Lejártak az óvásidők, teljében a kampány, nyilatkoznak nyakra-főre a jelöltek. Kampánytevékenységük nagyjából azonban egymás pocskondiázásában merül ki.
Lejártak az óvásidők, teljében a kampány, nyilatkoznak nyakra-főre a jelöltek. Kampánytevékenységük nagyjából azonban egymás pocskondiázásában merül ki. Meg „természetesen” abban, hogy időnként látogatást tesznek a DNA-nál, magyarázkodnak a tévéműsorokban, ha korrupciós vagy „csak” korrupciógyanús vádakkal illetik őket, és megpróbálják magukat az egyetlen üdvözítő szerepében feltüntetni a választópolgárok szemében. Egyesek – bizonyára nincs más mondanivalójuk, vagy tudják, hogy úgysem hisznek nekik az emberek – azzal dicsekednek, hogy hány támogató aláírást sikerült begyűjteniük. Ezt néztük meg egy kicsit közelebbről. Kiderült, hogy az állandó választói névjegyzéken szereplő mintegy 18.313.700 szavazati joggal rendelkező állampolgárnak több mint a fele aláírt egy jelöltet támogató lajstromot, ami 7.021.660 aláírást jelent.
A legtöbb támogatót Klaus Johannisnak sikerült megnyernie, több mint kétmillió-kétszáz aláírással büszkélkedhet, őt követi Victor Ponta több mint kétmillió-százkilencvenöt támogatóval, majd Elena Udrea, Teodor Meleşcanu és Monica Macovei következik háromszázezernél több aláírással. Viszont olyan „hírességek”, mint például C. V. Tudor vagy a volt kolozsvári bíró, Gheorghe Funar, akár Dan Diaconescu, a román nép „megmentője”, aki mostanában esténként „élőben kommunikál a néppel”, nem igazán büszkélkedhet kitüntető támogatással a sokat emlegetett „nép” részéről.
A központi választási iroda egyébként kedden sorshúzással megállapította a jelöltek sorrendjét is a szavazólapokon: Kelemen Hunor az első, utána következik Klaus Johannis, Dan Diaconescu és Victor Ponta, utánuk jönnek a függetlenek és a parlamenten kívüli pártok jelöltjei. A sereghajtó C. V. Tudor.
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ebben az országban – most éppen a kampányra hivatkozva, de amúgy általában, az esetek túlnyomó többségében – senki sem dolgozik. Mármint azok közül, akik jól élnek a „nép” adólejeiből. Sőt, egyesek teljesen „legálisan” lógnak. A jelölteknek kampányolniuk kell, mások meg „csak” nem dolgoznak. Például kedves honatyáink sem, akikről szinte meg is feledkeztünk az utóbbi időben. Annyira „diszkrétek”, hogy hallani sem lehet róluk…
Most azonban „hallattak” magukról. Hétfőn ugyanis a szenátus úgy döntött, november 16-ig, vagyis a kétfordulós államelnök-választás lejártáig be sem teszik a lábukat a parlamentbe, hanem majd vidéken „dolgoznak” a kampány és a választások teljes periódusa alatt. Vagyis mától. Mert „hivatalosan” október 3-án rajtolt a választási kampány, az első fordulóra november másodikán, a másodikra 16-án kerül sor. Az ellenzék tessék-lássék tiltakozott ugyan, de a hatalom képviselői „átvitték” akaratukat.
Nos, szeretett képviselőink újra gondoskodtak saját nyugalmukról. Jól jön a kampányszabadság, legalább itthon pihenhetik ki a parlamenti szunyókálás fáradalmait. Egyebek mellett egyeseknek erre is jó egy választási kampány.
