A jövőbe vetett hittel ünnepelnek az evangélikusok

Jubileumi ünnepségre készül a marosvásárhelyi evangélikus lutheránus gyülekezet. A háromnapos rendezvénysorozat szeptember 14-én, pénteken 17 órakor a Kultúrpalotában  gálaesttel kezdődik, szombaton 10 órakor az evangélikus  templomban hálaadó istentisztelet lesz, ahol ft. Adorjáni Dezső Zoltán  püspök hirdet igét. Vasárnap a 10 órakor kezdődő istentiszteleten nt. Veperdi Zoltán nyugalmazott lelkész hirdeti az igét, majd 12 órától  a Luther-házban kiállítás nyílik a gyülekezet 200 éves múltjának szemelvényeiből. 

A hívek építkeztek, a kommunizmus rombolt 

– Az ünnepséget megelőzően Papp Noémivel, az evangélikus gyülekezet lelkészével beszélgettünk, aki a közösség történetét foglalta össze, úgy, ahogyan a reformáció 500. évfordulóján tette.  Az évforduló kapcsán a két évszázad történetét és az utóbbi évtizedek eseményeit érdemes feleleveníteni. 

– A marosvásárhelyi lutheránusokról 1781-ből találunk feljegyzéseket. Adriányi Adolf Aranykönyvében van utalás arra, hogy Marosvásárhelyen ebben az időben létezniük kellett  lutheránus híveknek, de nincs nyoma, hogy egyházi közösségbe tömörültek volna. Marosvásárhelyen 1818. szeptember 6-án alakult a gyülekezet, egy későbbi, 1829-es jegyzőkönyvben találjuk ezt a mondatot: „1818. az 6.dik-7bris-től fogva… ez az Ecclesia kezdett fundálódni…” Ekkor alkottak az itt élő hívek –  mintegy negyven családfő – egy pap és tanító nélküli egyházi közösséget. A Kis utcában gyülekezeti használatra házat vásároltak, melyet hamarosan elcseréltek egy majorhellyel a Hajós közben. Ahogy a telekhely megvolt, kérvényezték a guberniumtól, hogy templom és paplak építésére könyöradományokat gyűjthessenek.  Csak 1826-ban találtak meghallgatásra, s a következő év januárjában indulhatott el a gyűjtés. Az adományokból mégsem templom épült, hanem 1828. július 7-én vásároltak báró Bruckhental Károlytól még egy telket a Poklos utca és Hajós köz sarkán. Előbbire iskolát, utóbbira paplakot akartak építeni. Templomépítésre újból a várostól kértek helyet. Mivel a város ismét késett a válasszal, a telekvásárlás és a paplak építése felemésztette egész pénzüket. Végül a paplak mellett a mai Horea utca főtér felőli sarkán 1829-ben imaházat építettek, ami 132 éven át volt az egyre növekvő marosvásárhelyi magyar és német ajkú evangélikusok istentiszteleti helye. Az egyházközség lelkészei Fritsch Dániel, Rohrmann Márton, Hunyady Imre, Czugh László, Ungar Frigyes, Adriányi Adolf, Kotsch Mihály, Beyer Fülöp, Káden József és Molnár János voltak. 1960-ban a főtéri templom a kommunista városrendezés áldozatává vált, ugyanis a parókia egy részével együtt lebontották, akárcsak a Barátok templomát. Az akkori lelkésznek, Molnár Jánosnak és a presbitériumnak kényszercserét ajánlottak fel, az evangélikus gyülekezet a Régi Kórház és a Mentovits (ma Topliţa) utca sarkán  két zsidó lakóházat kapott imaház és paplak céljából. A gyülekezet vezetősége mentette a menthetőt, a főtéri templom oltárát, a keresztelőmedencét  és a teljes bútorzatot átköltöztették. Az ajtókat, az ablakokat beépítették az új épületbe, hogy megőrizzék a boltíves formát. A tornyot és a harangot is átvitték, s az épület mellé illesztették. Ezzel akarták megőrizni a régi templom hangulatát. Az imaház 58 éve a marosvásárhelyi evangélikus lutheránusok otthona.

Több fontos évszám van tehát a gyülekezet történetében, ezek  egy régi címerben megtalálhatók, amit a régi templomból menekítettek át a Régi Kórház utcai templomba. 1829 – a templom építésének dátuma, 1862 – a főtéri templom bővítése (a régi Gulliver helyén), 1960 – amikor lebontották.  

