Illegális bevándorlás

Át kell gondolni a schengeni rendszert

 

Az illegális bevándorlás miatt át kell gondolni a schengeni rendszert, és Németországnak meg kell fontolnia, hogy felfüggeszti-e tagságát a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetben – véli a bajor tartományi kormány pénzügyminisztere.

 

Markus Söder a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban közölt vendégkommentárjában kiemelte, hogy a rendvédelmi szervek „meglepő sikereket” értek el a legfejlettebb iparú országokat összefogó G7 csoport hétfőn véget ért bajorországi tanácskozása miatt ideiglenesen visszaállított határellenőrzés révén.

A hatóságok őrizetbe vettek 3517 személyt, érvényt szereztek 135 letartóztatási parancsnak, elindítottak 10 555 eljárást a beutazásról és tartózkodásról szóló törvény elleni vétség miatt, további 237 eljárást pedig kábítószerrel való visszaélés miatt, és ez csak a kéthetes (június 15-ig tartó) időszak első felének a mérlege – írta Söder, hangsúlyozva, hogy „ezek a drámai számok megkérdőjelezik az EU-n belüli nyitott határok rendszerét”.

A személyek szabad mozgásának elve fontos érték, „de nem veszélyeztetheti a polgárok védelmét” – vélekedett a miniszter, aki szerint „veszít a támogatottságából” egy olyan állam vagy államszövetség, amely nem tud megfelelően gondoskodni határai – és így polgárai – védelméről.

Hozzátette: úgy tűnik, hogy egyes EU-tagállamok nem teljesítik kielégítően a schengeni övezet külső határainak védelmére vonatkozó kötelességeiket. Ez abban is megmutatkozik, hogy tízezrével jöhetnek Németországba menedékkérők, „holott egy másik EU-tagországban már biztonságban voltak”, de az érintett államok hatóságai hagyták, hogy távozzanak Németország felé.

„Mindez nem maradhat következmények nélkül: a schengeni rendszer egészét felül kell vizsgálni” – sürgette a bajor konzervatív CSU politikusa.

Bizonyos uniós tagországok elutasítják, hogy részt vállaljanak a menekültek számának gyors emelkedéséből fakadó terhek viseléséből, ezért Németországnak meg kell fontolnia, hogy felfüggeszti-e részvételét a schengeni rendszerben, ha nem változik a helyzet – írta Markus Söder.

 

 

Római és milánói pályaudvarokon letáborozott menekültek okoznak fejfájást az olaszoknak

 

A megtelt szállások miatt több száz menekült, köztük afrikai országokból és Szíriából érkezettek várakoznak napok óta Milánó központi pályaudvarán, kiváltva az egészségügyi hatóságok aggodalmát.

 

Csütörtök óta egészségügyi ellátásban is részesülnek a milánói vasútállomás peronjain és várócsarnokában letelepedett, illetve a pályaudvar körüli utcák járdáit elfoglaló férfiak, nők és gyerekek. A vizsgálatok nyomán egy eritreai nőt maláriás tünetekkel szállítottak kórházba, több mint ötven személyt rühesnek találtak. Az egészségügyi hatóságok a helyzet egészségügyi kockázatára figyelmeztetnek, részben az egyre nagyobb kánikula miatt is.

Hasonló a helyzet a római Tiburtina pályaudvaron, ahonnan a rendőrség közreműködésével szállították el a vasútállomáson várakozó több száz bevándorlót egy befogadóállomásra. Többtucatnyian várakoznak Ventimiglia olasz–francia határállomáson is arra várva, hogy a franciák beengedjék őket.

A líbiai partokról indult és Dél-Olaszországban kikötött eritreaiak, szomáliaiak, etiópok, szudániak és szíriaiak átkeltek Olaszországon, és egészen Milánóig jutottak, hogy innen Európa északibb országaiba utazzanak tovább. Többségük Németországba és Svédországba akar eljutni. A G7-csúcstalálkozó miatt lezárt német határok miatt a migránsok az észak-olaszországi Milánóban rekedtek.

 

 

A brit kormány csökkentené az EU-n kívülről érkezők bevándorlását

 

A foglalkoztatást ösztönző előírások szigorításával igyekszik a brit kormány csökkenteni az Európai Unión kívülről érkező bevándorlók számát.

 

David Cameron miniszterelnök a londoni alsóházban arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a kormány a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független testületként tevékenykedő bevándorlási tanácsadó szervezettől (Migration Advisory Committee, MAC) kért állásfoglalást több olyan intézkedéstervezetről, amelyek célja az, hogy a munkaadók számára kevésbé legyen vonzó, illetve könnyű a nem EU-tagországokból érkező munkavállalók toborzása és alkalmazása.

A szigorítási tervek között szerepel annak a minimális bérnek a felemelése, amelyet a munkaadónak igazolnia kell ahhoz, hogy az EU-n kívülről toborzott munkavállaló vízumot kaphasson.

 

 

Szerbiai vélemények a szerb–magyar határ lezárásáról

 

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szerint nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha az illegális bevándorlás megfékezése érdekében Magyarország lezárná határait, de szerinte Orbán Viktor miniszterelnök nem is konkrét határzárról beszélt. A szerb menekültügyi segédbiztos közölte, hogy Szerbia felkészült a határ esetleges lezárásával járó nehézségekre.

 

A szerb belügyminiszter a hét végén úgy fogalmazott: figyelmesen olvasta Orbán Viktor nyilatkozatait, és szerinte a magyar miniszterelnök „egyszer sem mondta, hogy lezárja a határt”, és ez a nemzetközi jog értelmében nem is lenne lehetséges.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt arról, hogy a magyar kormány minden lehetőséget végigvesz a bevándorlással kapcsolatban, ide értve a teljes fizikai határzárat is. „Nem tartjuk helyesnek, hogy ránk küldik a menekülteket, már Szerbia területén fel kellene tartóztatni őket” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: az Európai Unió költségén, de az unión kívül kellene fogadóállomásokat kialakítani, és lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok eldönthessék, befogadják-e a belépni szándékozókat. Nebojsa Stefanovic elmondta, hogy egész Európának óriási problémát okoznak az egyre nagyobb számban érkező bevándorlók. Hozzátette: az első öt hónapban több bevándorló érkezett Szerbiába, mint tavaly. Ez pedig már gazdasági problémákat is okoz.

Kifejtette, hogy olyan kérdésről van szó, amelyet Szerbia egyedül nem tud megoldani, és mindenképpen együtt kell működnie az Európai Unió más országaival, hiszen a legtöbb illegális bevándorló éppen az EU országaiból – Görögországból és Bulgáriából – érkezik a nyugat-balkáni országba, hogy azon áthaladva ismét az unió területére jusson. Jelezte: a bevándorlók Szerbiát nem célországnak tekintik, csak átutaznak rajta.

Ivica Dacic szerb külügyminiszter is azt hangsúlyozta néhány napja, hogy a menekültproblémát Szerbia egyedül nem tudja megoldani, azt európai szinten kell rendezni. Mint fogalmazott: „ezt a problémát még az Európai Unió sem tudja megoldani, nemhogy Szerbia”. Szerinte hosszú távon nem jelentene megoldást, ha Magyarország az illegális bevándorlókat Szerbiába küldené vissza.

Csikós László szerbiai szociálisügyi államtitkár kedden arról beszélt az MTI-nek, hogy ha Magyarország „hermetikusan, szögesdróttal, betonfallal” zárná le határait, akkor pillanatnyilag 15 ezer migráns rekedne Szerbiában. Amennyiben pedig hozzájuk csatlakozna az a körülbelül 15 ezer menedékkérő, akit Ausztria és Németország szándékozik Magyarországra visszatoloncolni – ahonnan a toloncegyezmény értelmében visszaküldhetők lennének Szerbiába –, akkor humanitárius katasztrófa fenyegetné az országot.

Ivan Gerginov szerb menekültügyi segédbiztos szerint ugyanakkor Szerbia öt menekültközpontjában jelenleg hivatalosan csak 412 ember tartózkodik, a kapacitás azonban megduplázható. Elismerte ugyanakkor, hogy a menekültközpontokban csak azok jelentkeznek, akiknek az EU-ba vezető útjuk során elfogy a pénzük, kirabolják őket vagy megbetegednek.

Szerinte azért okozna nagy problémát Szerbia számára, ha Magyarország lezárná a határt, mert hosszabbá válna a menekültek szerbiai tartózkodása. Mint mondta: néhány évvel ezelőtt a menekültek 5-6 hónapra is Szerbiában rekedtek, mielőtt továbbindultak volna, mára ez az idő 5-6 napra rövidült.

Hozzáfűzte, hogy egy nemzetközi konferencia keretében külföldi szakértők bevonásával dolgoztak ki megoldási lehetőségeket arra az esetre, ha 15 ezer menekült érkezne hirtelen Szerbiába, úgyhogy szerinte az ország felkészült. Emlékeztetett arra, hogy Szerbia 1995 és 1999 között, a délszláv háborúk után, 850 ezer menekültet fogadott be a volt jugoszláv tagköztársaságokból, tehát nem új és ismeretlen problémával kell most szembesülnie.