Jó vagy rossz?

Február elsején lép hatályba az új büntető törvénykönyv, amely, a hírek szerint, több ezer elítéltnek hoz idő előtti szabadulást. Az új Btk. enyhébb büntetési tételeteket ír elő egy sor bűncselekménynél, emiatt sok olyan elítélt szabadul hamarabb, aki már letöltötte az adott bűncselekményre kiszabható maximális büntetést, mások pedig a reméltnél hamarabb kérhetik feltételes szabadlábra helyezésüket.

– Melyek a legfontosabb változások az új büntető törvénykönyvben? – kérdeztük Márton Árpád képviselőt, a Btk.-t módosító bizottság tagját.

– Az egyik legfontosabb változás az, hogy egynéhány bűncselekmény kivételével kisebb-nagyobb arányban csökken a börtönbüntetés maximális kiszabható előírása. A másik nagyon fontos változás, hogy a kiskorúak büntetésekor kevés esetben, csupáncsak nagyon súlyos bűncselekmény esetében maradt fenn a zárt intézményben letöltendő börtönbüntetés. Alternatív büntetések vannak, amelyeket részben vagy teljesen szabadlábon kell letöltenie az elítéltnek.

Nagyon fontos, hogy a büntető törvénykönyv és a büntető-eljárási törvénykönyv együtt lép hatályba, ezért a büntetőeljárásban is egy sor új intézkedés van, mert a kettő szorosan összefügg. Ebből kifolyólag például a kiszabható börtönbüntetésekkel kapcsolatban az ideiglenesen szabadlábra helyezett, felfüggesztéses börtönbüntetések alternatívája mellett megjelenik még több más, ilyen félig-meddig szabadlábon letölthető büntetési eljárás vagy azoknak az elhalasztása. Ezekben az esetekben van egy tanácsadói, követői testület, amely eddig is létezett, csak lévén, hogy sokkal kevesebb felfüggesztett ítélet volt, ahol követni kellett az illető személyt, kisebb létszámú volt.

– Bevezettek egy olyan előírást, amely szerint egyes, eddig bűncselekménynek minősülő tettek nem számítanak majd annak. Például a prostituáltak esetében.

– Valóban van néhány lényeges módosulás, hogy bizonyos, eddig bűncselekménynek minősített cselekedetek nem lesznek bűncselekmények. Van olyan, hogy csak a szervezett formája számít annak. Épp most is razzia van az útszéleken, de pár nap múlva már nem lehet bűncselekményért elítélni ezeket a hölgyeket, csak kimondottan a szervezett formáját és azokat, akik tulajdonképpen erre kényszerítik őket, vagy megszervezik az immár úgymond csak erkölcsileg kifogásolható tevékenységeket. 

Röviden, kapásból talán ennyit tudok mondani, mert amúgy nagyon sok a módosulás, amely az új büntető törvénykönyvben megjelenik. Még csak egyet említenék: az alkotmány értelmében az államelnököt csupán hazaárulásért (înaltă trădare) lehet kivizsgálni, más szempontból szuperimmunitást élvez. Ez a bűncselekmény eddig így nem volt leírva. Most megjelenik a Btk.-ban. 

– Ha jól tudom, törölték azt a kitételt, hogy társadalmi veszély.

– Megszűnik az az előírás, amely szerint ahhoz, hogy egy cselekedet bűncselekménynek minősülhessen, kell egy bizonyos társadalmi veszély. Ez eddig így volt, most ez az előírás eltűnt. Eltűnt ugyanakkor az indokolatlan vagyonosodás. Már korábban is megjelent, és megmaradt az érdekütközés, a megvesztegetés, megvesztegetettség intézménye. Az indokolatlan vagyonosodás fogalma, és az, amikor nem lehetett bizonyítani, hogy valaki bűncselekményt követett el, úgy lett átfogalmazva megvesztegetettséggé, hogy minden bőven belefér, az érdekütközés meg pláne.

– Van-e ebben a törvénycsomagban olyan előírás, ami a kisebbségekre vonatkozik, és ami a magyarság szempontjából is érdekes lehet?

– Magyar vonatkozása a büntető törvénykönyvnek nincs. Viszont a büntető-eljárási törvénykönyvnek egynéhány cikkelyébe sikerült bevinni az anyanyelvhasználatot, és a fordítók használatát is egyértelműbben megfogalmazza. Nem sikerült minden, de a módosító javaslatok kb. felét, kétharmadát elfogadták.

Számomra érthetetlen módon nem fogadtak el bizonyos dolgokat: volt például olyan is, amikor elismerték, hogy el kellene fogadni például azt, hogy ahol 20 százalék körüli a nemzeti kisebbség, alkalmazzanak olyan személyeket is ebben a tanácsadói testületben, akik beszélik az illető kisebbség nyelvét. Hiszen a kiskorú bűnözők általában olyan körülmények között élnek, hogy nemigen járnak iskolába. És sokuk nem is tud románul. Ha valóban követni, oktatni, nevelni akarják őket, akkor a követőnek beszélnie kell az illető kiskorú nyelvét. Elismerték, hogy van ebben ráció, de azt mondták, nincs rá pénz.

Tehát a február elsejével hatályba lépő valamit nemcsak büntető törvénykönyvnek kell tekinteni, mert egy törvénycsomagról van szó, kezdve a büntető törvénykönyvtől a büntető-eljárási törvénykönyvig, a büntetés végrehajtásának a törvényéig, egy intézmény létrehozásáig, amely a bíróságok mellett működő kisebb testületből országos testületté alakul, és a szabadlábon letöltendő büntetések különböző formáit követi, irányítja, oktatja a fiataloktól az idősekig mindazokat, akik éppen ilyen helyzetben vannak. 

– A büntető-eljárási törvénykönyvben van egy olyan kitétel is, amely bevezeti az emberjogi bíró intézményét. Mi ez pontosabban?

– Ez az a bíró, aki a lehallgatásról, előzetes letartóztatásról, házkutatásról, levélfelbontásról stb. dönt. A törvénykönyv bevezet még egy intézményt, az előzetes törvényességi ellenőrzést elvégző bírót, aki, amikor benyújtják a bűnvádi keresetet valaki ellen, még mielőtt a tárgyaló bírók asztalára kerül az iratcsomó, ellenőrzi, hogy minden rendben van-e, és ha nincs elég bizonyíték vagy másfajta hiányosságot talál, akkor visszaküldi az ügyészségre, hogy komolyabban készítsék elő az anyagot.

– Mindent egybevetve, ez a büntető törvénykönyv rosszabb vagy jobb lesz-e a réginél?

– Mindent egybevetve, ez a törvénykönyv, leszámítva néhány rossz megfogalmazást, pontatlanságot, amit később gyömöszöltek bele, több szempontból is jobb. Azért például, mert egyértelműbb a súlyos és kevésbé súlyos bűncselekmények közötti lényeges büntetéseltérés.

– Kérdés, hogyan fog majd működni…

– Ez valóban kérdés. De például a kiskorúak esetében nem kerül a kiskorú eleve be egy olyan közösségbe, ahol, ahelyett, hogy megjavulna, tulajdonképpen „kioktatják” a bűnözésre. Ha ezek az intézmények valóban működni fognak, és eredményesebbek lesznek, akkor talán a kiskorúbűnözésnek a nagykorú foglalkozásszerű bűnözéssé alakulását vissza tudná szorítani. És nyilvánvalóan a zárt helyen letöltendő büntetések ilyetén alakulása a börtönök túlterheltségét is csökkenti.