Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
a Borsika néptánccsoport előadása volt a legszebb karácsonyi ajándék. A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség valódi hagyományőrző élményben részesült. A néptáncok mellett karácsonyi dalok és népi gyermekjátékok szerepeltek műsoron.
Az alig két éve alakult együttes sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy évzáró előadásuk kinőtte már a Maros Művészegyüttes előadótermét. Amint a jelen levő szakemberekkel beszélgetve megállapítottuk, újra csúcson van a néptánc. Lelkes fiatal oktatók vezetésével több száz magyar gyerek jár hetente egy-két alkalommal táncpróbára, köszönhetően Barabási Attila-Csabának, a Maros Művészegyüttes igazgatójának is, aki hetente kétszer biztosít helyszínt a próbáknak.
– Zsuzsi és Levente (sz. m.: Törzsök Zsuzsanna és Nagy Levente Lehel, a Borsika oktatói) is úgy kezdték, hogy szüleik elvitték őket a Maros Művészegyüttes utánpótláscsoportjába, a Napsugárba néptáncot tanulni. Füzesi Albert néptánc iránti szeretete, tudása és a gyerekkekel való munkája alapozta meg mindazt, amit ma Zsuzsi és Levente továbbvisz a borsikás gyerekekkel – mondta a csoportot bemutató Trella-Várhelyi Gyopár műsorvezető.
A kezdetekkor alig félszáz 5-8 éves gyerek vett részt a próbákon, ahol népi gyermekjátékokat, táncokat tanultak. Tavaly ősszel a nagy érdeklődés arra késztette az oktatókat, hogy két csoportot hozzanak létre, és már 8-12 éves gyerekeket is foglalkoztattak. Ekkor összesen 120-an jártak a próbákra hétről hétre, mára ez a szám meghaladja a 170-et. Az idén nyáron első alkalommal szerveztek néptánctábort a nagycsoportosokkal. Számos fellépésük volt, köztük a rangos Gyöngykoszorú rendezvényeken.
Májusban létrejött a Borsika Néptáncegyüttes Egyesület azzal a céllal, hogy anyagi és szakmai támogatást nyújtson, hogy ruhákat, cipőket, hangtechnikát, a tanításhoz való kellékeket vásárolhassanak, anyagi keretet biztosítsanak a fellépésekhez.
Ha az együttes működtetőinek közép- és hosszú távú elképzelései sikeresen találkoznak a szülők és támogatók elvárásaival, akkor olyan hagyományápoló közösségépítésnek lehetünk tanúi, amely a népi kultúrát szerves részévé teszi a 21. századi városi életformának is.