A jobbközép győzelmét erősíti meg a francia helyhatósági választások hivatalos végeredménye
A jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) elsöprő győzelmet aratott a helyhatósági választásokon a kormányzó szocialistákkal szemben, akik egy év alatt sorozatban negyedik vereségüket könyvelték el, a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) pedig egyetlen megyében sem tudott többséget szerezni – derül ki a hétfőn közzétett hivatalos végeredményekből.
A jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) elsöprő győzelmet aratott a helyhatósági választásokon a kormányzó szocialistákkal szemben, akik egy év alatt sorozatban negyedik vereségüket könyvelték el, a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) pedig egyetlen megyében sem tudott többséget szerezni – derül ki a hétfőn közzétett hivatalos végeredményekből.
A franciák a kétfordulós választáson a 101 megyei tanács összetételéről döntöttek a következő hat évre.
Az UMP és a centristák, akik eddig 41 megyében voltak többségben, 67 irányítását szerezték meg. Sarkozy pártja a szavazatok 26 százalékával 2054 választókörzetből 1032 szerzett meg.
A Szocialista Párt (PS) és szövetségesei, akik eddig 61 megyét irányítottak, 34-ben vannak mostantól többségben.
Huszonnyolc megye került át a baloldaltól a jobboldalhoz, köztük Bouches-du-Rhone, ahol 1953 óta többségben volt a baloldal, vagy Cotes-d'Armor, amelyet 1976 óta irányítottak a szocialisták, és Correze is, amelynek 2008 és 2012 között Francois Hollande jelenlegi államfő volt az elnöke. A szocialisták csak egy megyét, a déli Lozere-t tudták elhódítani az ellenzéktől.
A Nemzeti Front minden idők legjobb eredményével sem tudott egyetlen megyét sem megszerezni, pedig az első fordulót követően legalább két helyen biztos győztesnek látszott. Marine Le Pen pártja ugyanakkor beágyazódott helyi szinteken: eddig egyetlen képviselője volt a megyei tanácsokban, mostantól viszont 43-47 helyet tudhat magáénak. Marine Le Pen egy későbbi győzelem bázisának tekinti a vasárnapi eredményt. Pártjára 4,1 millió választópolgár szavazott, a második fordulóban megjelentek 22 százaléka.
Franciaországban sokan a 2017-es elnökválasztás főpróbájának tekintették a voksolást, s a hétfői francia lapok elsősorban a szocialista kormányzat vereségeként értelmezték az eredményt.
Nicolas Sarkozy sikeresen tért vissza és politikailag megerősödött
A francia helyhatósági választások első fordulója a szélsőjobboldali Nemzeti Front országos beágyazódásával hárompártivá tette a francia politikai életet, a vasárnapi második forduló elsöprő jobboldali győzelme pedig a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) élére tavaly ősszel visszatért Nicolas Sarkozy volt államfő politikai megerősödését eredményezte.
A pártelnök Nicolas Sarkozy stratégiája, amely szerint sem a szélsőjobboldalt, sem a baloldalt nem támogatta a jobboldal azokban a választókörzetekben, ahol a jelöltje kiesett vagy lemaradt az első fordulóban, meghozta a gyümölcsét. A szélsőjobboldal egyetlen megyét sem tudott megszerezni, Sarkozy pedig egy csapásra a jobboldali ellenzék elismert vezetője lett, pedig a párt eddig belső személyes csatározásoktól volt hangos. Az UMP stratégiája a szélsőjobboldali tematika átvételével az FN választóinak elhódítására azonban továbbra sem élvez egyértelmű támogatást a jobboldalon.
A választások másik nagy tanulsága a kormányzó szocialisták jelentős veresége. Manuel Valls miniszterelnök azonnal elismerte a baloldal „vitathatatlan vereségét”, azt is jelezte, hogy megértette a franciák üzenetét azzal, hogy szerinte túl sok szavazatot adtak a szélsőjobboldalnak. A miniszterelnököt a szociálliberális gazdaságpolitika eddigi eredménytelensége miatt a kisebb baloldali pártok és a Szocialista Párt belső ellenzéke részéről ugyanakkora bírálat érte, mint a jobboldal részéről. Jóllehet Francois Hollande államfő nem kívánja meneszteni Vallsot, a következő napokban minden oldalról kereszttűzben lesz a kormányfő.
Hollande a gazdasági kilábalás jelszavával, valamint azzal az ígérettel nyerte meg 2012-ben az elnökválasztást, hogy a hiperaktív és megosztó Sarkozy elnöksége után nyugodt politikai közéletet teremt. Francoise Fressoz, a Le Monde című napilap újságírója szerint az államfő abban bízik, hogy 2017-ig mégiscsak megkezdődik a gazdasági fellendülés, csökken a munkanélküliség, és Sarkozy egyre radikalizálódó hangnemével szemben ismét a nyugodt erőt testesítheti meg. Erre utalnak azok az elnöki források, amelyek szerint Hollande nem kívánt irányt váltani, annak ellenére, hogy a megválasztása óta sorozatban negyedik vereségét szenvedte el a baloldal.
Megkönnyebbülés és egyben meglepetés a bal- és jobboldal számára is, hogy az egy héttel ezelőtti első forduló „történelmi sikerét” a 25 százalékos eredménnyel a Nemzeti Front nem tudta konkrét eredménnyé változtatni, egyetlen megye irányítását sem szerezte meg. A „politikai életet azonban tartósan felkavarta” a kormányfő szavai szerint Marine Le Pen pártja, a szélsőjobboldalnak ezentúl minden megyében szava lesz a döntéshozatali folyamatokban. Marine Le Pen pedig a 2017-es elnökválasztás egyik esélyes jelöltjének tekintheti magát. A francia politikai életben ezentúl nem két, három oldallal kell számolni.
A pártok azonban a csatáikat a franciák érdektelensége közepette vívták meg. A választópolgárok alig fele ment el szavazni, annak ellenére, hogy valamennyi párt a voksolás országos jelentőségét próbálta hangsúlyozni a kampányban.
