2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Január elsejétől valóság lehet

Ha visszatekintünk az időben, elmondható, hogy 11 évvel ezelőtt az Európai Bizottság elemezte és jóváhagyta azt a jelentést, amely kimondja, hogy Románia és Bulgária teljesíti a schengeni szerződés összes technikai feltételét. 

Ezen teljesítések pedig már bő egy évtizeddel ezelőtt lehetővé kellett volna tegyék a két ország schengeni térséghez való csatlakozását, azonban ez nem történt meg, azért, mert a döntést nem az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament hozza meg, hanem az Európai Tanács, egész pontosan a tagállamok belügyi és igazságügyi minisztereinek tanácsa. Ott pedig sorra a különböző tagországok – Németország, Franciaország, Finnország és Hollandia – azt kérték, hogy politikai kritériumokat is biztosítsanak a csatlakozás érdekében. Azaz, ha (jelen esetben) Románia és Bulgária nem egy megalapozott és stabil jogállam, illetve nem megfelelő az országban az igazságszolgáltatás, akkor nem biztos, hogy az elvárásokat maradéktalanul teljesíti. 

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő kiemelte, hogy már hosszú ideje folyik ez a történet, viszont ennyire közel még soha nem volt a két ország a csatlakozáshoz, ami többek között a jó brüsszeli jelenlétnek is köszönhető, továbbá annak is, hogy egy paradigmaváltás következett be az orosz–ukrán háború kirobbanását követően. Régebb azt állítottuk, hogy Románia megérdemli, hogy csatlakozzon a schengeni övezethez, és erre szüksége is van az országnak, ezzel szemben most úgy látszik, hogy az Európai Uniónak van szüksége a két országra, hiszen a háború eseményei során egyrészt Románia maradéktalanul eleget tett a kötelezettségeinek, másrészt pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben az, ha megszűnne a belső piac töredezett jellege, vagyis az, hogy egyes határokon akár több napig is ott állnak a teherautók, egy nagy előnyt jelentene az európai gazdaságnak, mutatott rá az európai parlamenti képviselő. 

 Winkler Gyula arról is beszélt, hogy a romániai magyaroknak további előnyt is hozna a csatlakozás, különösen a határ mellett élők számára. A határ menti megyék esetében több mint tíz olyan határátkelő-

helyet lehet látni, ahol az infrastruktúra ki van építve, megvannak a schengeni határok, csak nem lehet őket jelenleg használni. A csatlakozás – miután használhatóak lesznek ezek az átkelőhelyek is – nagy előnyt fog jelenteni a határ menti lakosoknak, és nemcsak családi, illetve közösségi érdekek szempontjából, hanem gazdasági értelemben is. A politikus kiemelte, hogy a határ mentén rengeteg mezőgazdasági vállalkozás van, ezek pedig komoly előnyt tudnak kovácsolni abból, hogy nem lesz szükség egy akár 50 kilométeres kerülőre a határátlépésért, hanem lehet majd használni az új pontokat.

A politikus úgy vélekedett, hogyha a következő másfél hónapban szervezetten és jól tud folytatódni a schengeni offenzíva, akkor a végén sikerrel zárulhat a két ország számára. Az Európai Parlament álláspontjában, amelyet október utolsó előtti hetén fogadtak el nagy többséggel, az szerepel, hogy az EP szorgalmazza azt, hogy 2023 elejére a tagállamok fogadják be Romániát és Bulgáriát a schengeni térségbe. Ennek a konkrét változatában január elseje szerepel a szárazföldi határok esetében, és március vége a vízi és légi határok tekintetében. A szétválasztásnak technikai okai vannak, mondta Winkler Gyula, azt is hozzátéve, hogy az említett dátumok nem egy ígéretet, hanem mindössze egy ajánlást jelölnek.

A politikus arra is rámutatott: a két országot egy kalap alá veszik. Az elmúlt 11 évben volt, amikor Románia hátráltatta Bulgáriát, de természetesen a fordított helyzet is több esetben megtörtént. Az európai parlamenti képviselő úgy vélekedett, hogyha ennyi ideig egy lapon volt a két ország, akkor egészen biztos, hogy egyszerre fognak a célba is befutni, vagyis Románia és Bulgária egyszerre lesz tagja a schengeni övezetnek.

Legutóbb a hollandok ellenezték a csatlakozást, viszont Winkler Gyula arra hívja fel a figyelmet, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy ki éppen a zászlóvivő, és kik azok, akik valóban nem szeretnék, hogy a két ország csatlakozzon. Németország, Franciaország, Finnország és Hollandia – ebben a sorrendben – egymás után akadályozta meg a csatlakozást. Ennek belpolitikai okai is vannak, hiszen a felsorolt országok politikusai azt sugallták az otthoni választóiknak, hogy ők maximálisan szigorúak a kelet-európai országok felvétele kapcsán. Ez történt most Hollandiában is, ahol a csatlakozás kérdése egy belpolitikailag válságos hangulatban csapódik le. A holland parlamentet több kisebb párt alkotja, és a jelenlegi négypárti kormánykoalícióból két párt az Európai Parlament baloldali pártjában, a Renew Europe-ban foglal helyet, míg a másik kettő a Néppártban. Mindkét csoport meg szeretné erősíteni az otthoni és az európai szavazóbázisát is, így Románia és Bulgária csatlakozását ilyen érdekekre is felhasználják. Ez egy olyan kérdés, amelyet kormányzati vagy parlamenti diplomácia útján meg kell oldani, és el kell érni azt, hogy megtörténjen a csatlakozás, húzta alá Winkler Gyula.

Forrás: winklergyula.ro

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató