2019. március 19., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Egy halmozottan sérült gyerek gyakran csak sóvárogva nézi,

amint egészséges társai önfeledten hintáznak, csúszdáznak a játszótereken, ugyanis az átlagos játszótéri bútorzat nem alkalmas arra, hogy ők is használják. Ezért – hiánypótló kezdeményezésként – magyar állami támogatással a marosvásárhelyi Ludodom Egyesület egy különleges, integrált játszóteret alakított ki, ahol a fogyatékkal élő gyerek együtt játszhat az egészségessel. 

Az egyesület Forradalom utca 45. szám alatti székhelyén, a református egyház tulajdonában lévő épületegyüttes belső udvarán kapott helyet egyelőre két különleges játszóeszköz, a kerekes székes körforgó és a pillangóhinta, viszont tervben van, hogy újabb elemekkel bővítsék az integrált játszóteret, és rendbe hoznák, barátságosabbá tennék a környékét – tudtuk meg Rencsik Rékától, az egyesület elnökétől. 

Rencsik Réka a pillangóhintával

Az ötletadó: Viola

Amikor az előzményekről érdeklődöm, a gyógypedagógus elárulja, van ennek a játszótérnek egy ötletadója, akit úgy hívnak, hogy Viola. Mint mondta, csecsemőkorától ismeri a kislányt, akinek az évek során számos diagnózist felállítottak. Sajnos kerekes székbe kényszerült, és a két egészséges testvérével nem osztozhat a közös hintázás örömében. 

– Ez szörnyű lehet egy gyereknek, innen is jött az ötlet tavaly, hogy pályázzunk egy olyan játszótér létesítésére, amelyet a mozgássérült gyerekek is használhatnak. Tulajdonképpen erre óriási igény van, mivel nem létezik ilyen Marosvásárhelyen. Másfél millió forintot kaptunk erre, amiből két eszközt tudtunk vásárolni, az egyik egy kerekes székes körforgó, amire felhajt a kerekes székes gyerek, kétoldalt van két pad, ahová felülhet a szülő vagy bárki, aki elkíséri, és együtt forognak. A másik játszóeszköz, a pillangóhinta nagyon érdekes, már csak azért is, mert egy háromgyerekes anyuka találmánya, akinek egyik gyereke mozgássérült. A pillangóhintán a gyerek feküdni, térdelni is tud, a pillangó szárnyaiban lévő üregek pedig kapaszkodók, ugyanakkor két egészséges gyerek is felülhet melléje. Nagyon sok manapság a hipotón gyerek, akinek gyenge az izomzata, későn áll fel, későn ül, nem kúszik, nem mászik, a hinta pedig stimulálja az idegrendszer funkcióit, és emiatt nemcsak a sérült, hanem a lassúbb, gyengébb mozgású gyerekek számára is hasznos – magyarázta Rencsik Réka. Valójában az integrált játszótér lényege az, hogy a sérült gyerekek egészséges társaikkal együtt használhassák, és ezáltal is elő szeretnék segíteni, hogy a többség nyisson a fogyatékkal élők felé. A szakember szerint erre óriási szükség lenne, ugyanis a sérült gyereket nevelő családok többnyire elszigetelődnek. 

Pedagógusként többször tapasztalta, hogy amikor elvitte a sérült gyerekekből álló osztályát a játszótérre, az anyukák fogták a sajátjaikat, és elvonszolták onnan. Ezért az integrált játszóteret mindenki számára nyitott, közösségi térként képzelik el, ahová mind a sérült, mind pedig az egészséges gyerekek elmehetnek játszani, a szülőknek pedig lehetőségük adódik kimozdulni otthonról, elbeszélgetni, megismerni egymás gondjait. 


A pöszétől a halmozottan sérültig

A Ludodom viszonylag „fiatal” egyesület, az alapító tagok speciális oktatásban dolgozó szakemberek, valamint többgyerekes édesanyák, köztük olyan is, akinek a három gyereke közül egyik halmozottan sérült. A Forradalom utcai székhelyen átlagban mintegy 40 fejlesztésre szoruló gyerekkel foglalkozik a szakember-csapat: gyógype- dagógus, logopédus, mozgásfejlesztő terapeuta és kinetoterapeuta. Az egyszerű beszédhibástól a halmozottan sérült gyerekekig sokan megfordulnak náluk. 

– 2015-ben jött létre az egyesület. Alapító tagokként mindannyian többgyerekes anyukák vagyunk, szinte mindenikünk gyerekei között akadt legalább egy pösze, és elhatároztuk, hogy összefogunk és megteremtjük azt a helyet, ahol nemcsak a saját gyerekeinknek a problémáját tudjuk megoldani, hanem más gyerekeket is tudunk fogadni, tudniillik a nappali oktatásban nagy hiányosságok vannak a fejlesztés terén. A mindennapok tapasztalatában 500 gyerek jut egy logopédusra, decemberig éppen ha sikerül felmérni őket, és ezek után mikor jut idő velük dolgozni, arra, hogy kijavítsák a fennálló beszédhibákat? Ugyanakkor a játszótéren és mindenütt találkozunk szülőkkel, akiknek a gyerekei sajátos nevelési igényűek, viszont az iskolákban nem tudnak fejlesztő pedagógusokat biztosítani számukra, és a szülők nem tudják, hová, kihez fordulhatnak. Ezért valójában a hiány szülte az egyesületet, hiánypótlóként jöttünk létre – hangsúlyozta a szakember. 

Mint mondta, nemcsak halmozottan sérült, illetve olyan gyerekekkel foglalkoznak, akiket esetleg már születés után fejlesztésre küldött a neurológus, hanem olyanokkal is, akiknél esetleg az óvodában viselkedészavart, figyelemzavart fedeznek fel. 

A figyelemzavaros gyerekekkel nem tud mit kezdeni a rendszer, kapnak egy címkét, és viszik ezt a terhet tovább – tette hozzá a szakember. 


Elengedhetetlen a szülő-pedagógus-fejlesztő szakember közötti együttműködés

Az egyesület nemrég Mozgáskotta-képzést szervezett óvónőknek és tanítónőknek. Ez egy magyarországi kezdeményezés, egy olyan testnevelő tanár dolgozta ki a módszert, aki alapozó terapeutaként tevékenykedik. A képzés meghívottja Magyar Gábor volt, aki egy különleges, fejlesztő eszköztárat is létrehozott, ami az egyesületnél is megtalálható. A környező óvodákból, iskolákból mintegy húsz pedagógus vett részt a képzésen, elsősorban olyanok, akiknek a „gyerekeivel” már dolgoztak az egyesület szakemberei. Rencsik Réka szerint ezen a területen rendkívül fontos az együttműködés. 

– Úgy látom, a fejlesztő szakmában, a gyógypedagógia terén az egyik legnagyobb hiányosság, hogy nincs csapatmunka a pedagógus–szülő–szakember között. A képzésen a legnagyobb hangsúlyt a mozgás, valamint a mozgásfejlesztés jelentőségére helyeztük, arra, hogy ennek milyen lehetőségei vannak az óvodai csoporton belül. Nem szükséges különleges eszköztár, az óvónők elég kreatívak ahhoz, hogy megteremtsék ehhez a feltételeket – mutatott rá az egyesület elnöke, aki szerint manapság kiemelten fontos a mozgásfejlesztés, mivel a technika annyira uralja a gyerekek szabadidejét, hogy a mozgás háttérbe szorul. 




Kapcsolódó cikkek:

Magas rangú ENSZ-diplomata Marosvásárhelyen

2018-12-06 16:44:13 // Bodolai Gyöngyi

Törvény és gyakorlat

Évekbe telhet a tömegszállítás korszerűsítése Marosvásárhelyen

2018-11-16 14:16:05 // Antalfi Imola

Legalább 143 új autóbuszra volna szükség

Eat art dokumentációs kiállítás Marosvásárhelyen

2018-10-29 14:29:49 // K. Nagy Botond

Marosvásárhelyen a talán legkülönlegesebb, legegyedibb tárlatok szervezője,