Kálvária a küldőcédulákkal
2013-12-04 15:35:33
- Bodolai Gyöngyi
Hány és milyen szakorvosi vizsgálatra feljogosító küldőpapírt adhat heveny vagy krónikus betegségben szenvedő páciensének a családorvos? A kérdést többször is feltették olvasóink, akik úgy érezték, hogy méltánytalanul jártak el velük. A válaszért dr. Finna Judit főorvost, a Családorvosok Egyesülete megyei szervezetének titkárát kerestük meg.
Hány és milyen szakorvosi vizsgálatra feljogosító küldőpapírt adhat heveny vagy krónikus betegségben szenvedő páciensének a családorvos? A kérdést többször is feltették olvasóink, akik úgy érezték, hogy méltánytalanul jártak el velük. A válaszért dr. Finna Judit főorvost, a Családorvosok Egyesülete megyei szervezetének titkárát kerestük meg.
A küldőpapír kiállítása is vizsgálatnak számít
– A 2013-as évekre vonatkozó keretszerződés értelmében napi 20 konzultációt és egy otthoni látogatást fizet a családorvosnak az egészségbiztosítási pénztár. Tudni kell, hogy nemcsak a tulajdonképpeni vizsgálat, a küldőpapír kiállítása, a recept felírása, s a beteglap megírása is konzultációnak számít, ami jelentős mértékben csökkenti a valós vizsgálatok lehetőségét. Ezért csak az előre bejegyzett betegeknek adhatunk küldőpapírt, ellenkező esetben ki kell fizetni a szolgáltatás ellenértékét vagy ki kell várni a programálás időpontját. A keretszerződés alapján a páciensnek egyazon heveny betegség kivizsgálására, a kór lefolyásának a követésére és a kezelésre összesen négy családorvosi és szakorvosi konzultációhoz van joga, ebből a biztosítási pénztár kettőt fizet ki a családorvosnak és kettőt a szakorvosnak. Ha a háziorvos úgy érzi, hogy a két konzultáció után nem javul a beteg állapota, akkor köteles továbbküldeni, de a szakorvosnak szóló küldőpapíron fel kell tüntetnie, hogy két konzultáción már túl van a páciens. Ha a második vizsgálat során a családorvos úgy értékeli, hogy egy újabb heveny betegség alakult ki, összesen három, a szakorvoséval együtt pedig összesen hat alkalommal fogadhatják a pácienst.
Az egy vagy több krónikus betegségben szenvedőnek havi egy vizsgálathoz van joga, s a gyógyszereit egy, kettő vagy három hónapra írhatja fel az orvos. Van egy sor krónikus betegség, amelyet a családorvosi rendelőben is elláthatunk, ha a betegekről készült listát jelentjük a biztosítónál, s havonta közöljük a bekövetkezett változásokat.
A szakorvosnak kell befejeznie az orvosi tevékenységet
Ha a családorvos a szakorvoshoz küldi a beteget, ez utóbbinak kell befejeznie az orvosi tevékenységet. Kétszer visszahívhatja ellenőrzésre, s neki kell felírnia a gyógyszereket és kiállítania a beteglapot anélkül, hogy visszaküldené a családorvoshoz. A szakorvos feladata az is, hogy továbbküldje, ha a páciens állapotából úgy ítéli meg, hogy újabb szakvélemények segíthetnek a gyógyulásában. Mindezt a kezdeti küldőpapír alapján fizeti a szakorvosnak a biztosító – tájékoztatott Finna doktornő. Szavait érdeklődésünkre dr. Durugy Júlia neurológus és dr. Kovács Ágnes pszichiáter szakorvos is megerősítette.
Szerepelnek olyan krónikus betegségek is a keretszerződésben, mint például a Parkinson-kór, a demencia, a sclerosis multiplex, amikor csak egyszer kell elküldje a háziorvos a szakorvoshoz a beteget, azon túl a szakorvosi rendelő nyilvántartásában szerepel, és ott írják fel a gyógyszereit. Néhányan mégsem akarják tudomásul venni, és minden alkalommal újabb küldőpapírt kérnek a pácienstől, ami fölösleges, és kellemetlenséget okoz nekünk, családorvosoknak, és a betegeket is kiszolgáltatott (lehetetlen) helyzetbe hozza – tette hozzá Finna doktornő.
– Mi az eljárás a kórházból távozó beteg esetében?
– A kórházból frissen kibocsátott betegnek a kezelőorvos kell felírja legkevesebb az első tíz napra a gyógyszert, kiállítsa az orvosi levelet és a beteglapot.
– Ha egy hónap során egy konzultációt már igénybe vett a krónikus beteg, de szeretne például a szemorvoshoz vagy a bőrgyógyászhoz fordulni, akkor mi a teendő?
– Kérheti, hogy programáljuk, s ha van üres hely, akkor megírjuk a küldőpapírt, ha nincs türelme kivárni, hogy sorra kerüljön, akkor ki kell fizetnie a konzultációs díjat. Ez jelenleg a legtöbb Maros megyei családorvosi rendelőben 10 lej.
– Kell-e küldőpapír sürgősségi esetekben?
– Nem szükséges, az ügyeletes klinikákon kötelesek ellátni a betegeket. Sőt a gyógyszert is fel kellene írják, és a beteglapot is ki kellene állítsák. Azért mondom, hogy „ki kellene”, mert nagyon sokszor ez nem történik meg, és ezzel megfosztják az egészségbizosítási járulékot fizető beteget az alapvető jogától. Ha egy nagyáruházban dolgozót pénteken este baleset ér, például eltöri a lábát, s közben szombaton és vasárnap is szolgálatot kellene teljesítenie, hétfőn a családorvos nem adhat visszamenőleg betegszabadságot. Ez a szakorvos feladata lenne, de az ortopéd orvosok például, arra hivatkozva, hogy nincsen idejük, gyakran elmulasztják. A sürgősségi ellátásban részesülők pedig szinte sohasem kapnak ártámogatott gyógyszert, pedig ez szintén alapvető joguk. Miért kellene megvásárolnia teljes árban a gyógyszereit annak a biztosítottnak, akinek olyan balszerencséje volt, hogy éppen szabadnapon merészelt beteg lenni? Az is gond, hogy a betegek nem ismerik a jogaikat, és nem követelik azokat. Egyetlen egészségügyi alkalmazottnak sem kellene kiszolgáltatott helyzetbe hoznia a beteget. A biztosított betegnek joga van a teljes egészségügyi ellátáshoz, és nagyon egyszerűen meg lehet érteni a rendszert: mindig annak az orvosnak illetve intézménynek kell befejeznie az ellátást, akihez a biztosított beteg fordult. Ez magába foglalja az ártámogatott receptet, küldőpapírt, betegszabadságot, bármit. Ha nem így történik, jogtalanul járnak el a beteggel szemben, és nem azért, mert a családorvosa nem végzi el a dolgát, hanem azért, mert aki éppen ügyeletes, az nem teljesíti a kötelességét. És ez így lesz mindaddig, amíg a betegekben nem tudatosítják a jogaikat, ameddig félnek az egészségügyi személyzettől, és ameddig azt a hamis tudatot keltik bennük, hogy minden ártámogatott recept felírása vagy egyéb szolgáltatás kizárólag a családorvos feladata.
(Szemészeti műtétek esetén is visszaküldik a családorvoshoz a beteget, holott az a szakorvos, aki műtétre javasolja, kellene a kért vizsgálatokhoz és az operációhoz szükséges küldőpapírt megírja.)
A beteg panaszt tehet az orvosi kollégiumnál
– Még egy kérdés, ha a beteg küldőpapírral megy a szakorvoshoz, kell -e fizetnie a vizsgálatért? Úgy tudom, hogy abban az esetben, ha csak pénz ellenében vizsgálják meg, joga van visszakérni a küldőpapírt.
– Ha egy beteg küldőpapírral megy a szakorvoshoz, nem kell fizetnie abban az esetben, ha a szakorvosnak szerződése van az egészségbiztosítási pénztárral. Erről a betegnek előzetesen tudakozódnia kell. Ha az illető szakorvos olyan szolgáltatást végez, pl. ultrahangvizsgálat vagy egyéb, amelyet a biztosító nem fizet, az a beteget terheli, amiről előzőleg fel kell világosítani. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a keretszerződés lényege az, hogy mindenkinek be kell fejeznie a saját területén a gyógyítás folyamatát, s a diagnózist valamint a betegség alakulását olvasható orvosi levélben – hisz minden rendelőben ott van a számítógép – s nem olvashatatlan papírdarabkákon kellene rögzíteni. Mi, családorvosok betegeink méltóságának megóvása érdekében nyilatkozzuk, hogy bárkinek szüksége van orvosi ellátásra, elég annyit tudnia, hogy aki ellátta, annak kötelessége megoldania a páciens panaszát legkevesebb három napra. Ha ezt nem teszi, hibát követ el, amit a betegnek jeleznie kell, vagyis panaszt tehet az orvosi kollégiumnál. A családorvos pedig nem azért nem ír például egy újabb küldőpapírt, mert nincs kedve, rossz napja van vagy nem érdekli a dolog, hanem azért, mert ez is jogtalan. Az egészségbiztosító pénztár nem fizethet azért, mert aki éppen ügyeletes, nem végzi az előírásoknak megfelelően a dolgát, és egyetlen orvos sem használhatja a családorvos kollégáját titkárnőként. És főleg nem lehet mindennek szenvedő alanya a beteg. A betegeknek tudniuk kell, hogy a családorvosuk a leglojálisabb ebben a folyamatban, hiszen neki az az érdeke, hogy a listáján levő páciensek jól érezzék magukat.