– A jelenkori történelmet, az elmúlt évtizedeket is idézzük fel.

– 1999-ben indult egy újabb javítási hullám.  1996-ban kerültem ide, bővíteni kezdtük a templomot. A gyülekezetnek szüksége volt egy nagyobb térre, ez maga után vonta a parókia bővítését is. Egy L alakú templomot alakítottunk ki, aminek a csúcsába elhelyeztük az oltárt a keresztelőmedencével. A tornyot is átköltöztettük az épület csúcsához, hogy templom kinézete legyen. 2009-ben alakítottuk ki a Luther-házat a templom mellett. Tehát folyamatosan építkeztünk. Terveink vannak még, de ezekről egyelőre nem beszélhetünk. Beigazolódott, hogy nagy igény van a Luther-házra. A gyülekezeti teremben folynak a kis csoportos gyülekezeti tevékenységek, kiállításokat szervezünk itt.  Diákoknak tudunk segíteni azzal, hogy jutányos áron kapnak nálunk szállást az iskolai év folyamán. 

A szászok aránya 4-5 százalékra csökkent 

– Jelenleg hány tagot számlál a gyülekezet?

– 335 lelkes a vásárhelyi evangélikus gyülekezet. Többnyire magyar anyanyelvűek. Amikor 1996-ban ide jöttem, 10 százaléka a híveknek német volt, most ez 4-5 százalék. 

– Ez azt jelenti, hogy német nyelvű istentisztelet is van.

– Ez úgy működik, hogy minden hónap első vasárnapján a lutheri rend szerint úrvacsorás istentisztelet van, ilyenkor a szászokra való tekintettel kétnyelvű istentiszteletet tartunk. A liturgia, az imádság, a prédikáció is két nyelven hangzik el. Az énekeket két nyelven énekeljük. Idegen számára egy kicsit kaotikus, de nálunk megszokott. 

Változatos  program, számos meghívott 

– Milyen műsort terveznek a gálaműsorba, illetve a következő ünnepi alkalmakkor? 

– Főtiszteletű Adorjáni Dezső Zoltán püspök köszönti a gyülekezetet, áhítattal kezdünk, lesz egy történelmi visszaemlékezés, meghívtuk a Musica Humana kórust, és Molnár Tünde fog orgonán játszani.  Köszöntések hangzanak el, átadják a Reményik-díjakat, s okleveleket osztunk ki azoknak, akik rengeteg közmunkát végeztek az építkezések során, s a jó reménység jegyében gyermekeink fogják zárni az estet. 

Meghívtuk a gyülekezet tagjait, a kiskőrösi evangélikus testvérgyülekezetet. Szombaton a hálaadó istentiszteleten a püspök úr hirdet igét magyar és német nyelven. Ez alkalommal tartják meg a Kolozsvári Egyházmegye közgyűlését is, itt lesznek az erdélyi gyülekezetek küldöttei Temesvártól Kiskapusig, ők is részt vesznek az ünnepségen. Vasárnap Veperdi Zoltán nyugalmazott lelkész hirdet igét, akinek a nagyapja, Káden József a gyülekezet egyik volt  lelkésze. A vasárnapi istentisztelet után a Luther-házban kiállítás nyílik, ami bepillantást nyújt a 200 év történetébe, hét témakörben. 

– Ki vesz részt a szervezésben?

– Ft. Adorjáni Dezső Zoltán püspökünk, Fehér Attila esperes úr Kolozsvárról, akik támogatásokat szereztek, főként Magyarországról az Emberi Erőforrások Minisztériumától, a BGA-tól. Helyi szinten a gyülekezet felügyelője, Magos György vállalt oroszlánrészt a munkából. 

– Van-e utánpótlás a gyülekezetben?

– Szeretnénk, ha így lenne. A kiállítás kapcsán találtam egy 1800-as évekbeli kimutatást, akkor 350 lelket számlált a gyülekezet, ma pedig 335-öt. Reméljük, 200 év múlva is leszünk ennyien. Most fejeződött be a gyermekbibliahét, naponta átlagban 25 gyerek vett részt rajta. A közösség létszámához képest szép szám – fogalmazott Papp Noémi lelkipásztor, aki hittel és meggyőződéssel vallja: van jövője a gyülekezetnek!