnamedve-populáció jobb menedzsmentjét célzó javaslatcsomagot, amelynek az volt a célja, hogy megfékezze a vadkárt, és meggyorsítsa a kártérítési folyamatot. A szaktárcavezető azt is kilátásba helyezte, hogy a környezetvédelmi alapból különítsenek el pénzösszeget, amelyből törlesztik a kár értékét. Kormányváltás történt, leváltották a minisztert. Az ügy megrekedt. Az érintettek továbbra is arra várnak, hogy valaki vállaljon felelősséget a vadkárért.

Jogszabálybeli hiányosságok

Miután a kárbejelentést követő határidő lejárta után sem kaptak választ, Kacsó Antal, Nyárádma-gyarós polgármestere 2014. október 21-én az erdészeti ellenőrző testülethez átküldött egy átiratot, amelyben kérte, hogy a felügyelőség küldje el a kártérítési határozatokat, amelyek a 2012-es, 2013-as és 2014-es – medvék, vaddisznók és farkasok által okozott – károkra vonatkoznak. A polgármester szerint – mivel erre a beadványra nem jött válasz – egy hónap múlva, 2014. november 7-én a Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztérium főtitkárához, Bárczi Győzőhöz fordultak. Az újabb átiratban arra kérik a szaktárca képviselőjét, hogy ellenőrizze, miként alkalmazzák a törvényt az erdészeti felügyelőségen, ugyanis az 55 kártérítési igénylésből 23-at elutasítottak, 8 dossziét pedig azért nem tudtak előterjeszteni, mert az erdészeti felügyelő képviselője nem tartott terepszemlét, annak ellenére, hogy a szabály előírja, a kár bejelentésétől számított 48 órán belül helyszíni felmérést kell készíteni. Erre a beadványra sem jött válasz. Kacsó Antal elmondta: telefonon is megpróbálták felvenni a kapcsolatot az erdészeti ellenőrző testület brassói kirendeltségének főfelügyelőjével, de nem sikerült vele beszélni. Titkárnője különböző kifogásokkal „mentette ki” főnökét.

A felügyelőség egyik alkalmazottja állását kockáztatva összesítette és a főfelügyelő asztalára is letette azokat a gondokat összesítő iratokat, amelyek miatt egyszerűen nem lehet felgyorsítani a folyamatot.

Múlt év végén közel 1500 dosszié várt megoldásra. 2015 januárjában négy kártérítési dossziét véglegesítettek, amelyben a kárt a maroshévízi és a nagyszebeni horgász- és vadászegyesülethez tartozó körletek kellett volna kifizessék. A dossziék azonban elakadtak a felügyelőség jogtanácsosánál. Kiderült, több esetben jogi indoklás nélkül utasítják el a kérvényeket, máskor pedig olyanokat is elutasítanak, amelyek esetében a vadkárok megtérítésére vonatkozó 1679/2008-as kormányrendelet 3. cikkelye alapján megalakult bizottság megállapította, hogy a felelősség a vadgazdálkodási alapot terheli. Azt is szabálytalannak tartja a felügyelő, hogy a kárterítések esetében egyetlen személy, a jogtanácsos dönt. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának ellenvetése van, különböző kifogásokkal elutasítja a dossziék aláírását. Emiatt több tucat dosszié is elakadt, és megoldásra vár. Mindezek mellett az elmúlt időszakban 465 tavalyi kártérítési dossziét bíráltak el kedvezően és küldtek tovább a Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztérium fenntartható fejlődési és környezetvédelmi osztályára, ahol nem találtak bennük jogi kifogásokat. Mégis, hasonló tartalmú dossziék jogi akadályok miatt ülnek hónapokat az erdészeti felügyelőség jogtanácsosának asztalán. A medvekár esetében vagy nem állapítják meg pontosan, ki a hibás az okozott kárért, vagy – a legtöbb esetben – a gazdát okolják mindezért, és elutasítják a kárterítési igénylést.

A kárrendezés hátráltatásának szubjektív okai a túlterheltség és az időhiány. A kárbevallási dossziékat öttagú bizottság elemzi. Egy dosszié áttanulmányozásához legkevesebb 10 perc szükséges, de mivel az esetek többsége vitatott, a bizottság több mint 20 percet időz egy-egy ügynél. Ez azt jelenti, hogy óránként három beadványt lehet rendezni, 7 órával számolva 20 dossziét lehet egy nap megoldani. A 2014-ben bejegyzett 1000 dosszié áttanulmányozásához legkevesebb 50 nap kell – állítja a felügyelő. Azonban a felügyelők nem csupán ezzel foglalkoznak, hiszen az ellenőrző testületnek más teendői is vannak, többek között az illegális fakivágások, erdőirtások megakadályozása. Sok esetben a dossziék nem teljesek, így újabb dokumentumokat kell igényelni, amiért elnapolják az ügyet. Azt sem lehet tudni, hogy ki kell igényelje a mezőgazdasági igazgatóságoktól a keletkezett kár felértékelését, amelynek alapján meg lehet határozni a kártérítés valós pénzbeni értékét. A jogszabály azt sem tisztázza, hogy a kárterítést melyik bizottság állapítja meg. Az, amelyik a helyszínen vizsgálódik, s amelyiknek csupán egyik tagja az ellenőrző testület képviselője, vagy az ITRSV által kinevezett – dossziékat elemző – bizottság? Mi történik akkor, ha a két bizottság véleménye eltérő? Kinek áll jogában az ebből adódó nézeteltérést rendezni? – teszi fel a kérdést a felügyelő több más olyan jogi aspektus miatt, ami hátráltatja a folyamatot.

