Jogállamiság, filmdíj, fogyasztóvédelem

Az Európai Parlament e heti strasbourgi plenáris ülésén, kedden délben hirdeti ki és díjazza a Lux filmdíjért kiírt verseny idei győztesét Antonio Tajani, az EP elnöke. A BMP (Beats Per Minute/120 dobbanás percenként), a Sámi Blood (Számi vér) és a Western című film versengett 2017-ben az Európai Parlament Lux filmdíjáért.

Az EP minden évben a Lux filmdíjjal tünteti ki azt a legjobb európai filmet, amely fontos társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet és az európai értékekkel foglalkozik. A díj célja, hogy az európai filmeket szélesebb közönség számára is elérhetővé tegye, illetve ösztönözze a nemzetek közötti kulturális párbeszédet.

 

Szavazás a lengyel jogállamiságról

Az Európai Parlament a szerdai állásfoglalásban a Varsóval folytatott párbeszéd eredményeiről és hiányosságairól mond véleményt. Az Európai Bizottság 2016 januárjában kezdte vizsgálni a lengyel jogállamiság helyzetét.

 

Dömping: új szabályok az európai munkahelyek védelmében

A képviselők ma vitáznak és szerdán szavaznak a dömpingáruk, illetve az államilag támogatott export elleni új intézkedésekről. A cél az, hogy az EU jobban meg tudja védeni magát a jelentős állami beavatkozással működő nem uniós gazdaságokból származó importtal szemben. Az EP a Tanáccsal október 3-án kötött informális megállapodásról szavaz.

Az EU a dömpingellenes vizsgálatoknál a világon elsőként venné számba azt, hogy a szóban forgó exportáló országokban betartják-e a nemzetközi szociális és környezetvédelmi egyezményeket.

A Tanáccsal folytatott tárgyalások során az EP elérte, hogy az európai cégeknek ne kelljen az eddiginél több bizonyítékkal előállni az eljárásokban, és hogy a kis- és közepes vállalkozások segítséget kapjanak a nyomozások során. A dömpingellenes nyomozások aktáihoz ezentúl a szakszervezetek is megküldhetik észrevételeiket.

Az európai cégeknek főleg az acél- és alumíniumiparban, a kerékpárgyártásban, a napelemek, kerámiák, üveg-, papír- és cementáruk piacán kell a mesterségesen alacsony árakat kínáló külföldi versenytársakkal megküzdeniük. Az új jogszabály azt az importot célozza, ahol az árak az állami beavatkozás miatt nem piaciak.

 

Online vásárlás: szigorúbb fogyasztóvédelem

A nagyobb védelmet és a csalások hatékonyabb felgöngyölítését biztosító jogszabálytervezetről ma szavaz az EP. A modernizált fogyasztóvédelmi együttműködés keretében a jövőben a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok szorosabb együttműködésben és több eszközzel vehetik fel a harcot a szabályok internetes megszegése ellen. 

A nyomozás során információt kérhetnek a weboldalakat regisztráló cégtől, illetve bankoktól, titkos tesztvásárlást végezhetnek, büntetést róhatnak ki, eltávolíttathatnak bizonyos törvénysértő tartalmakat, a fogyasztóknak kártérítési felvilágosítást adhatnak.

Egy 2014-es vizsgálat szerint az utazással, szórakozással, ruházattal, elektronikai termékekkel és hitelezéssel foglalkozó elektronikus kereskedelmi oldalak több mint egyharmada megsértette az uniós fogyasztóvédelmi jogot. Az új jogszabály a Bizottság által tavaly májusban bemutatott elektronikus kereskedelmi csomag része, a szóban forgó rendeletről a Tanács és az EP júniusban kötött megállapodást.

 

Biztonság az utakon: kötelező vezetéstámogató rendszerek 

Egy kedden szavazásra bocsátott állásfoglalás-tervezet szerint a jövőben szériafelszerelésnek kell lennie az új járművekben. A tempomat vagy a sávtartást segítő eszköz legyen a jövőben az alapfelszereltség része minden személy- és teherautónál – olvasható a közlekedési biztonság javaslatai között. Főleg olyan eszközökre lenne szükség, amelyek segítenek elkerülni a gyalogosok, kerékpárosok, motorkerékpárosok elgázolását, az autóra szerelt kamerák révén pedig csökkenthető a látótérből kieső terület. A képviselők ezenfelül azt kérik a Bizottságtól, vizsgálja meg a megengedett véralkoholszint nullára csökkentésének lehetőségét az új sofőröknél. 

 

Málta és a jogállamiság 

A meggyilkolt oknyomozó újság-író halála után az EP a máltai helyzetről vitázik, majd szavaz szerdán a vonatkozó állásfoglalásról. 

Daphne Caruana Galizia újságírónő halála után tovább erősödött a gyanú, hogy Máltán veszélyben vannak az alapvető szabadságjogok, és a bíróság, illetve a rendőrség a végrehajtó hatalom túszai lettek. A vita után az EP elnöke az áldozat családjával közösen nevezi el hivatalosan a Parlament sajtótermét az újságírónőről. Egy EP-delegáció nemsokára Máltára látogat a helyzet alaposabb tanulmányozásáért. 

 

Vita az új offshore-botrányról 

A Paradise-iratok révén nemrég új információk láttak napvilágot arról, hogy a világ elitjének egy része rejtegeti a vagyonát – erről lesz vita szerdán.

A nemzetközi újságíró-konzorcium által feltárt anyagokból kiderül, hogy a legtehetősebbek egy része miként tartja adóoptimalizálási szándékkal offshore-cégekben a vagyonát. Az EP évek óta követel keményebb fellépést a pénzmosás és az adóelkerülés ellen, legutóbb például a TAXE2 különbizottság állásfoglalásában. A Panama-iratokkal foglalkozó bizottság következtetéseiről decemberben szavaz az EP.

 

Menekültügyi reform: hamarosan kezdődhetnek a tárgyalások

Az EP hamarosan megkezdheti a tárgyalásokat a menekültügyi rendszer alapját képező dublini szabályok reformjáról. Az állampolgári jogi bizottság javaslatai az európai menekültügyi rendszer alapját képező dublini szabályok reformjával kapcsolatban a hibák kiküszöbölését és egy új, működő rendszer létrehozását célozzák. 

A tervek szerint a jövőben nem az a tagállam lenne automatikusan a felelős a kérelem elbírálásáért, ahová a menedékkérő megérkezik Európában, hanem szétosztanák a menedékkérőket. A képviselők szerint úgy helyes, ha a szabályokat be nem tartó tagállamok azt kockáztatják, hogy kevesebb EU-s forráshoz férnek hozzá.

A LIBE-bizottság javaslatai képezik az EP tárgyalási mandátumát, amennyiben ennek hétfői bejelentése nyomán kedd estig senki sem kér szavazást a témában. A dublini szabályok határozzák meg, mely tagállam felelős egy-egy nemzetközi védelemért folyamodó menedékkérő ügyének elbírálásáért. Az uniós szerződésbe is beemelt és az összes tagállam által aláírt genfi egyezmény biztosítja a menedékkérés alapvető jogát.

 

Pénzügyi alapok a keleti partnerség országainak

Hétfőn vitázott, kedden szavaz az EP a keleti partnerség országai pénzügyi alapokkal történő megsegítéséről, hogy a november 24-i brüsszeli csúcson születhessen megállapodás egy Ukrajnát, Grúziát és Moldovát segítő pénzügyi alap felállításáról. A képviselők azt javasolják, hogy a reformok terén kézzelfogható eredményeket felmutató tagállamok számára hozzák létre a „keleti partnerség plusz” modelljét, hogy a szóban forgó államoknak lehetőségük legyen csatlakozni a vám- vagy energiaunióhoz, a digitális unióhoz, a schengeni övezethez vagy a roamingmentes zónához.

A 2009-ben alapított keleti partnerség célja, hogy az EU elmélyítse politikai és gazdasági kapcsolatait Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával. 

A fentiek mellett az Európai Parlament holnap szavaz hét új európai számvevőszéki tagról, szintén szerdán kerül szavazásra a menekültek téli ellátása, csütörtökön pedig az európai ombudsman éves jelentését kell elfogadnia a testületnek.

(Forrás az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon)