Jog, politika, alkotmány (III. rész)

Az alkotmány, amellett, hogy az alapvető jogokat és kötelezettségeket felsorolja, meghatároz bizonyos, ezen jogok alkalmazásához szükséges általános alapvető elveket. Ezek értelmében az állampolgárok az alkotmányban és más törvényekben szentesített jogokat és szabadságokat élvezik, és az ezekben előírt kötelezettségek hárulnak rájuk. Fontos kitétel, hogy a törvény csakis a jövő tekintetében rendelkezhet, kivéve a kedvezőbb büntető- vagy szabálysértési törvényt. Ez azt jelenti, hogy minden ügyletet vagy cselekedetet azon törvény szerint kell elbírálni, amely érvényes volt az illető cselekedet vagy ügylet elkövetése vagy megszületése idejében, még akkor is, ha utólag a jogszabály megváltozott. Amennyiben büntető- (penal) vagy szabálysértési (contravenţie) ügyről van szó, azt a törvényt kell alkalmazni, amely kedvezőbb (pl. alacsonyabb büntetést határoz meg vagy akár eltörli a bűncselekményt). Így például jelenleg nem büntetik a visszatartott adó be nem fizetését (reţinere la sursă) – ugyanis a törvényt ebből a szempontból alkotmányellenesnek nyilvánították –, még akkor sem, ha az elkövetés pillanatában ez bűncselekménynek számított. Általános alapelv a jogegyenlőség elve, amely szerint az állampolgárok kiváltságok és diszkrimináció nélkül egyenlők a törvény és a közigazgatás előtt, illetve senki sem állhat a törvény fölött. Ennek és uniós normák alapján pl. a bíróságok a nők korábbi nyugdíjazását törvénytelennek nyilvánították, Maros megyében több tanügyi dolgozó nyert meg ilyen pert.

Az alkotmány szerint a polgári vagy katonai köztisztségeket vagy -méltóságokat, a törvény feltételei között, román állampolgársággal és az országban állandó lakhellyel rendelkező személyek tölthetik be. Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásával, az unió azon állampolgárai, akik megfelelnek a vonatkozó sarkalatos törvény feltételeinek, választhatnak és megválaszthatók a helyi közigazgatás hatóságaiba. Ez egy érdekes kitétel, valamikor, még az unióhoz való csatlakozás előtt dr. Kincses Előd neves marosvásárhelyi ügyvéd és közéleti szereplő parlamenti szenátori jelöltségét azzal semmisítették meg, hogy dupla állampolgár. Ez jelenleg már nem történhetne meg.

Az alaptörvény szerint a román állampolgárok külföldön a román állam oltalmában részesülnek, és teljesíteniük kell kötelezettségeiket, az országból való távollétükkel össze nem egyeztethetők kivételével. A Romániában lakó idegen állampolgárok és hontalanok (apatrid) az alkotmány és más törvények által a személyek és a vagyon tekintetében garantált általános oltalmat élvezik. A menedékjogot a törvény feltételei között adják meg és vonják vissza, betartva a vonatkozó nemzetközi egyezményeket. Nagyon fontos megjegyezni, hogy román állampolgár nem adható ki vagy nem utasítható ki Romániából. Ennek értelmében román állampolgártól nem lehet megtagadni a beutazás jogát még akkor sem, ha például nem jelentkezik érvényes utazási okmánnyal. Ennek ellenére román állampolgárok kiadathatók, a Románia által elfogadott nemzetközi egyezmények alapján, a törvény feltételei között, és kölcsönösség alapján. Az idegen állampolgárok és a hontalanok csakis valamely nemzetközi megállapodás alapján vagy a kölcsönösség feltételei között adhatók ki. A kiutasítást vagy a kiadatást az igazságszolgáltatás határozza el. (Torockai László HVIM-vezetőt nem kiutasították, hanem annak idején a belügyi szervek be sem engedték Románia területére. Ugyanakkor egy szintén kitiltott személy, Zagyva György Gyula, az Új Magyar Gárda székelyföldi parancsnokának kitiltását a Bukaresti Táblabíróság megsemmisítette.) Az állampolgárok jogaira és szabadságaira vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Románia által aláírt szerződésekkel összefüggésben értelmezik és alkalmazzák. A Románia által az alapvető emberi jogokra vonatkozó, aláírt szerződések és a belső törvények közötti eltérés fennállása esetén a nemzetközi szabályozásokat kell elsőbbségben részesíteni, azon eset kivételével, amikor az alkotmány vagy a belső törvények kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaznak. 

Az igazságszolgáltatással kapcsolatos fontos alapelv, hogy bármely személy az igazságszolgáltatáshoz fordulhat jogainak, szabadságainak vagy törvényes érdekeinek a megvédéséért, és e jog gyakorlását egyetlen törvény sem korlátozhatja. Ugyanakkor a feleknek joguk van a méltányos tárgyalásra és a jogviták ésszerű határidőn belül történő megoldására. A különleges igazgatási jogszolgáltatások fakultatívak és ingyenesek.

A továbbiakban a törvény felsorolja az alapvető emberi jogokat és szabadságokat. Ennek értelmében az élethez való jog, valamint a személy fizikai és pszichikai integritásához való joga garantálva van, és senkit sem lehet kínzásnak vagy bármiféle embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy kezelésnek alávetni (még az esetleges CIA-börtönökben sem). Romániában jelenleg nincs halálbüntetés. Másik alapvető szabadság a személyi szabadság, amely értelmében a személyi szabadság és a személyi biztonság sérthetetlen. Valamely személy megmotozása, őrizetbe vétele vagy letartóztatása csakis a törvény által előírt esetekben és eljárással megengedett, az őrizetbe vétel nem haladhatja meg a 24 órát. Amint azt már máskor részletesen leírtuk, az előzetes letartóztatást csak a bíró rendelheti el, és csak büntető eljárás során. A nyomozás során az előzetes letartóztatás legtöbb 30 napra rendelhető el, és legtöbb 30 napos határidőkkel hosszabbítható meg, anélkül, hogy az összidőtartam meghaladna egy ésszerű határidőt, és nem többet, mint 180 napot. A tárgyalási szakaszban a bírói hatóság köteles a törvény feltételei között, periodikusan, és nem több mint 60 nap múlva az előzetes letartóztatás törvényességét és megalapozottságát ellenőrizni, és azonnal szabadlábra helyezni a vádlottat, ha az előzetes letartóztatás indokai megszűnnek, vagy a bírói hatóság megállapítja, hogy nincsenek új indokok, amelyek a szabadságvesztés fenntartását igazolnák, továbbra is megalapoznák. Az őrizetbe vettnek vagy a letartóztatottnak az általa ismert nyelven azonnal a tudomására kell hozni az őrizetbe vétel vagy a letartóztatás okait, a vádat pedig a legrövidebb határidőn belül; a vád csakis a választott vagy a hivatalból kinevezett ügyvéd jelenlétében hozható tudomásra. A marasztaló bírósági határozat jogerőssé válásáig a személyt ártatlannak tekintik. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro