2023. szeptember 30., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ősszel helyreállhat a gabonapiaci egyensúly

Lapunk folyamatosan követte az ukrajnai gabonaexport-dömping okozta válságot. Mint ismeretes, az Ukrajnával határos országokba beözönlő nagy mennyiségű búza, repce, napraforgó és kukorica fennakadást okozott a hazai piacon, emiatt tiltakoztak a gazdák. Ennek következményeként, hosszas egyeztetések után – amelyekről részletesen írtunk –, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy május másodikától felfüggeszti öt országban a gabonaexportot Ukrajnából, és támogatást nyújt azoknak a gazdáknak, akik emiatt kárt szenvedtek. Ezúttal az események kapcsán megkerestük Vincze Tamást, a kerelőszentpáli és radnóti silókat üzemeltető East Grain ügyvezető igazgatóját is, aki szakértőként értékelte a helyzetet. 

Júniusig zárolták az ukrán gabonaexportot

Az Európai Bizottság május másodikán úgy döntött, hogy a kialakult gazdasági helyzet miatt négy termék (búza, repce, napraforgó és kukorica) ukrajnai exportját június ötödikéig felfüggeszti Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. Ugyanakkor az említett országokon keresztül csupán átszállíthatók az említett termékek az adott állam vámintézkedéseinek feltételeivel és a biztosított szállítási folyosókon az unió más országaiba vagy a célállomásokhoz. Oroszország elzárta Ukrajna elől a tengeri útvonalat, így csak a szárazföldön lehet eljuttatni a gabonát a világ egyik legnagyobb termesztő országából. A döntés következtében Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia visszavonják a korábbi egyoldalú döntést, amely alapján megtiltották az Ukrajnából származó termékek behozatalát. 

Így az unió is átutalja a már említett 100 millió eurós támogatást, amelyet az érintett országokban levő gazdák kárpótlására fordíthatnak. A bizottság azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem áll helyre a gabonapiac, akkor az említett június 5-i határidőt meghosszabbítja, és azt is megvizsgálja, hogy más termékekre is kiterjesztheti-e a tiltó intézkedést. Továbbá az intézkedés alapján tilos az említett öt országban Ukrajnából származó gabonát tárolni. Ugyanis a tárolás is fennakadást okozott, főleg a konstancai kikötőben, ahova kamionokkal érkezett a gabona, ezeket a kikötő silóiban tárolták, és csak akkor rakták át a termést, amikor sikerült hajót szerződtetni.

Amint erről írtunk, Románia biztosítja a tranzitútvonalakat. Óvintézkedésként az ukrajnai szállítmányokat zárjeggyel látják el a határon. Petre Daea miniszter május 3-án Bukarestben találkozott Mikola Solski ukrán mezőgazdasági miniszterrel, és megegyezett vele, hogy az ukrajnai szaktárca hetente közli a romániai minisztériummal, hogy az országot mennyi gabona hagyja el, amelyet Románián keresztül szállítanak, hogy ezt a hazai hatóságok tudják követni. Ez a búzára, kukoricára, repcére és napraforgómagra vonatkozik. Ugyanakkor az állategészségügyi és növényvédelmi hatóság szakértői szúrópróbaszerű minőségi vizsgálatot végeznek a határon, és az ő hatáskörük követni, hogy ugyanannyi mennyiség hagyja-e el az országot, mint amennyi bejött az ukrán–román határon. Ezek az intézkedések is június 5-ig érvényesek, és csak abban az esetben hosszabbítják meg, ha az Európai Bizottság is kitolja a határidőt. 

A gazdák szándékosan tartalékoltak 

A gabonaügyben megkerestük Vincze Tamást, a kerelőszentpáli és radnóti silókat üzemeltető East Grain ügyvezető igazgatóját, aki lapunknak elmondta: közvetlenül a háború kitörése után felment a gabona világpiaci ára, mivel a fegyveres konfliktus miatt gyakorlatilag megkérdőjeleződött az ukrán export lehetősége, és erre reagált a tőzsde, hiszen ez óriási mennyiségű gabonakiesést jelentett, ezért megduplázódott, megtriplázódott az ár. Ahogy megszületett az EB gabonaegyezménye, és lehetővé tették az ún. zöldfolyosók használatát, aminek köszönhetően szárazföldön exportálhattak gabonát Ukrajnából, illetve volt egy időszak, amikor a korábban lezárt kikötőket használhatták, és eljuthatott a világpiacra a termés, az árak is megnyugodtak, és lassan visszatértek a háború előtti állapotokra. Jelenleg ezen az árszinten van a gabona ára, néha egy kicsivel alacsonyabb. Történt azonban egy másik jelenség, amiről kevésbé beszélnek. Amikor kitört a háború, és a szomszédos országokban (régióban) levő gazdák látták, hogy a gabona ára napról napra emelkedik, tartalékolták a készletet, arra gondolva, hogy amikor elér egy szintet, akkor nyereségesen értékesíthetik. Közben az ukránok áron alul értékesítették a gabonát, mert a háború miatt készpénzre volt szükségük, és nem tartalékolt gabonára. Az Ukrajnával határos országokban a dömpinget okolták a helyzet kialakulásáért. A háború hozadéka az is, hogy a gabonaárakkal együtt felment a műtrágya ára is. Akinek szüksége volt műtrágyára, drágán megvásárolta, közben ennek az értéke is csökkent. Sokan viszont azt a termést, amelyet learatnak, a drágább műtrágya használatával érték el, most viszont már alacsonyak a gabonaárak, így azoknak a gazdának, akik így jártak el, veszteséges lesz az idei nyári aratás. A tavaszi vetések árterhe mentesül a rekordmagas műtrágyaárak alól, mivel már olcsóbban lehetett beszerezni ezt a fontos inputot. 

Vincze Tamás kérdésünkre kifejtette, emiatt nem kell attól tartani, hogy ősszel drágább lesz a kenyér, hiszen a világpiacon nincs közvetlen kapcsolat a búza és a sütőipari termékek ára között. A gabonapiacon azt figyelik, hogy a világon mennyi gabona termett, hogyan és hova jut el a felvásárlókhoz, és emiatt kiegyenlítődnek az árak. A mezőgazdasági mérleget azonban ötéves ciklusonként kell elkészíteni. A háború előtti két-három évben jó áron lehetett értékesíteni a termést, így, aki jól gazdálkodott, megfelelő haszonra tehetett szert, amivel kompenzálhatja a mostani nehezebb év okozta veszteséget. És ezt kell szem előtt tartsák a gazdák, mivel az Európai Bizottság által nyújtott támogatás aligha lesz elég a veszteség pótlására, ugyanis ha az EB által Romániának szánt és a hazai költségvetésből kiegészített 20 millió eurós kompenzálást a február végén meglévő búzakészletekre osztják le, akkor ez hektáronként alig 4 vagy 5 eurós támogatást jelent, ami csak töredékében fedezheti a kárt. Igaz – tette hozzá a szakértő –, a gazdák szabad döntési joga volt, hogy eladják-e a termést akkor, amikor drágább, azaz 1,5-1,6 lej volt kg-ja, vagy addig vártak az értékesítéssel, amíg leestek az árak. Ami az East Grain kerelőszentpáli és radnóti lerakatát illeti, ezek jelenleg félig üresek, ami normális, hiszen várják az idei termést. Amikor nem tudtak normális piaci körülmények között folyamatosan vásárolni a román gazdáktól gabonát, az ukrajnait vásárolták, jelenleg azonban a silókba kizárólag román termesztők gabonája kerül, amit a saját takarmánygyárba visznek, illetve malmoknak, feldolgozóknak értékesítenek. 

Vincze Tamás szerint az idén nagy terméshozamra lehet számítani, hiszen mindeddig kedvezett az időjárás, így ez is valamennyire kompenzálja majd azokat a gazdákat, akiket érintett háború okozta helyzet. 

Fotó: Vajda György

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató