Ijesztő méreteket öltött a falopás

• 2013-10-09 15:37:01

• Menyhárt Borbála

Arról, hogy milyen méreteket öltött a falopás Maros megyében, illetve miként próbálják megfékezni, Pârlea Adriannal, a Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság sajtószóvivőjével, az erdősítésekkel foglalkozó szakosztály vezetőjével beszélgettünk.

Fotó: Karácsonyi Zsigmond

Ijesztő méreteket öltött az utóbbi időben a falopás, szinte bármerre járunk a megyében, a polgármesterek, valamint az erdőtulajdonosok panaszáradata fogad, egyre nagyobb felületeket tarolnak le a tolvajok, és ami a legbosszantóbb, nem néhány szál fát visznek el, hogy azzal kifűtsék házaikat, hanem kereskednek vele, nagyobb mennyiségeket emelnek el, amelyeknek az esetek nagy részében már előre megvan a gazdája. Az önkormányzatok és a károsultak már-már tehetetlenül állnak a jelenség előtt, és azzal kell számolniuk, hogy a fűtési idény beköszöntével még jobban elharapózódik a helyzet. Arról, hogy milyen méreteket öltött a falopás Maros megyében, illetve miként próbálják megfékezni, Pârlea Adriannal, a Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság sajtószóvivőjével, az erdősítésekkel foglalkozó szakosztály vezetőjével beszélgettünk.

– Kisebb méretű lopások mindig is történtek az erdőkben, viszont az utóbbi időben szinte minden községben panaszkodnak, hogy egyre több erdőtulajdonost károsítanak meg a tolvajok. Mivel magyarázható ez a jelenség?

– Az utóbbi évek során a faanyag iránti kereslet jelentősen megnőtt, elsősorban az európai felvásárlópiac részéről. Az erdészet már nem szólhat bele a szabad piac alakulásába, a kitermelésre szakosodott cégeknek természetesen jogukban áll külföldön értékesíteni a fát, ha ott jobb árat kapnak érte. Nem kötelezhetők arra, hogy a kitermelt mennyiség egy bizonyos részét biztosítsák a hazai lakosságnak felvásárlás végett. Ugyanakkor hazánkban sokan szereltek gázzal üzemelő kazánt, majd amikor azt tapasztalták, hogy a gáz ára egyre emelkedik, áttértek fáskazánra, mert az gazdaságosabb. Emellett a megyében, a Küküllő mentén, a Nyárádmentén nagyon sok virágkertészet működik, amelyek a fóliasátrak melegítését fával oldják meg, és ehhez nagy mennyiségekre van szükségük. Ilyen esetekben nem tíz köbméter fáról beszélünk, amennyi átlagban egy családnak egy téli idényre elegendő, hanem ezer köbméterről. Tehát a kereslet óriási. Az erdészet a törvény alapján csak versenytárgyalás útján értékesítheti a lábon álló fát. A nyertes cég kivágja a szóban forgó mennyiséget, majd kénye-kedve szerint értékesíti vagy tűzifaként, vagy éppen a bútorgyártásban szükséges alapanyagként, ezért mondhatjuk, hogy a piacot jelenleg a fakitermelő cégek uralják és alakítják. Maros megyében jelenleg 150 fakitermelésre szakosodott cég üzemel. A falvakban kellene legyenek lerakatok, ahonnan reális áron vásárolhatnának maguknak az emberek tűzifát, kellene legyen egy a szabályozás, hogy a fakitermelő cégek például a mennyiség harminc százalékát a lakosságnak biztosítsák.

– Maros megyében az erdők hány százaléka van magántulajdonban?

– Romániában az erdők fele van magántulajdonban, Maros megyében is ugyanaz a helyzet, a 212 ezer hektár erdős összfelületnek az 51 százaléka van magánszemélyek, polgármesteri hivatalok, egyházak vagy közbirtokosságok tulajdonában. Az erdészet a 212 ezerből 105 ezer hektárral rendelkezik. Emellett a magántulajdonban lévő erdőrészekből további 70 ezer hektár szintén a mi ügykezelésünkben van, ugyanis adminisztrációs szerződést kötöttek velünk a tulajdonosok.

– Miben áll egy ilyen szerződés?

– A szerződés értelmében az erdészet elsősorban az őrzést biztosítja, az erdészeink tevékenységének a 80 százalékát az őrzés teszi ki. Évente két ellenőrzés történik, tavasszal és ősszel, ekkor kimegyünk a tulajdonossal együtt az erdőbe, és ha facsonkokat találunk, amelyek a lopás után maradtak ott, és ha az erdész nem fogta meg a tolvajt, és nem bírságolta meg, akkor ő fizeti ki a kárt. Nagyon nehéz az őrzést hatékonyan ellátni, amikor egy erdészre 600 hektáros erdőrész jut, vannak esetek, amikor egyetlen személy harminc kilométeres sáv őrzéséért felel, ő pedig kerékpárral közlekedik, hiszen nincs lehetőségünk mindenik erdésznek autót biztosítani. Sok esetben a tolvajok megfigyelik, hogy éppen hol tartózkodik és más irányba oldanak kereket. Az utóbbi tíz év során, mint minden területen, nálunk is átszervezések történtek, egyre csökkent a személyzet létszáma. Most 320 erdészünk van, holott egykor még 470-en látták el ezeket a feladatokat. Az erdész az esetek nagy részében a csendőrséggel és rendőrséggel együttműködve tud csak lépni, hiszen egyedül veszélyes szembeszállni a tolvajokkal, akik általában csapatostól járnak, és sok esetben bántalmazzák is az őrzéssel megbízott személyt. A jó erdész ismeri az erdőhöz vezető kis utakat, vannak beépített emberei a falubeliek között, akik értesítik, ha láttak valakit a környéken, vagy jelzik, hogy felismerték a szekér elé fogott lovat. Régebb az erdészek így dolgoztak, és jóval nagyobb hatékonysággal.

– Sok esetben az erdőtulajdonos kisnyugdíjas, aki nem igazán tud pénzt szánni az őrzésre. Milyen anyagi hozzájárulást feltételez az erdőtulajdonosok részéről az őriztetés?

– Igen csekély összegről beszélünk, évente hektáronként 10 lejt kell fizetniük azoknak a tulajdonosoknak, akik az erdészettel kötnek adminisztrációs szerződést és ezáltal az erdészetet bízzák meg az erdejük őrzésével. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy sok esetben maga az erdőtulajdonos vág ki önkényesen fát az erdejéből, letarol fél hektár erdőt, hiszen úgy gondolja, ha magántulajdon, megteheti. De tudni kell, hogy ezen a téren is szabályozások vannak. Minden 10 évben az Erdőrendezési és Kutatási Intézet képviselői kimennek az erdőkbe, és megállapítják, hogy például az adott erdő negyvenéves, és még kell nőjön 60 évet a kivágáshoz. Természetesen időnként gyéríteni is kell, így megszabják, hogy tíz év alatt a tulajdonos kivághat tíz köbmétert, ennyi a tízéves kvóta ez esetben. Gyakran méltatlankodnak, hogy ez a mennyiség egyetlen téli idényre sem elegendő. Hiába próbáljuk a tulajdonosoknak magyarázni, hogy kivághatják mindet két év alatt, de utána mi lesz. Ezért folyamatosan kardoskodunk amellett, hogy szigorítsanak a szabályozásokon, hiszen az erdők ökológiai haszna kellene legyen az elsődleges szempont, általuk előzhetők meg az áradások, földcsuszamlások. Láthatjuk például a Trotus völgyét, amelyet elöntött az ár, miután több tíz hektár erdőt kivágtak.

– A Nyárádmentén több tulajdonos háborgott, hogy miután a tolvajok ellopták a fát az erdejükből, az erdészet ráadásként meg is bírságolta őket, károsultakat…

– Nem az erdészet bírságol hasonló esetekben, hanem az Erdészeti és Vadgazdálkodási Területi Felügyelőség, amely közvetlenül a minisztérium alárendeltségében működő szerv. Ennek a hatáskörébe tartozik, hogy az összes erdőtulajdonost ellenőrizze, beleértve minket is, az erdészeti igazgatóságokat. A bírság hátterében az áll, hogy az erdészeti törvény világosan kimondja: az erdőtulajdonosoknak kötelességük őriztetni a birtokukban lévő részt, ellenkező esetben megbírságolhatók, mivel nem gondoskodtak arról, hogy megelőzzék az erdőállomány fogyatkozását. Nem kötelező az állami erdészettel szerződést kötni, magánerdészethez is lehet fordulni őriztetés végett.

– Évente milyen mennyiség tűnik el az erdőkből?

– Idén január 1-jétől augusztus 31-ig Maros megyében 3911 esetben került sor bírságra falopás miatt, összesen 657 ezer lej értékben, és 34 személy ellen indult bűnügyi eljárás falopás miatt. 440 köbméter fát koboztunk el, viszont ez csak az a mennyiség, amelynek az eltulajdonítóját tetten értük. Évente átlagban 2000-4000 köbmétert lopnak el. Sok esetben próbálják eltüntetni a csonkokat, de szakember meg tudja állapítani, hogy onnan bizony eltűnt a fa.

– Vannak a megyében úgymond problémás zónák, ahol kiemelkedően sok falopás történik?

– Általában ahol nagyobb roma közösségek tömörülnek, többek között Petele, Sárpatak, Mezőbánd számítanak problémás zónáknak. Eleinte annyit vittek el, amennyi a család szükségletére kellett, ezért felajánlottuk, hogy ha azok az emberek amúgy is kapnak szociális segélyt a polgármesteri hivataltól, adja nekünk a pénzt a hivatal, mi pedig biztosítjuk számukra a szükséges mennyiségű tűzifát, de így sem volt jó, merthogy az a pénz élelemre kell. Vannak esetek, amikor ugyanazt az embert több alkalommal – előfordult, hogy szinte naponta – tetten értük, hogy lopta a fát. Előfordult, hogy az erdész is cinkos volt, mivel megállította a kis mennyiséggel távozó tolvajt, aláíratta vele a bírságról szóló papírt, a tettes aláírta, hiszen tudta, úgysem fizeti ki, az erdész pedig fedve volt, mert meg tudta magyarázni a hiányt. Több személyt el is bocsátottunk emiatt.

– Milyen bírság jár annak, akit falopáson érnek?

– A jelenlegi törvénykezés értelmében, ha az illető öt köbméternél nagyobb mennyiséget lop el, bűnügyi eljárás indul ellene, elméletileg 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Öt köbméter alatt csupán 10–30 ezer lej közötti pénzbírság jár, emellett elkobozzák a fát. Ha a tettes az erdész vagy az erdészet képviselője, megkétszereződik a büntetés. A parlament asztalán lévő új erdészeti törvény szigorítást hozna ezen a téren, már egy köbméternél nagyobb mennyiség ellopása miatt bűnügyi eljárás indulna a tettes ellen. A gond viszont most is az, hogy ha a tettes az igazságügyi szervek elé is kerül, arra hivatkozik, hogy azért lopott, hogy ne fagyjon meg a családja, a bíró megnézi, a társadalomra nézve jelent-e veszélyt, és általában felfüggesztett börtönbüntetést szabnak ki rá, amely pénzbírsággá alakul, amit nem fizet ki, és nincs ahogyan behajtani rajta. Mit vegyenek el, a vályogházát? Így megússza, és másnap újra megy lopni. Számtalanszor kivittük az ügyészeket a lopások helyszínére, hogy megértessük velük, mennyire fontos lenne, hogy egy-egy problémás közösségből legalább két-három személy nyerje el a méltó büntetését, mert talán ha a többiek látnák, hogy börtönbe kerül, jól meggondolnák a dolgot.

– A jelenlegi törvénykezés tudtommal a felvásárlót nem bünteti…

– Ez így igaz, ám az új törvény, amennyiben elfogadják azt, büntetést ír elő azokra a személyekre nézve is, akik lopott fát vásárolnak. Egyetértek, hogy a vásárlónak szüksége van tűzifára, de léteznek iratok, amelyek bizonyítják, hogy a fa nem lopott, ha ennek hiányában vásárolja meg, akkor valójában bűntárs egy lopásban. Nemrég egy csapat fakitermelésben dolgozó munkás kiment Magyarországra, összeszedtek este egy szekér fát, hogy adják el és szerezzenek egy kis pénzt, viszont hiába próbálkoztak több napig, nem találtak vevőt, senki nem volt hajlandó felvásárolni az eredetet igazoló papírok hiányában.