Mindezek mellett, a felügyelő azt sem tartja helyesnek, hogy a kártérítéssel az erdészeti felügyelőség kell foglalkozzon. Az intézmény tulajdonképpen olyan testület, amely az erdészeti és vadászati törvény betartását ellenőrzi, és nem „végrehajtó”. A felügyelőség szakembereinek tulajdonképpen az a dolguk, hogy szakismeretek alapján megállapítsák, hogy a kárt valóban vadállatok okozták-e, és erről beszámolót készítsenek. A kártérítési törvény hiányos, így érthető, hogy az önkényeskedéstől eltekintve a jogtanácsos sem vállalja a döntés felelősségét. A mintegy 1500 dosszié elemzése pedig a legnagyobb igyekezet ellenére is lassan megy. Az említett kormányrendelet nem állapítja meg egyértelműen, kit terhel a felelősség: a gazdát, aki nem kerítette be a területét, vagy a vadalapok kezelőit, a vadásztársaságokat. A felügyelő tudomása szerint az új vadászati törvény és az erdészeti törvénykönyv (Codul silvic), amelyeket a parlament két kamarája elfogadott, tartalmaznak olyan változásokat, amelyek pontosabban meghatározzák a felelősséget, azonban mindkét jogszabály arra vár, hogy az államelnök kihirdesse. Az is jó kezdeményezés volt – vélte a szakértő –, hogy a kárrendezés átkerüljön a megyei környezetvédelmi felügyelőséghez, ahol megfelelő szakszemélyzet van, és operatívabban tudnak terepszemlét tartani. Mindemellett jelenleg némi érdekellentét is van, hiszen az erdészeti ellenőrző testület érdekellentétben van a vadgazdálkodással, a vadásztársaságokkal – mondta, majd hozzátette, a kárvallottak 90%-a magyar nemzetiségű, jó lenne, ha az RMDSZ kezébe venné az ügyintézést.

Az ügyben megpróbáltunk telefonon kapcsolatba lépni Ioan Gavrillal, az erdészeti felügyelőség brassói kirendeltségének főfelügyelőjével, aki mindeddig nem válaszolt megkeresésünkre.

„A felelősség a vadásztársaságoké”

Az ügyben ismét Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszterhez fordultunk, aki elismerte, amióta nem tárcavezető, nem történt előrelépés abban az ügyben, amelyet elindított. Mint ismeretes, a 2014. november 24 – december 4. időszakban Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Anne Jugănaru akkori államtitkárral, valamint a javaslatcsomagot kidolgozó szakértőcsoporttal az ország 17 megyéjében tartott megbeszélést annak érdekében, hogy a barnamedve-populációt jobban menedzselő javaslatcsomagot állítsanak össze, és újabb kormányhatározattal a kárterítési folyamatban tapasztalt rendellenességeket is kiküszöböljék. Ebben az időszakban járt személyesen Nyárádma-gyaróson, ahol több nyárádmenti község polgármesterével, valamint a nyárádmenti Natura 2000 gondnokság képviselőivel is találkozott. Konkrét javaslatokat tettek, és a miniszter megígérte, hogy beépíti ezeket a jogszabály-módosító javaslatba.

Csütörtökön Korodi Attila lapunknak megerősítette: annyira elakadt kezdeményezése, hogy a volt beosztottjai sem tudják, mi történt. „Egy hónappal ezelőtt jártam a minisztériumban, és kértem, foglalkozzanak a vadkártérítési ügyekkel, mert fontosak. Azt ígérték, foglalkoznak a jogszabály-kiegészítő javaslattal, de azóta nem történt előrelépés” – mondta a korábbi miniszter. Hozzátette: jogszabályok hiányosságainak kikü-szöbölésére nem törvénymódosítás kell, hanem olyan sürgősségi kormányrendelet, amely a részletekig szabályozza az eljárást, ezért szerinte elsősorban a minisztériumnak kell lépnie.

Ez ügyben Muică Pompiliunak, a Maros Megyei Horgász- és Vadászegyesület igazgatójának a szakvéleményére is kíváncsiak voltunk. Az igazgató elmondta, a vadgazdálkodónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az állat természetes élőhelyen, az erdőben maradjon. Etetéssel lehet „helyhez szoktatni”, ugyanakkor – főleg a vaddisznó esetében – ha túlszaporulat van, lehet igényelni a kilövési kvóta kiegészítését, ameddig a fajpopuláció eléri a területnek megfelelő optimális létszámot. Ennek az elvnek az alapján valójában a vadásztársaságokat terheli a felelősség, ha a vad a termőterületeken, gyümölcsösökben garázdálkodik.

Jó lenne, ha minél előbb megjelenne a vadászati és az erdészeti törvény, amely némiképpen rendezné ezt a helyzetet – tehetjük hozzá. Ez azonban nem vonatkozik a kártérítési folyamat hiányosságainak kiküszöbölésére, amely a kárvallottakat tekintve az RMDSZ érdeke is, és minél előbb rendezni kellene. Ellenzékben nehezebb, de lépni kellene, hiszen nemsokára itt van a vetés időszaka, és újabb károsultak fordulnak majd a polgármesteri hivatalokhoz. Ki válaszol majd kérdéseikre, ki oldja meg jogos igényüket?